Már a tavaly júniusi 12 napos háború idején is számos találgatás keringett az iráni tengeralattjárók jelentette veszély valódi mértékéről.
Valóban képes Teherán tengeralattjáró-flottája sakkban tartani az amerikai haditengerészetet?
Irán tengeralattjáró-arzenálja
Irán egyre bővülő, közel 30 egységből álló tengeralattjáró-flottáját elsősorban sekély vízi rajtaütésekre tervezték. Bár az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) folyamatosan fitogtatja tengeri erejét, a karbantartási nehézségek és a technológiai lemaradás azt sugallják, hogy az erőviszonyok az Öbölben változatlanok maradtak.
Miközben az amerikai repülőgép-hordozók – mint például a USS Abraham Lincoln és kísérőhajói – a Perzsa-öböl vizein járőröznek, a felszín alatt több tíz méteres mélységben csendes harc folyik a tenger feletti uralomért. Teherán úgynevezett aszimmetrikus haditengerészeti doktrínát alkalmaz az amerikai erők ellen, azaz nem nyílt csatában, hanem a képességeinek megfelelő, egyedi megoldásokkal próbálja ellensúlyozni az amerikaiak technikai fölényét. A cél a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés: ez a világ legfontosabb energiafolyosója, ahol évente több mint ezermilliárd dollár értékű áru és kőolaj halad át.
Irán ezért nem egy olyan tengeralattjáró-flottát akar építeni, amely képes lenne a nyílt ütközetre az amerikai 5. flottával. Ehelyett egy „csendes raj” létrehozására törekszik, hogy a szűk tengerszorost stratégiai csapdává alakítsa.
A flotta felépítése: a törpéktől az óriásokig
Az iráni stratégia alapját a Ghadir-osztály, egy mindössze 125 tonnás kis törpe-tengeralattjáró adja, amelyből mintegy 20 darabot állítottak hadrendbe. Ezeket a tengeralattjárókat kifejezetten a Perzsa-öböl sekély és zavaros vizeire tervezték. Képesek „leülni” a tengerfenékre, beolvadva a háttérzajba, így a legmodernebb szonárok (hangradarok) számára is szinte láthatatlanok. Méretük ellenére nehéztorpedókkal és víz alól indítható Jask-2 cirkálórakétákkal is fel vannak fegyverezve.
Fateh-osztály már átmenetet jelent a törpe és a nagyobb tengeralattjárók között. Modern harcirányító rendszerrel és elektronikai hadviselési eszközökkel rendelkezik, és akár 35 napig is képes a víz alatt maradni.
A hierarchia csúcsán három darab, 74 méter hosszú orosz gyártmányú dízel-elektromos Kilo-osztályú tengeralattjáró áll. Ezeket mélyvízi műveletekre tervezték: torpedókat, ballisztikus rakétákat indíthatnak, és aknatelepítésre is alkalmasak.
Propaganda és valóság
Bár az iráni állami média nemrég egy mesterséges intelligenciával készült videót is közzétett, amelyen a USS Abraham Lincoln elsüllyesztését imitálják, a szakértők szerint a fenyegetés mértéke túlzó, tekintettel arra például, hogy a hatalmas Kilo-osztályú tengeralattjárók a sekély víz miatt szinte használhatatlanok a Perzsa-öböl belsejében, így kénytelenek a külső, mélyebb vizeken maradni.
Szakértők említik még a két ország közötti jelentős technológiai szakadékot is: Teherán gyakran hangoztatja, hogy atommeghajtású tengeralattjárókat akar építeni, de a jelenlegi flottájuk kizárólag hagyományos, dízel-elektromos meghajtású. Mindezek mellett az iráni haditengerészet komoly karbantartási problémákkal is küzd: a nemzetközi szankciók miatt Irán vért izzad, hogy működőképesen tartsa a hajóit. A nagyobb tengeralattjárók jelentős része az idő nagy részét a szárazföldön, javítás alatt tölti.
Szakértők szerint Irán tengeralattjáró-flottája alkalmas arra, hogy zavart okozzon és pszichológiai hadviselést folytasson, de valójában messze van attól, hogy megtörje az Egyesült Államok és szövetségeseinek technológiai fölényét.
Allah velük van.
Más meg nem számítt.:)
Sorozatos vereségeiket Izraeltől azt mutatja, hogy Allah a zsidókkal van
Az Egri Csillagokban is a gyaúrokkal volt.
Szomorú, hogy már az Allahba se lehet megbízni.:))
😀