Az amerikai erők a legmodernebb AGM-88G AARGM-ER, SiAW „Silent Killer” és AESM rakéták bevetésére készülnek, hogy semlegesítsék Irán radarrendszereit és légvédelmét.
A legmodernebb high-tech fegyverekkel kell majd szembenéznie az iráni légvédelemnek.
Mi vár az iráni légvédelemre?
Miközben az Egyesült Államok megkezdte a 2003-as iraki invázió óta látott legnagyobb katonai felvonulását a Közel-Keleten, védelmi elemzők és izraeli hírszerzési források már egy esetleges összecsapás nyitó lépéseit is felvázolták. A hírek szerint bármilyen amerikai hadművelet egy high-tech „vakító” fázissal kezdődne, amely a „titkos fegyverek” új generációját felhasználva percek alatt számolná fel az iráni integrált légvédelmi rendszerét.
A nyitótámadás elsődleges célja tehát az iráni radarállomások teljes semlegesítése.
Biztonsági szakértők szerint a légifölény kivívásához az USA három specifikus, a radarelhárításra kifejlesztett lőszerre támaszkodik:
- AGM-88G AARGM-ER: Az ellenséges légvédelem elnyomásának (SEAD) legalapvetőbb fegyvere. A régebbi rakétákkal ellentétben az AARGM-ER többüzemmódú keresőfejjel rendelkezik. Ha egy iráni operátor lekapcsolja a radart, hogy „megszakítsa” a rakéta célratartását, az AGM-88G megjegyzi az utolsó ismert GPS-koordinátákat, és radarja segítségével mindenképpen végrehajtja a csapást.
- SiAW („A néma gyilkos”): A Stand-in Attack Weapon kifejezetten az F-35-ösök belső fegyverterébe készült, megőrizve a gép lopakodó képességét. A rakéta az előbb említett AGM-88G AARGM-ER technológiájára épül, de annál sokoldalúbb. Optimális megoldás a mobil rakétakilövők és parancsnoki központok ellen, amelyek az iráni domborzati viszonyok között változtatják a helyzetüket.
- AESM (Advanced Emission Suppression Missile): A 2026-ban hadrendbe álló rakétát „AWACS-gyilkosként” és a légvédelem rémálmaként írják le. Bármilyen elektromágneses tevékenységre képes rávezetni magát, így gyakorlatilag minden aktív radart vagy kommunikációs csomópontot azonnali célponttá alakít.
Az amerikai légierő kihívásai
A technológiai előny ellenére az Egyesült Államok jelentős akadályokkal néz szembe, mivel Irán az elmúlt évtizedekben mesterévé vált az álcázásnak. Az iráni légvédelem számos csalit (makett-radarokat) alkalmaz, és megpróbálja a hegyvidéki terep adottságait kihasználni, hogy megzavarja az amerikai légierő gépeit.
A csalik és a megtévesztés leküzdése érdekében az USA a jelentések szerint erősen támaszkodik a regionális hírszerzési partnereire (azaz Izraelre). Izraeli biztonsági források megerősítették, hogy az iráni védelmi mintázatokról – beleértve az alagútrendszerek helyszíneit és a specifikus jelmintákat – szerzett „mélységi tudást” már integrálták az amerikai célpontadatbázisokba.
Ez a példátlan együttműködés azt hivatott biztosítani, hogy amikor az „első percek” megkezdődnek, a csapás sebészeti pontosságú legyen, és az iráni haderőt már azelőtt „megvakítsák”, hogy az érdemben reagálni tudna.
A „Felkelő Oroszlán” tanulságai
Teherán légvédelmi hálózat gerincét az orosz gyártmányú Sz-300-as rakétaütegek, valamint az iráni hadiipar „koronagyémántja”, a hazai fejlesztésű Bavar-373 alkotja. Az iráni vezetés korábban azt állította, hogy a Bavar képességei már az orosz Sz-400-asokét is meghaladják, és képesek bármilyen lopakodó repülőgépet vagy cirkálórakétát megsemmisíteni. A Bavar elvileg több mint 300 kilométeres távolságból képes követni a célpontokat, ám a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugati elektronikai hadviselés ellen ezek a légvédelmi rendszerek gyakran vaknak bizonyulnak.
Ez tavaly júniusban is bebizonyosodott, amikor Felkelő Oroszlán hadművelet során az iráni légvédelem látványosan összeomlott, és az Izrael elleni összecsapásokban teljes kudarcot vallott.
A légvédelmi ütegek jelentős részét anélkül semmisítették meg, hogy egyetlen rakétát is ki tudtak volna lőni, ami bebizonyította, hogy a technológiai szakadék Irán és a modern nyugati légierők között messze nem zárult be. Ez a vereség rávilágított arra is, hogy a „lopakodógyilkosnak” nevezett orosz és iráni rendszerek képtelenek kezelni a tömeges, összehangolt precíziós csapásokat, ami most, egy esetleges amerikai intervenció küszöbén, Teherán legfőbb sebezhetőségét jelenti.
- 06:13
2026. február 22. - 20:00
2026. február 16. - 10:00
2024. október 13.
