Az iráni föld alatti rakétabázisok, az úgynevezett „rakétavárosok” évtizedeken át Teherán egyik legfontosabb védelmi beruházásának számítottak. A The Wall Street Journal azonban csütörtöki cikkében arról ír, hogy a háború tapasztalatai alapján ez a stratégia egyre inkább súlyos tévedésnek tűnik.
A WSJ beszámolója szerint amerikai és izraeli vadászgépek, valamint fegyveres drónok ma már rendszeresen járőröznek az iráni föld alatti rakétabázisok fölött. Amikor a mobil indítóállások előjönnek a föld alatti alagutakból, hogy rakétát indítsanak, azonnal célponttá válnak. Emellett nehézbombázók is támadásokat hajtottak végre több létesítmény ellen, egyes esetekben megrongálva a bejáratokat, ami az ott tárolt fegyverek föld alatti csapdába esését okozta.
Célkeresztben az iráni rakétavárosok
Az elmúlt napok műholdfelvételei több olyan iráni rakéta és indítóállás roncsait mutatják, amelyeket amerikai és izraeli légicsapások pusztítottak el a föld alatti bázisok bejáratai közelében. Ezeket a létesítményeket az iráni vezetés régóta „rakétavárosokként” emlegeti, és az ország rakétakészletének jelentős részét itt tárolják.
A lap szerint a háború kezdete óta Irán több mint 500 rakétát indított különböző célpontok – Izrael, amerikai támaszpontok és a Perzsa-öböl térségének egyéb létesítményei – ellen. Az utóbbi napokban azonban a támadások mérete látványosan csökkent, ami elemzők szerint arra utalhat, hogy az amerikai-izraeli csapások fokozatosan rontják Irán rakétaindítási képességeit.
„Irán utolsó megmaradt ballisztikus rakétaindítóit vadásszuk le, hogy felszámoljuk rakétaképességeik maradékát”
– mondta keddi videós tájékoztatóján Brad Cooper amerikai tengernagy, a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők parancsnoka. Hozzátette: Irán képessége, hogy csapást mérjen az Egyesült Államokra és szövetségeseire, folyamatosan gyengül.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) szerint négy nap alatt mintegy 86 százalékkal csökkent az iráni rakétaindítások száma. Elemzők úgy vélik, Irán fennmaradó rakétakészletének jelentős része – köztük több ezer rövid és közepes hatótávolságú rakéta – továbbra is föld alatti bázisokon található, amelyek helyét az amerikai és izraeli hadsereg nagyrészt ismeri.
Ez rávilágít a föld alatti rakétastratégia egyik alapvető gyengeségére – magyarázta Sam Lair, a kaliforniai James Martin Center for Nonproliferation Studies kutatója. „Ami korábban mobil és nehezen felderíthető volt, most kevésbé mozgékony és könnyebb célpont.”
Senki nem menekülhet az amerikai-izraeli légierő elől
Az elemzők szerint az iráni légvédelem jelentős részének megsemmisítése lehetővé teszi, hogy amerikai és izraeli felderítő repülőgépek folyamatosan figyeljék a rakétabázisokat, és vadászgépekkel vagy drónokkal gyorsan lecsapjanak minden észlelt aktivitásra.
Műholdfelvételek szerint az ország déli részén, Siráz közelében található rakétalétesítmények több alkalommal is találatot kaptak. Egy elemzés szerint mobil indítóállások hagyták el az egyik föld alatti bázist, majd egy közeli kanyonba hajtottak, ahol még a kilövés előtt megsemmisítették őket.
Egy március 2-án készült műholdkép egy vöröses füstfelhőt mutatott egy megsemmisült indítóállás közelében, ami szakértők szerint egy rakétából szivárgó salétromsavas üzemanyagra utalhatott. A környéken további indítóállások is kigyulladtak, a tüzek pedig a kanyonban is továbbterjedtek.
Egy másik rakétabázisnál, Iszfahán közelében március 1-jén készült felvételek egy épen maradt indítóállást mutattak egy úton haladva. Az útban keletkezett kráter arra utal, hogy egy légicsapás megpróbálta eltalálni a járművet. A következő napon készült képek viszont már több alagútbejárat környékén súlyos bombázások nyomait mutatták. A törmelék bunkerromboló bombák használatára utalt, bár nem volt egyértelmű, hogy az alagutak teljesen beomlottak-e. Más műholdfelvételek a Kermánsah északi részén található rakétabázisnál is károkat jeleztek, ahol valószínűleg nagy rombolóerejű amerikai fegyvereket vetettek be.
A jelentés szerint a Pentagon és az izraeli hadsereg éveken át térképezte fel Irán föld alatti rakétainfrastruktúráját. Elemzők úgy látják, hogy az amerikai csapások főként a déli bázisokra összpontosulnak, míg az izraeli légierő inkább az ország északi részén lévő létesítményeket támadja.
Műholdképek alapján több iráni helyszínen – köztük Tabriz, Haji Abad és Jam közelében – is azonosítottak csapásokra vagy szerkezeti károkra utaló jeleket a föld alatti rakétabázisoknál.
Kép: Nogtezan.info




