10+1 történelmi ok, amiért Amerika háború indított Irán ellen

A Neokohn főszerkesztő-helyettese

Aki kicsit is jártas az elmúlt fél évszázad történelmében, az tudja, hogy az Iránnal való háborúskodás nem most, hanem 47 évvel ezelőtt kezdődött.

Az 1979-es iszlám forradalom óta az iráni rezsim ideológiájának központi eleme az Egyesült Államokkal, Izraellel és általában véve a Nyugattal szembeni ellenségeskedés, ezért sokakat nem lepett meg ma reggel, hogy kitört az újabb iráni háború.

Ezt a háborút 1979-ben kezdte az iráni iszlamista rezsim

Mint ismert, 47 évvel ezelőtt az iráni iszlamista rendszer egyik első látványos lépése rögtön az amerikai nagykövetség elfoglalása volt Teheránban, amely végül a hírhedt, 444 napos túszválsághoz vezetett. Azóta a „Halál Amerikára” és „Halál Izraelre” jelszavak rendszeresen visszatérnek az iszlamista ideológiáját exportáló iráni állam rendezvényein, valamint a péntekenként mecsetekben elhangzó prédikációkban. Teherán továbbá évtizedek óta nyíltan támogat pénzzel és fegyverekkel olyan iszlamista terrorszervezeteket a térségben, mint a Hezbollah, a Hamász, az Iszlám Dzsihád, a jemeni húszik vagy az iraki síita milíciák.

Seres László: Miért bombázzuk Iránt?

A kérdés nem az, hogy jó-e most lecsapni Iránra. Sokkal inkább az: mi a halál tartott ennyi ideig?

Az elmúlt több mint negyven évben amerikai katonák, diplomaták és civilek százai váltak az iráni terrorizmus áldozataivá Libanontól Szaúd-Arábián át Irakig. Az alábbiakban e támadások legjelentősebb eseményeit időrendi sorrendben tekintjük át:

  1. 1983 – Az USA bejrúti nagykövetségének áprilisi felrobbantásában az Irán által támogatott Hezbollah terrorszervezet 63 embert gyilkolt meg, köztük 17 amerikai állampolgárt. Októberben a bejrúti laktanyák elleni támadás során pedig a Hezbollah pokolgépei 241 amerikai tengerészgyalogost és 58 francia ejtőernyőst öltek meg. Ez volt a tengerészgyalogság legsúlyosabb, egyetlen nap alatt elszenvedett vesztesége Iwo Jima óta.
  2. 1984 – Az USA bejrúti nagykövetség szeptemberi felrobbantásával a Hezbollah 24 emberrel végzett, köztük 2 amerikai tisztviselővel.
  3. 1985 – A TWA 847-es járatának eltérítésével a Hezbollah fegyveresei hatalmukba kerítették egy repülőgépet, és meggyilkolták Robert Stethem amerikai haditengerészeti búvárt.
  4. 1988 – A Pan Am 103-as járata elleni merényletet (Lockerbie-katasztrófa) bár elsősorban Líbiának tulajdonították, az iráni érintettség (a palesztin PFLP-GC  terrorszervezeten keresztül) máig alapos gyanú tárgya. A merényletben 270-en vesztették életüket, köztük 190 amerikai.
  5. 1996 – A Khobar Towers elleni támadás során Szaúd-Arábiában a szaúdi Hezbollah (az iráni Forradalmi Gárda támogatásával) az amerikai légierő 19 tagját gyilkolta meg, és több száz embert megsebesített.
  6. 1998 – Az USA kenyai és tanzániai nagykövetségeinek bombázása bár elsősorban az al-Kaida művelete volt, iráni logisztikai támogatást is gyanítottak a 224 halálos áldozattal járó merényletekben (az Al-Kaida vezetőinek egy része jelenleg is Iránban bujkál).
  7. 2003-2011 – Az iraki háborúban az Irán által támogatott milíciák (mint a Kata’ib Hezbollah és az Asa’ib Ahl al-Haq) iráni gyártmányú pokolgépekkel (IED) amerikai katonák százait ölték meg. A Pentagon becslése szerint az iráni hátterű csoportok voltak felelősek több mint 600 amerikai katona haláláért.
  8. 2019 – A K1 iraki légibázis elleni támadás során a Kata’ib Hezbollah rakétatámadása során életét vesztette Nawres Hamid amerikai polgári szerződéses munkatárs.
  9. 2020 – Ballisztikus rakétacsapás érte az Al-Aszad légibázist, amikor Irán közvetlen támadást intézett az amerikai csapatoknak otthont adó bázis ellen. Halálos áldozat nem volt, de több mint 100 katona szenvedett traumás agysérülést.
  10. 2022-2024 – Drón- és rakétatámadások Szíriában és Irakban, amelyeket az Iráni proxi-csoportok hajtottak végre. Több mint 160 alkalommal támadtak meg amerikai bázisokat a régióban, számos amerikai katonát megölve vagy megsebesítve. 2024. januájában az iráni támogatású Iraki Iszlám Ellenállás (Kata’ib Hezbollah) dróncsapása 3 amerikai katonát (William Rivers, Kennedy Sanders és Breonna Moffett őrmestereket) megölt, és több tucatnyit megsebesített.

Iráni háború: Izrael célzott likvidálásokba kezdett, az ajatollahot is megölhették

Izraeli források megerősítették, hogy a legfőbb vallási vezetőt, Ali Hámeneit, illetve Maszúd Pezeskján elnököt is célba vették.

+1 ok: A saját népét is elnyomja a rezsim

A rezsim azonban nemcsak a külvilággal szemben konfrontatív, hanem évtizedek óta a saját népével szemben is kemény elnyomást alkalmaz. A kötelező hidzsáb-viselésre vonatkozó szabályok kikényszerítése, az úgynevezett „erkölcsrendészet” durva fellépései, valamint a rezsim ellen tüntetők ezreinek tömeges legyilkolása, kivégzése vagy bebörtönzése a rendszer alapját képezik.

Egy ilyen rezsimmel nincs és nem is lehet miről tárgyalni.

A háború mostani kirobbanásával a hazai közvéleménynek azt kell megértenie, hogy Teherán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramja, valamint regionális proxyhálózata nem csupán Izraelre és Amerikára, hanem a tágabb nemzetközi rendre is fenyegetést jelent, ezért az iszlamista rezsim mielőbbi bukása az egész civilizált világ – így Magyarország – érdeke is.

A Neokohn Magyarországon szinte egyedülálló módon, évek óta kiemelt figyelemmel követi Izrael és a Közel-Kelet eseményeit. Kövesse folyamatosan frissülő tudósításainkat és elemzéseinket, hogy naprakész maradjon az iráni háborúval kapcsolatos legfontosabb fejleményekről.

Izraeli szakértő: Stratégiai zsákutcába került az iráni rezsim

Danny Citrinowicz több szempontot is felsorolt arra nézve, hogy miért van rövid és hosszú távon is nehéz helyzetben az iráni rezsim.

Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.