Az Egyesült Államok kedden az Irán elleni hadművelet keretében támadást indított az Hormuzi-szoros partvidékén elhelyezkedő iráni rakétabázisok ellen – közölte az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Miközben Donald Trump dühösen nyilatkozott szövetségesei passzív hozzáállásáról, Amerika Irán rakétabázisait támadta a Hormuzi-szorosban.
„Néhány órával ezelőtt az amerikai erők sikeresen bevetettek több darab 5000 font súlyú, mélyre hatoló lőszert az iráni partvidék mentén, a Hormuzi-szoros közelében található, megerősített iráni rakétabázisok ellen” – közölte a CENTCOM az X-en.
Az ezeken a bázisokon található iráni hajóellenes cirkálórakéták veszélyt jelentettek a szorosban közlekedő nemzetközi hajóforgalomra
– tette hozzá a közlemény.
Trump lépései csak meghosszabbítják a háborút?
A támadásokra akkor került sor, amikor források a The Jerusalem Postnak azt nyilatkozták, hogy a Hormuzi-szorosban végrehajtott műveletek „hetekkel, ha nem hónapokkal” meghosszabbíthatják a háborút. Jelenleg, miután Irán azzal fenyegetőzött, hogy hajókat támad meg, sok hajó elkerüli a Hormuzi-szorosot, amely a globális energiapiac kritikus artériája, és amelyen keresztül a világ olajellátásának körülbelül 20%-a halad át.
A Perzsa-öbölből készült műholdas felvételek azt mutatják, hogy számos hajó vár a szoroson kívül, hogy elkerülje az esetleges támadásokat.
A Trump-kormányzaton belül a szoroson való biztonságos hajózás biztosítása most már a háborús célok közé tartozik
– írja az izraeli lap. A tisztviselők még azt a lehetőséget is fontolgatják, hogy szárazföldi műveletet indítsanak Irán Kharg-szigetén, amely a szoros közepén fekszik, miután az amerikai hadsereg a hétvégén lecsapott ottani célpontokra. Ennek fényében az amerikai hadsereg bejelentette, hogy 5000 tengerészgyalogost küld a régióba.
Netanjahu együttműködik, Macron kivár
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elmondta, hogy Trump-tal folytatott telefonbeszélgetésüket követően a két vezető megállapodott abban, hogy együttműködnek a Hormuzi-szoros ügyében.
Légierőink és haditengerészeteink között folyik a koordináció. Mindkét oldalon segítséget nyújtunk,
egyrészt olyan közvetett intézkedésekkel, amelyek hatalmas nyomást gyakorolnak az iráni rezsimre, másrészt közvetlen műveletekkel. Még sok meglepetés vár ránk” – mondta az izraeli kormányfő.
Közben Emmanuel Macron francia elnök kedden kijelentette, hogy Franciaország kész csatlakozni a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi tartályhajók nemzetközi kísérőmissziójához, de csak akkor, ha az iráni és a tágabb értelemben vett közel-keleti helyzet „nyugodtabbá” válik.
A francia védelmi és nemzetbiztonsági kabinet ülésén Macron ismételten hangsúlyozta, hogy Franciaország nem vesz részt a konfliktusban, és
a jelenlegi helyzetben soha nem fog részt venni a Hormuzi-szoros megnyitására vagy felszabadítására irányuló műveletekben.
Hangsúlyozta, hogy Franciaország csak akkor vállalhat szerepet, ha a bombázások enyhülnek.
Trump: „sokkoló” a szövetségesek hozzáállása
Az amerikai elnök nagyon dühösen reagált arra, hogy több ország is elutasította az iráni háborúban való részvételt. Mint kiderült, az USA szövetségesei közül alig van olyan, aki hajlandó lenne segíteni a Hormuzi-szoros hajóforgalmának védelmében, Európa is nyíltan nemet mondott a szoros katonai megvédésére.
A szövetségesek hozzáállása ‘meglehetősen sokkoló’
– mondta Donald Trump kedden az Ovális Irodában. „Úgy gondolom, a NATO nagyon ostoba hibát követ el” – tette hozzá. Az eset szerinte „próba” volt a szövetség számára.
Trump Németországot hozta fel példának: Berlin kijelentette, hogy semmi köze az iráni háborúhoz, és ezért nem kíván részt venni benne. Ugyanakkor a német kormány úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Izrael „nagyszerű dolgot tett”, mert kiiktatta az iráni vezetést.
Előtte az elnök a Truth Social platformján is hasonló kirohanást intézett a nyugati államok ellen, a „szövetségesek” szót idézőjelek közé téve. Egy hosszú, dühös bejegyzésében azt írta, hogy a védelmi szövetséget „egyirányú utcának” tekinti:
Mi védjük őket, ők pedig semmit sem tesznek értünk, különösen akkor, amikor szükségünk van rájuk.
„Már NINCS SZÜKSÉGÜNK a NATO segítségére – SOHA NEM VOLT SZÜKSÉGÜNK RÁ” – írta Trump. Ugyanez vonatkozik szerinte a NATO-n kívüli országokra is, mint Japán, Dél-Korea vagy Ausztrália.






