Aki kicsit is jártas az elmúlt fél évszázad történelmében, az tudja, hogy az Iránnal való háborúskodás nem most, hanem 47 évvel ezelőtt kezdődött.
Az 1979-es iszlám forradalom óta az iráni rezsim ideológiájának központi eleme az Egyesült Államokkal, Izraellel és általában véve a Nyugattal szembeni ellenségeskedés, ezért sokakat nem lepett meg ma reggel, hogy kitört az újabb iráni háború.
Ezt a háborút 1979-ben kezdte az iráni iszlamista rezsim
Mint ismert, 47 évvel ezelőtt az iráni iszlamista rendszer egyik első látványos lépése rögtön az amerikai nagykövetség elfoglalása volt Teheránban, amely végül a hírhedt, 444 napos túszválsághoz vezetett. Azóta a „Halál Amerikára” és „Halál Izraelre” jelszavak rendszeresen visszatérnek az iszlamista ideológiáját exportáló iráni állam rendezvényein, valamint a péntekenként mecsetekben elhangzó prédikációkban. Teherán továbbá évtizedek óta nyíltan támogat pénzzel és fegyverekkel olyan iszlamista terrorszervezeteket a térségben, mint a Hezbollah, a Hamász, az Iszlám Dzsihád, a jemeni húszik vagy az iraki síita milíciák.
Az elmúlt több mint negyven évben amerikai katonák, diplomaták és civilek százai váltak az iráni terrorizmus áldozataivá Libanontól Szaúd-Arábián át Irakig. Az alábbiakban e támadások legjelentősebb eseményeit időrendi sorrendben tekintjük át:
- 1983 – Az USA bejrúti nagykövetségének áprilisi felrobbantásában az Irán által támogatott Hezbollah terrorszervezet 63 embert gyilkolt meg, köztük 17 amerikai állampolgárt. Októberben a bejrúti laktanyák elleni támadás során pedig a Hezbollah pokolgépei 241 amerikai tengerészgyalogost és 58 francia ejtőernyőst öltek meg. Ez volt a tengerészgyalogság legsúlyosabb, egyetlen nap alatt elszenvedett vesztesége Iwo Jima óta.
- 1984 – Az USA bejrúti nagykövetség szeptemberi felrobbantásával a Hezbollah 24 emberrel végzett, köztük 2 amerikai tisztviselővel.
- 1985 – A TWA 847-es járatának eltérítésével a Hezbollah fegyveresei hatalmukba kerítették egy repülőgépet, és meggyilkolták Robert Stethem amerikai haditengerészeti búvárt.
- 1988 – A Pan Am 103-as járata elleni merényletet (Lockerbie-katasztrófa) bár elsősorban Líbiának tulajdonították, az iráni érintettség (a palesztin PFLP-GC terrorszervezeten keresztül) máig alapos gyanú tárgya. A merényletben 270-en vesztették életüket, köztük 190 amerikai.
- 1996 – A Khobar Towers elleni támadás során Szaúd-Arábiában a szaúdi Hezbollah (az iráni Forradalmi Gárda támogatásával) az amerikai légierő 19 tagját gyilkolta meg, és több száz embert megsebesített.
- 1998 – Az USA kenyai és tanzániai nagykövetségeinek bombázása bár elsősorban az al-Kaida művelete volt, iráni logisztikai támogatást is gyanítottak a 224 halálos áldozattal járó merényletekben (az Al-Kaida vezetőinek egy része jelenleg is Iránban bujkál).
- 2003-2011 – Az iraki háborúban az Irán által támogatott milíciák (mint a Kata’ib Hezbollah és az Asa’ib Ahl al-Haq) iráni gyártmányú pokolgépekkel (IED) amerikai katonák százait ölték meg. A Pentagon becslése szerint az iráni hátterű csoportok voltak felelősek több mint 600 amerikai katona haláláért.
- 2019 – A K1 iraki légibázis elleni támadás során a Kata’ib Hezbollah rakétatámadása során életét vesztette Nawres Hamid amerikai polgári szerződéses munkatárs.
- 2020 – Ballisztikus rakétacsapás érte az Al-Aszad légibázist, amikor Irán közvetlen támadást intézett az amerikai csapatoknak otthont adó bázis ellen. Halálos áldozat nem volt, de több mint 100 katona szenvedett traumás agysérülést.
- 2022-2024 – Drón- és rakétatámadások Szíriában és Irakban, amelyeket az Iráni proxi-csoportok hajtottak végre. Több mint 160 alkalommal támadtak meg amerikai bázisokat a régióban, számos amerikai katonát megölve vagy megsebesítve. 2024. januájában az iráni támogatású Iraki Iszlám Ellenállás (Kata’ib Hezbollah) dróncsapása 3 amerikai katonát (William Rivers, Kennedy Sanders és Breonna Moffett őrmestereket) megölt, és több tucatnyit megsebesített.
+1 ok: A saját népét is elnyomja a rezsim
A rezsim azonban nemcsak a külvilággal szemben konfrontatív, hanem évtizedek óta a saját népével szemben is kemény elnyomást alkalmaz. A kötelező hidzsáb-viselésre vonatkozó szabályok kikényszerítése, az úgynevezett „erkölcsrendészet” durva fellépései, valamint a rezsim ellen tüntetők ezreinek tömeges legyilkolása, kivégzése vagy bebörtönzése a rendszer alapját képezik.
Egy ilyen rezsimmel nincs és nem is lehet miről tárgyalni.
A háború mostani kirobbanásával a hazai közvéleménynek azt kell megértenie, hogy Teherán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramja, valamint regionális proxyhálózata nem csupán Izraelre és Amerikára, hanem a tágabb nemzetközi rendre is fenyegetést jelent, ezért az iszlamista rezsim mielőbbi bukása az egész civilizált világ – így Magyarország – érdeke is.
A Neokohn Magyarországon szinte egyedülálló módon, évek óta kiemelt figyelemmel követi Izrael és a Közel-Kelet eseményeit. Kövesse folyamatosan frissülő tudósításainkat és elemzéseinket, hogy naprakész maradjon az iráni háborúval kapcsolatos legfontosabb fejleményekről.
Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.




