Donald Trump hétfőn újságíróknak megerősítette, hogy tárgyalnak Teheránnal, Amerika megoszthatná Iránnal a Hormuzi-szoros ellenőrzését, sőt, lényegében „a rezsimváltás már meg is történt”. Irán tagadja, hogy egyáltalán folynak megbeszélések Amerikával.
Miközben a The Jerusalem Post forrása szerint az amerikai erők Perzsa-öbölbe telepítése „a tervek szerint halad” (ami azt jelenti, hogy mintegy 2 500 tengerészgyalogos, 2 000 tengerész, 3 kétéltű hajó és 3 000 ejtőernyős érkezik a helyszínre), szabályos kommunikációs káosz alakult ki arról, hogy a Trump-adminisztráció tárgyal-e, és ha igen, pontosan miről tárgyal Iránnal.
Talán én, én és az ajatollah, bárki is az ajatollah, bárki lesz is a következő ajatollah. És valamilyen formában rendszerváltás is bekövetkezik majd, egy nagyon komoly rendszerváltás
– jelentette ki az amerikai elnök, rögtön ellentmondva annak az állításának, hogy a rezsimváltás „már meg is történt” volna Iránban.
Trump: vasárnap már megállapodások is születtek Iránnal
Az elnök elmondta, hogy a tárgyalások – amelyek során szerinte a két fél „a fontosabb pontokban egyetértett” – vasárnap zajlottak, és az iráni „legfelső” vezetés is részt vett bennük, bár ő nem hallott Modzstaba Hámenei legfőbb vezető felől, és hozzátette, azt sem tudja, él-e még Hámenei.
Egy forrás a The Jerusalem Postnak elmondta: Irán részéről Mohammad-Bagher Ghalibaf, a parlament elnöke vezeti a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal.
„Az a férfi a tárgyalópartnerünk, akit én a legtekintélyesebbnek és a vezetőnek tartok” – mondta Trump, hozzátéve: „olyan emberekkel van dolgunk, akiket én nagyon ésszerűnek és nagyon kiegyensúlyozottnak tartok”.
„Csak annyit mondok, hogy valóban reális esély van egy megállapodás megkötésére” – nyilatkozta Trump az újságíróknak.
Közvetítő országok közben arra törekednek, hogy még ezen a héten összehívjanak egy találkozót magas rangú amerikai és iráni tisztviselők között a pakisztáni Iszlámábádban – közölte az izraeli lappal egy, a részletekre rálátó forrás.
Az iráni parlament elnöke „álhírekről” beszél
Mint arról beszámoltunk, az amerikai elnök hétfő délután tett ki egy meglepő posztot arról, hogy az Egyesült Államok és Irán a közel-keleti konfliktus „teljes rendezéséről” közvetlen tárgyalásokban van, olyannyira hogy a két fél között „a fontosabb pontokban egyetértés” alakult ki.
Az állítólagos előrehaladás miatt az elnök elrendelte az amerikai hadseregnek, hogy öt nappal halassza el az iráni erőművek és energiainfrastruktúra elleni támadásokat. Az iráni hírügynökségek azonnal tagadták, hogy Teherán bármiféle közvetlen vagy közvetett megbeszéléseket folytatna Amerikával.
Néhány órával később a Trump által megnevezett Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök is nyilatkozatot adott ki, eszerint „az iráni nép az agresszorok teljes és megbánást kifejező megbüntetését követeli. Minden iráni tisztviselő határozottan kiáll a legfőbb vezető és a nép mellett, amíg ez a cél el nem érhető.
Nem folytak tárgyalások az Egyesült Államokkal, és a hamis híreket arra használják, hogy manipulálják a pénzügyi és olajpiacokat, és kiszabaduljanak abból a mocsárból, amelybe az Egyesült Államok és Izrael belesüllyedt
– hangsúlyozta Ghalibaf.
Trump azonban váltig állítja, hogy a – helyszín megnevezése nélküli – megbeszélések szombat este kezdődtek, vasárnap folytatódtak, éspedig amerikai részről két megbízottja, Steve Witkoff és Jared Kushner vezetésével.
Az elnök szerint a tárgyalások során szóba került az urándúsítás kérdése is, és kijelentette: továbbra is elkötelezett amellett, hogy Irán ne végezhessen urándúsítást, és adja át a már meglévő dúsított uránját. Ez Teherán számára mindeddig soha nem képezte alku tárgyát.
Izraeli csatorna: Irán valóban tárgyalni akar
Közben az izraeli 12-es csatorna úgy értesült, hogy Irán a Trump által bejelentett közvetett tárgyalások keretében egy sor hivatalos, hajthatatlan követelést fogalmazott meg a háború befejezésére vonatkozóan.
A jelentés szerint az iráni tisztviselők szilárd garanciákat követelnek arra, hogy a harcok nem folytatódnak, valamint egy új megállapodást a Hormuzi-szorosra vonatkozóan, amely gyakorlatilag iráni ellenőrzés alá helyezné azt.
Ez utóbbi szöges ellentétben van a szoros Trump által megfogalmazott közös felügyeletével. A 12-es csatorna szerint Irán emellett a régióban található amerikai katonai bázisok bezárását és a háború alatt elszenvedett károkért járó pénzügyi kártérítést is követel.
A csatorna egy másik forrásból már egy teljes tabutörésről számolt be:
Irán állítólag hajlandó lenne öt évre felfüggeszteni ballisztikus rakétaprogramját, csökkenteni az urándúsítás mértékét, valamint tárgyalásokat kezdeni a 60 százalékos dúsítású uránkészleteiről.
A 12-es csatorna hozzáteszi, Irán beleegyezhet abba is, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrizhesse a megmaradt centrifugákat, és hogy leállítsa az általa támogatott terrorszervezetek, köztük a Hezbollah, a Hamász és az iraki milíciák finanszírozását.







