Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke „a demokrácia győzelmének” tartja, hogy a kölni közigazgatási bíróság úgy döntött: pártját a titkosszolgálat egyelőre nem sorolhatja be „bizonyítottan szélsőjobboldali” szervezetként.
A német belföldi titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) egyelőre nem minősítheti és kezelheti az AfD-t „bizonyítottan szélsőjobboldalinak”. A kölni közigazgatási bíróság úgy döntött, hogy a titkosszolgálatnak meg kell várnia a fő eljárás kimenetelét – írja a Welt.
A bíróság úgy fogalmazott, hogy mai határozatában „nem követte” az Alkotmányvédelmi Hivatal által tavaly májusban kiadott értékelést, amely szerint a AfD szövetségi szinten szélsőséges szervezet. A párt öt tartományi szervezete ugyanakkor továbbra is szélsőjobboldali besorolás alatt van.
A minősítésnek azért is van jelentősége, mert az megkönnyítheti a Moszkva- és Peking-barát AfD titkosszolgálati eszközökkel történő megfigyelését. A BfV tehát legálisan megfigyelhetné a párt gyűléseit, lehallgathatná politikusai telefonjait, és informátorokat szervezhetne be.
Egyelőre nem alkotmányellenes az AfD
A bíróság döntése ugyanakkor nem menlevél: mint írják, „továbbra is erős a gyanú, hogy a kérelmező alkotmányellenes törekvéseket folytat”, de
az AfD-t ez nem olyan módon jellemzi, hogy annak alapján az AfD összességében alkotmányellenes alapvető tendenciát lehetne megállapítani.
Az AfD vezetése megkönnyebbülten reagált a döntésre – írja a Welt.
„Nemcsak hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal többé nem minősítheti az AfD-t ‘bizonyítottan szélsőjobboldalinak’, de a kölni közigazgatási bíróság döntésével közvetve gátat is szabott a tiltás fanatikusainak” – írta Alice Weidel, a párt társelnöke az X-en.
Ez nemcsak az AfD, hanem a demokrácia és a jogállamiság nagy győzelme is!
– állította, miután a német mainstream politikai pártok között több éve felmerül az AfD esetleges betiltásának a gondolata.
A titkosszolgálat titkolózott
A mostani döntés egyik oka, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal eddig nem hozta nyilvánosságra forrásait – írja a Bild. Ezért a bíróság nem feltételezheti az AfD terhére, hogy belül olyan célokat követ, amelyek túlmennek a nyilvánosan hozzáférhető forrásokból.
A német Alkotmányvédelmi Hivatal többéves vizsgálat után tavaly minősítette az AfD-t „bizonyítottan szélsőjobboldalinak”.
A pártnak a liberális demokratikus alaprend ellen irányuló törekvései gyanúja beigazolódott, és lényegében bizonyossággá vált
– közölte akkor a belföldi titkosszolgálat, amely szerint a pártban uralkodó „etnikai-származásbeli felfogás nem egyeztethető össze a szabad, demokratikus alaptörvénnyel”.
Az AfD jogi lépéseket tett a lépés, ellen, panaszt és sürgősségi kérelmet nyújtott be a kölni közigazgatási bírósághoz.
A hivatal ezt követően egyfajta moratóriumot hirdetett. Ez azt jelentette, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal a bírósági döntésig nem minősítette többé nyilvánosan a szövetségi AfD-t szélsőjobboldali szervezetnek.
A sürgősségi eljárás mellett folyik egy főtárgyalás is. A jogvita arról, hogy az AfD-t „bizonyítottan szélsőjobboldalinak” lehet-e minősíteni, még hosszú ideig elhúzódhat.
