Az Európai Bizottság elemzi az iráni helyzetet, és további eszkaláció esetén a 2015-öshöz hasonló migrációs áradattal számol. Migrációs szakértők szerint ilyen válság nem fenyeget, az iráni határok le vannak zárva.
Német lapok által látott bizalmas jegyzőkönyvek szerint az Európai Bizottság figyeli az Iránon belüli migrációt, „a vidéki területek és a partvidék felé” történő mozgásokat. A belső értékelések szerint
ha tovább eszkalálódik a helyzet, akkor humanitárius válság alakulhat ki Iránban és a szomszédos országokban, és fennáll a 2015-öshöz hasonló migrációs mozgások veszélye is.
Európa mindenesetre egyre nagyobb aggodalommal tekint az iráni háborúra, és arra, hogy a konfliktus rövid időn belül új menekülthullámot válthat-e ki.
Tömeges migrációs veszély fenyeget Iránból?
A migránsok tömeges beáramlása miatt az elmúlt tíz évben leginkább érintett Németország kormánypárti képviselője, a CDU-s Roderich Kiesewetter egyértelmű stratégiákat követel vészhelyzet esetére – írja a Handelsblatt.
Európa és Németország esetében a globális geopolitikai törésvonalak miatt egyre inkább menekültáradattal kell számolnunk,
struktúrák és válságtervek kellenek, amelyekre remélhetőleg nem lesz szükség” – nyilatkozta a Bundestag képviselője. Figyelmeztetett, hogy a geopolitikai instabilitás cselekvésre kényszeríti Németországot, még akkor is, ha a mozgások pontos mértéke még nem tisztázott.
Kiesewetter ugyanakkor nem lát akut veszélyt: szerinte Amerika és Izrael katonai jelenlegi művelete kifejezetten katonai célpontok és a Forradalmi Gárda terrorista infrastruktúrája ellen irányul. „Ezért inkább rövid távú migrációs mozgásokra számítok Iránon belül” – mondta a politikus.
Már nem könnyű Iránból külföldre jutni
A német lap megszólaltatta Daniel Thym migrációkutatót is, aki Törökországra utalt, mint a jelenleg legfontosabb szereplőre, amely megakadályozhatja az Iránból Európába irányuló menekültek áramlását.
Már nem olyan könnyű Európába jutni, Ankara az elmúlt években jelentősen megerősítette a szíriai és iráni határait, és maga is fellép az illegális migráció ellen
– nyilatkozta a Konstanzi Egyetem professzora a Handelsblattnak. „Törökország ebben a tekintetben kapusként vagy pufferként szolgál, amely egyelőre távol tartja Európától az illegális migrációs mozgásokat” – állította a szekértő. Azt azonban elismerte, hogy ha nagyobb menekültáramlás következik be, Németország valószínűleg ismét az egyik fő célország lesz Európában.
Törökország elvégezte a feladatát
Nem számol egyelőre irániak tömeges menekülésével egy osztrák migrációkutató sem. Gerald Knaus a Deutschlandfunk rádiónak úgy nyilatkozott:
Ha olyan határaink vannak, ahol katonák állnak, akik lőparancsot kaptak, akkor a világ legkétségbeesettebb emberei sem tudják elhagyni országukat.
Knaus – aki az egyik megalkotója a 2016-os törökországi menekültmegállapodásnak, amely a migrációs áradat után csökkentette az EU-ba történő illegális beutazások számát – szintén Ankara szerepével érvel: „Mivel az olyan országok, mint Törökország, jelentősen megerősítették határaikat, jelenleg nincsenek menekülési útvonalak.” Knaus utalt a libanoni helyzetre is:
az Izrael és a Hezbollah közötti harcok következtében sokan kénytelenek voltak elmenekülni az országból, de közülük csak kevesen érkeztek Európába.
Ennek ellenére humanitárius katasztrófa alakult ki, miközben „a menekültekkel foglalkozó szervezeteknek nyújtott segélyek világszerte egyre csökkennek” – mondta.
Fontos fejleményre hívta fel a figyelmet Winfried Kluth, a német kormány tanácsadója: mint a Handelsblattnak elmondta, Németország és az EU ma jobban felkészült egy ilyen válságra, mint a korábbi években, és az Európai Unió új menekültügyi és migrációkezelési rendeletére hivatkozott.







