Na végre! 22 ország kész segíteni a Hormuzi-szoros biztonságának fenntartásában

Mintegy két tucat – többségében európai – ország közölte szombaton egy közös nyilatkozatban, hogy készen áll „megfelelő erőfeszítésekhez hozzájárulni” a Hormuzi-szoros biztonságos hajóforgalmának biztosítása érdekében.

„A lehető leghatározottabban elítéljük Irán közelmúltbeli támadásait fegyvertelen kereskedelmi hajók ellen a Perzsa-öbölben, valamint a civil infrastruktúra – köztük olaj- és gázlétesítmények – elleni csapásokat, továbbá a Hormuzi-szoros iráni erők általi de facto lezárását” – áll a 22 ország közös közleményében.

A nyilatkozat üdvözölte azoknak az államoknak az elköteleződését is, amelyek már előkészítő lépéseket tettek a szoros biztosítására, és egyúttal „azonnali, átfogó moratóriumot” sürgetett minden, civil infrastruktúra elleni támadásra.

Az Egyesült Államokkal együttműködni kész országok között szerepel Ausztrália, Bahrein, Kanada, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Lettország, Litvánia, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Románia, Szlovénia, Dél-Korea, Svédország, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Királyság.

A Hormuzi-szorosban dőlhet el minden? Döntő fordulathoz ért az iráni háború

A Pentagon jelenleg egy „kiütéses csapás” lehetőségét mérlegeli.

Kulcsfontosságú tengeri útvonal

A Hormuzi-szoroson halad át a világ olaj- és gázszállításának mintegy 20%-a, így a térségben zajló támadások komoly hatással vannak a globális energiapiacokra. Az iráni és öböl menti olaj- és gázinfrastruktúra elleni csapások már most is emelkedő energiaárakat eredményeztek világszerte.

A Kpler elemzőcég adatai szerint a hajóforgalom a békeidőszaki szinthez képest 95%-kal csökkent.

Washington ideiglenesen enyhít a szankciókon

Eközben az amerikai kormányzat bejelentette, hogy ideiglenesen engedélyezi a tengeren rekedt iráni kőolaj értékesítését.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint a szankcionált iráni olajat jelenleg főként Kína vásárolja fel olcsón. Az ideiglenes intézkedés célja, hogy mintegy 140 millió hordó olajat juttassanak gyorsan a világpiacra, enyhítve a kínálati sokkot.

A döntés azonban szigorúan korlátozott: csak a már úton lévő szállítmányokra vonatkozik, és nem engedélyezi új vásárlások vagy kitermelés megkezdését.

Az engedély április 19-ig marad érvényben.

Bessent hangsúlyozta, hogy Irán továbbra is nehezen fér majd hozzá az ebből származó bevételekhez, és az Egyesült Államok fenntartja a „maximális nyomásgyakorlást” Teheránnal szemben.

Hajók ezrei rekedtek a térségben

A New York Times szerint Irán bizonyos „baráti” országok – például Kína, India, Pakisztán, Malajzia és Irak – hajóinak szabad áthaladást biztosít a szoroson.

Ugyanakkor iráni törvényhozók fontolgatják, hogy díjat vetnek ki minden áthaladó hajóra.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet adatai szerint jelenleg körülbelül 2000 hajó és 20 000 tengerész rekedt a térségben. A háború február végi kezdete óta a napi áthaladó hajók száma drámai módon visszaesett: a korábbi napi 130-ról mindössze 3–4-re.

„Ez nem a mi háborúnk” – a nyuszi Európai Uniót nem érdekli a Hormuzi-szoros biztosítása

Kaja Kallas Trump háborús céljairól közölte, hogy azok „nem egyértelműek, szerinte a háború kicsúszhat az irányítás alól.