Irán megtámadta Azerbajdzsánt – záporoznak a drónok és rakéták

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Iránból érkező rakéták és drónok csapódtak be egy azerbajdzsáni repülőtérre.

Az iráni határ közelében lévő egyik repülőteret támadták az iszlamista rezsim rakétaerői.

Irán támadást indít Azerbajdzsán ellen is

Irán irányából érkező rakéták és drónok csapódtak be csütörtökön az azerbajdzsáni Nakhchivan exklávé repülőterének területére, állította az azerbajdzsáni kormányhoz közeli forrás a Reutersnek. A forrás szerint az incidens következtében tűz keletkezett. 

Egyelőre nem világos, hogy hány rakéta és drón csapódott be a területre.

Pusholder on X (formerly Twitter): "İran'a ait bir İHA, Azerbaycan'ın Nahçıvan bölgesini vurdu. pic.twitter.com/nhQjtA9L76 / X"

İran'a ait bir İHA, Azerbaycan'ın Nahçıvan bölgesini vurdu. pic.twitter.com/nhQjtA9L76

Az izraeli média által megosztott videó egy robbanást mutatott a Nakhchivan nemzetközi repülőtér közelében található parkolóban, amely körülbelül 10 km-re fekszik az iráni határtól.

Open Source Intel on X (formerly Twitter): "WATCH 🔴The strike on Azerbaijan was not carried out with a Shahed drone but with a long range Arash 2 drone.I have a feeling Azerbaijan will respond. pic.twitter.com/4Klr1s8eep / X"

WATCH 🔴The strike on Azerbaijan was not carried out with a Shahed drone but with a long range Arash 2 drone.I have a feeling Azerbaijan will respond. pic.twitter.com/4Klr1s8eep

A jelentés szerint egy második drón is becsapódott a környéken egy iskola közelében. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két ember megsérült a támadásban, de eddig nem jelentettek áldozatokat. Az azerbajdzsáni kormány behívatta az iráni nagykövetet, és kijelentette, hogy fenntartja a jogot a „megfelelő válaszlépések” megtételére.

Kell-e félnünk a háborútól? Így védi a NATO Magyarországot az iráni rakétáktól

A romániai deveselui légibázison működő Aegis Ashore rakétavédelmi létesítmény kulcsszerepet játszana egy iráni támadás elhárításában.

Irán válogatás nélkül lő mindenkire

Amint arról a Neokohn is folyamatosan beszámol, a térségben újabb szintre lépett a konfliktus, miután Teherán és szövetségesei Izrael mellett több öböl menti államot, valamint a globális olaj- és földgáztermelés szempontjából kulcsfontosságú katari és szaúdi létesítményeket is támadás alá vontak, de dróntámadást intéztek már a Cipruson lévő brit katonai bázisok ellen, sőt rakétát lőtt ki az amerikai taktikai nukleáris fegyvereket tároló incirliki NATO-bázis ellen is.

A harcok hevessége, Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hámenei ajatollahnak a halála, valamint a konfliktus rövid időn belül való lezárhatóságának hiánya egy elhúzódó, kiszámíthatatlan következményekkel járó háború képét vetíti előre. A térség korábban biztonságosnak tekintett központjai – köztük Dubaj – is folyamatos iráni támadás alatt van, világszerte utasok százezrei rekedtek repülőtereken, az olaj- és gázárak meredeken emelkednek.

Irán korábban többször figyelmeztetett arra, hogy amennyiben közvetlen támadás éri, a konfliktust regionális háborúvá szélesíti, és Izrael mellett az Öböl menti arab államokat és a globális energiapiac szempontjából létfontosságú kőolajszállítási útvonalakat is célba venné.

Mi lesz ebből? Az atomfegyvereket tároló incirliki NATO-bázist rakétázta Irán

Irán támadást indított a NATO taktikai nukleáris fegyvereit tároló törökországi bázis ellen.

Miért próbálja Irán belerángatni Európát is a háborúba? – Izraeli szakértő válaszol

A füst és légiriadók mögött egy hideg fejjel felépített iráni stratégia húzódik meg – állítja Eliyahu Yossian.

“Irán megtámadta Azerbajdzsánt – záporoznak a drónok és rakéták” bejegyzéshez 24 hozzászólás

        • Az emlitett okostojas abban bizott, hogy majd Kina Iran segitsegere siet. Kinanak, mint kiderult, esze agaban sincs beavatkozni a haboruba, ezzel szemben az USA es Izrael mar 5. napja zavartalanul pusztitja Iran katonai letesitmenyeit. A flottabol mar semmi sem maradt, nincs legvedelmuk, legierejuk nem is volt. Ami van, azok a ballisztikus raketak, de a kilovoallasokat (es a raketa raktarakat) szisztematikusan pusztitjak. Iran talan meg jo par napig lovoldozheti a vilagot, de a haboru reszukrol ongyilkossag. A vezetok szamara a szo szoros ertelmeben, az ifju orokos szamolhatja a napjait, a hadsereg csak ido kerdese, hogy megunja a dolgot. De azt, hogy megnyerje a haborut, meg az irani vezetok sem remelik. Ok esetleg egy olyan bekeben remenykedhetnek, amiben a rendszer tovabb el valamivel liberalisabb formaban, es lemond (egyelore) a Kozel-Kelet-i hegemoniarol. Tehat nincs atomfegyver, ballisztikus raketak es proxyk.

          • Az USA es Izrael mindent megtesznek, hogy a lakossag (ami joreszt "szovetsegesnek" szamit) ne szenvedjen a lehetosegekhez kepest. Ez azt jelenti, hogy nem tamadnak polgari letesitmenyeket, es az infrastrukturat is epsegben hagyjak. De ha holnap szukseges lesz, es elpusztitjak az eromuveket, a kikotoket, a hidakat, stb., akkor a rendszernek annyi. Remelhetoleg erre nem kerul sor.

          • Jó egy pár nap múlva ma még nagy többet látunk…..szerintem indokolatlan a magabiztonságod ……. ne legyen igazam. Személy szerint egyik fél mellet sem tettem le voksomat

            Irán-Izrael
            Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz

          • Miutan egyenlosegjelet tettel Iran es Izrael kozott, erdekelne, hogy Magyarorszagot hova helyezed ezen a skalan?

          • Nem ezt kerdeztem.
            Mivel az "egyik tizenkilenc masik egy hijan husz" egyertelmuen ocsarlast fejez ki, ezert erdekelne,hogy a kulonbozo szempontok alapjan (demokracia, eletminoseg, stb.) hol helyezkedik el MO egy ertekskalan….ahol (szerinted) Iran es Izrael azonos szinten vannak (19 = 20-1), es gondolom a skala aljan.

          • Nem lehet így skálázni. A két vérszomjas Közel-Keleti entitás nem fér bele az európai értékekbe.

          • Tudod, eletem legokosabb dontese volt, amikor Izraelbe koltoztem. Es persze nem csak arrol van szo, hogy megszabadultam az antiszemitizmus kellemetlensegeitol, hanem arrol is, hogy egy MO-nal sokkal "europaibb" orszagban elhetek, ami az eletminoseget illeti. Arra eddig meg nem gondoltam, hogy egy verszomjas dentitasban elek.
            Mikor Pesten vagyok, az utobbi evekben a Vigszinhaz mellett berelek szallast. Meg a Kadar rendszerhez kepest is feltuno, hogy milyen tomeg koldus ul a korut jardain, hogy a regen fenyarban uszo Rakoczi ut este sotet, az uzletek tobbsege kihalt. A kulvarosok tele nyomornegyedekkel, es dobbenten hajtottam at kihalt, lakatlan falvakon Nogradban. Ezek lennenek az europai ertekrend? Es akkor nem beszelek a volt kollegaimrol, akiknek a nyugdija jo esetben 15 – 20 szazaleka az enyemnek. Ez az europai ertekrend?

          • Amit nem értek. Irán csak pár rakétát indít egy egy esetben Izraelre de mégis áttörik a védelemet

            Irán újabb rakétákat lőtt ki Izraelre
            Az izraeli hadsereg közlése szerint Irán csütörtökön a kora reggeli órákban több rakétát lőtt ki a zsidó állam felé, de áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés – jelentette az AFP az izraeli katasztrófavédelmi szolgálatra hivatkozva.

            Két óra leforgása alatt három külön riasztást adtak ki. A hírügynökség újságírói robbanásokat hallottak Jeruzsálemben, de a hadsereg azóta engedélyezte az embereknek, hogy elhagyják a menedékhelyeket.

          • A jelenlegi haboruban maskepp mukodik a riasztasi rendszer, mint a korabbiakban. A ballisztikus raketak viszonylag hosszu ideig vannak "uton". A kilovest erzekelik a kulonbozo rendszereken (pl. muholdas megfigyeles), es abbol egy korulbeluli celt megsaccolnak, sokszor sok kilometeres radiusszal. Ezen a teruleten minden mobil telefonra automatikusan erkezik egy uzenet, hogy hamarosan riasztas varhato. De a riasztas mar csak akkor jon, amikor pontosabban, nehany kilometeres pontossaggal tudjak a varhato becsapodas helyet, es akkor meg van nehany perc a bummig. A masodik fazis az esetek tobbsegeben nem kovetkezik be, mert kozben lelovik a raketat. De bar csak nehany raketa csapodik be, riasztas sok van a kilovessel egyidejuleg.
            Ami a robbanasokat illeti, a robbanasok tobbsege az elfogo raketak indulasabol szarmazik, tovabba a lelott raketakbol, es hal'istennek csak nagyon ritkan a becsapodasbol. De a becsapodasok is ritkan okoznak serulest, mert az emberek vedett helyeken vannak.

          • Amit leirtam, abbol speciel nem kovetkezik, hogy Dimona biztonsagban van. Dimona biztonsagat csak a fokozott legvedelem biztositja. Egyebkent Dimonan valoban van egy fontos letesitmeny, de az atombombakat nem Dimonan raktarozzak :-)))

    • Kezdjuk azzal, hogy az Iran elemzesevel foglkozo resz csak azt nem emliti, hogy jo ideje Iranban nincs eleg ivoviz, aram, az inflacio csillagaszati meretu. Nem valoszinu, hogy a szakerto altal emlegetett 4 ezer eves mult es nemzeti osszetartas potolja az ivovizet, az ennivalot.
      A ficko tajekozatlansagara jellemzo, hogy szerinte az irani raketak elleni problemak a vaskupola rendszer kudarcabol adodnak. A vaskupola rovid tavu raketak elfogasara szolgal, a ballisztikus raketakat mas rendszerek, peldaul a Hetz (Nyil) es mas amerikai rendszerek haritjak el, nagyon jo hatasfokkal. Az izraeli serultek szamat nagyon tulbecsulte, Izraelben egyaltalan nincs panik hangulat. De mivel nem irtam le, nem emlekszem mindre, de rengeteg hulyeseget hordott ossze a ficko.

    • Kezdjuk azzal, hogy az Iran elemzesevel foglkozo resz csak azt nem emliti, hogy jo ideje Iranban nincs eleg ivoviz, aram, az inflacio csillagaszati meretu. Nem valoszinu, hogy a szakerto altal emlegetett 4 ezer eves mult es nemzeti osszetartas potolja az ivovizet, az ennivalot.
      A ficko tajekozatlansagara jellemzo, hogy szerinte az irani raketak elleni problemak a vaskupola rendszer kudarcabol adodnak. A vaskupola rovid tavu raketak elfogasara szolgal, a ballisztikus raketakat mas rendszerek, peldaul a Hetz (Nyil) es mas amerikai rendszerek haritjak el, nagyon jo hatasfokkal. Az izraeli serultek szamat nagyon tulbecsulte, Izraelben egyaltalan nincs panik hangulat. De mivel nem irtam le, nem emlekszem mindre, de rengeteg hulyeseget hordott ossze a ficko.