Az izraeli találkozón részt vevő Tett és Védelem Liga szerint a cselekvést szem előtt tartó összehangolt nemzetközi stratégiára van szükség.
Az izraeli diaszpóraügyi és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős minisztérium kezdeményezésére ezen a héten Jeruzsálemben gyűltek össze a világ közjogi méltóságai, vezetői politikusa, valamint zsidó és nem zsidó szervezetek képviselői. A konferencia célja egy olyan átfogó nemzetközi stratégia kidolgozása volt, amely hatékony választ ad az elmúlt évben világszerte tapasztalt drasztikus antiszemita incidenshullámra.
A rendezvény egyik fő törekvése az volt, hogy Izraelt a gyűlöletbeszéd és az antiszemitizmus elleni küzdelem vezető nemzetközi szereplőjeként pozícionálja. A találkozó ugyanakkor lehetőséget biztosított a döntéshozók és a terepen dolgozó civil szervezetek közötti párbeszédre.
Tett és Védelem Liga: Az antiszemitizmus mint globális fenyegetés
A konferencia panelbeszélgetésein részt vett a Tett és Védelem Liga (APL) küldöttsége is, Szalai Kálmán elnök és Tamir Wertzberger külügyi igazgató személyében. Értékelésük szerint a konferencia egyik legfontosabb eredménye annak elismerése volt, hogy az antiszemitizmus már nem tekinthető marginális vagy lokális jelenségnek.
A szervezet vezetői: az antiszemitizmus mára olyan globális kihívássá vált, amelynek súlyos biztonsági, társadalmi és erkölcsi következményei vannak. A konferenciát pedig olyan kritikus fontosságú platformnak nevezték, ahol a napi szinten antiszemitizmussal foglalkozó szervezetek közvetlenül oszthatták meg tapasztalataikat a politikai vezetőkkel.
Izrael diaszpóraügyi és antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős minisztere határozott és egyértelmű vonalat képviselt az antiszemitizmus jelentette fenyegetés természetét illetően. Amichai Chikli figyelmeztetett: a modern antiszemitizmus már nem korlátozódik az online uszításra vagy a gyűlöletkeltő diskurzusra.
A miniszter rámutatott, hogy a gyűlölet egyre gyakrabban ölt testet fizikai erőszakban, terrortámadásokban és a zsidó közösségek elleni közvetlen agresszióban. Kijelentette: a demokratikus államok nem elégedhetnek meg puszta nyilatkozatokkal és elítélő közleményekkel. Ezek helyett szigorú végrehajtási mechanizmusokat, jogszabályokat és nemzetközi együttműködést kell kialakítaniuk a gyűlölet forrásainak felszámolására. Chikli külön hangsúlyozta az ideológiai táborokon átívelő veszélyeket, kiemelve a szélsőséges iszlamista mozgalmakat, amelyek legitim célpontként tekintenek a zsidókra és Izraelre.
Netanjahu: A szabadság és a demokratikus értékek védelme a tét
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédében az antiszemitizmus elleni harcot a nyugati világ szabadságáért és demokratikus értékeiért folytatott küzdelem szerves részeként jellemezte. Hangsúlyozta, hogy Izrael felelőssége nem ér véget saját állampolgárainak védelménél, az államnak nemzetközi szinten is fel kell lépnie a diaszpórában élő zsidó közösségek biztonságáért.
Netanjahu felszólította a résztvevő államokat, hogy fűzzék szorosabbra az együttműködésüket és fogadják el az antiszemitizmus egyértelmű definícióit. Különösen fontosnak nevezte az ellenállást azon törekvésekkel szemben, amelyek a zsidógyűlöletet legitim politikai kritika álcája mögé próbálják rejteni.
A kiemelt felszólalók között szerepelt Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere, az antiszemitizmus elleni fellépés koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos is, aki az Európa előtt álló specifikus kihívásokat vázolta fel. Bóka szólt a szólásszabadság védelme és a gyűlöletkeltés elleni fellépés közötti feszültségről, hangsúlyozva a kormányzati jogalkotás és a rendfenntartói szigor fontosságát.
A tárcavezető az oktatás és a társadalmi tudatosság növelését is elengedhetetlennek nevezte. Felhívást intézett az uniós tagállamok, Izrael és a civil szervezetek közötti mélyebb együttműködésre, azon felismerés mentén, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem közös érdek, és nem kizárólag a zsidó közösség ügye.
Reaktívitás helyett proaktív fellépés
A konferencián korábbi miniszterelnökök, diplomaták és szakértők is felszólaltak, akik regionális perspektívából elemezték az antiszemitizmus terjedését, kitérve annak a politikai polarizációval, a migrációval, a terrorizmussal és az online radikalizációval való összefüggéseire. Többen hangsúlyozták az oktatási rendszerek, az akadémiai szféra, valamint a digitális platformok felelősségét a gyűlöletkeltő tartalmak visszaszorításában.
Az APL képviselői összegzésükben kiemelték: a konferencia egyértelművé tette a többszintű megközelítés szükségességét. Ez magában foglalja a kormányzati szintű fellépést és jogalkotást, valamint a közösségi alapú oktatási és érdekérvényesítő munkát.
A konferencia záróüzenete szerint az antiszemitizmus elleni küzdelem nem maradhat csupán utólagos reakció – proaktív, összehangolt és nemzetközi erőfeszítésre van szükség, amely elismeri, hogy az antiszemitizmus az egész társadalomra veszélyt jelent.
- 11:47
2020. március 4. - 14:002023. november 22.
- 11:302021. október 15.
