Kedd reggel 84 éves korában elhunyt Jesse Jackson tiszteletes, az afro-amerikaiakért küzdő polgárjogi mozgalom legendás vezetője, Martin Luther King harcostársa, kétszeres demokrata elnökjelölt.
Meghalt az amerikai polgárjogi mozgalom egyik legismertebb alakja. Martin Luther King időszaka és Barack Obama megválasztása közötti években ő volt a legbefolyásosabb fekete személyiség az Egyesült Államokban – emlékezik meg róla a The New York Times.
„Apánk szolgáló vezető volt – nemcsak a családunk számára, hanem az elnyomottak, a hangtalanok és a figyelmen kívül hagyottak számára is szerte a világon” – olvasható a halálhírt bejelentő Jackson család közleményében.
Polgárjogi harcos, aki nyomot hagyott a történelemben
„Mély szomorúsággal jelentjük be a polgárjogi vezető és a Rainbow PUSH Koalíció alapítója, Jesse Louis Jackson Sr. tiszteletes úr elhalálozását. Kedd reggel békésen hunyt el, családja körében.
Az igazságosság, az egyenlőség és az emberi jogok iránti rendíthetetlen elkötelezettsége segített kialakítani a szabadság és a méltóság globális mozgalmát
– írja a közlemény, emlékeztetve az 1980-as évekbeli elnöki kampányaitól kezdve a több millió ember mozgósításáig a választói névjegyzékbe való felvételre, amivel „kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben”.
A markánsan baloldali Jackson 1984-ben és 1988-ban indult – esélytelenül – a demokrata elnökjelöltségért, és korszakának egyik legjelentősebb fekete politikai vezetőjévé vált, országos ismertségét pedig a polgárjogi mozgalmon túlra is kiterjesztette. Álma egy „szivárványkoalíció” volt, amely a sok szegény és kirekesztett embert tömörítette volna.
Ha nyerünk is, az még nem győzelem
Annak ellenére, hogy utolsó éveiben komoly egészségügyi kihívásokkal küzdött, köztük egy ritka neurológiai rendellenességgel, amely befolyásolta mozgás- és beszédképességét, Jackson a Black Lives Matter korszakában is folytatta a faji igazságtalanság elleni tiltakozást. 2024-ben megjelent a Demokrata Nemzeti Konvención Chicagóban, hogy támogatását fejezze ki egy, a gázai háborúban fegyverszünetet támogató határozat iránt.
Még ha nyerünk is, az csak megkönnyebbülés, nem győzelem. Továbbra is gyilkolják az embereinket. Állítsátok meg az erőszakot, mentsétek meg a gyerekeket. Ne adjátok fel a reményt!
– mondta minneapolisi tüntetőknek, mielőtt a George Floydot térdre nyomó rendőrt gyilkosságért elítélték volna.
Antiszemita kiszólásai is voltak
Jacksonnak igen feszült volt a viszonya a zsidó közösséggel, leginkább akkor, amikor 1984-es elnöki kampánya során New York-ot „Hymietown”-nak nevezte, ami a város nagy zsidó lakosságára utaló becsmérlő kifejezés. Előbb letagadta nyilatkozatát, majd bocsánatot kért, de az ügy mély nyomot hagyott sok zsidó választóban és szervezetben abban az időben.
Öt évvel azelőtt Jackson-nek már volt egy antiszemita botránya, amikor 1979-ben azt mondta, hogy „a zsidók által ellenőrzött ipar távol tartja a feketéket a tekintélyes pozícióktól”. Olyanokat is nyilatkozott, hogy szerinte a zsidók túlzottan fókuszálnak a holokausztra.
Az amerikai zsidó közösségben gyanakvással fogadták Jackson közel-keleti konfliktussal kapcsolatos álláspontját is,
különösen a palesztin állam létrehozásának támogatását és a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PLO) terrorista vezetőjével, Jasszer Arafattal való találkozóit.
1992-ben aztán egy zsidó közönség előtt tartott beszédében hivatalosan elítélte az antiszemitizmust, összekapcsolta az antiszemitizmus elleni küzdelmet a rasszizmus elleni küzdelemmel, és a fekete és zsidó közösségek közötti szövetség helyreállítására szólított fel.
Tavaly novemberben Jackson-t progresszív supranukleáris parézis (PSP) diagnózissal, egy súlyos degeneratív és gyógyíthatatlan idegbetegséggel kórházba szállították. Már 2017-ben nyilvánosságra hozta, hogy Parkinson-kórban szenved.
