Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei szombaton elismerte, hogy az országban zajló tüntetések mögött álló gazdasági elégedetlenség jogos, ugyanakkor kemény fellépést ígért azokkal szemben, akiket a rezsim „rendbontóknak” nevez. A nyilatkozat egy nappal azután hangzott el, hogy Donald Trump azzal fenyegetett: az Egyesült Államok közbelép, ha az iráni hatóságok bántalmazzák a demonstrálókat.
Imám Ali születésnapja siíta ünnep alkalmából elmondott beszédében Hamenei hangsúlyozta: az infláció, az árrobbanás és a gazdasági stagnálás miatt tiltakozó kereskedők és polgárok követelései érthetők. „Az elnök és a magas rangú tisztségviselők dolgoznak a szankciók sújtotta gazdasági nehézségek megoldásán” – mondta, hozzátéve: „A boltosok tiltakoztak a helyzet ellen, és ez teljesen jogos.”
Figyelmeztetés a rezsim részéről
Ugyanakkor Khamenei éles határvonalat húzott a békés tiltakozók és a hatóságok által „rendbontóknak” minősített csoportok között. „A hatóságoknak párbeszédet kell folytatniuk a tüntetőkkel, de a rendbontókkal való párbeszéd haszontalan.
Őket helyre kell tenni” – fogalmazott, jelezve, hogy a biztonsági erők bevetése elkerülhetetlennek számít.
Trump fenyegetése és a geopolitikai nyomás
A kijelentések közvetlen előzménye Trump pénteki üzenete volt, amelyben az amerikai elnök azt írta: Washington „locked and loaded”, és kész cselekedni, ha Iránban békés tüntetőket ölnek meg. Bár Trump nem részletezte, milyen lépésekre gondol, szavai tovább növelték a nyomást Teheránon, amely az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb időszakát éli át.
Halálos áldozatok és erőszak
A hivatalos adatok szerint eddig legalább tíz ember vesztette életét az egy hete tartó megmozdulások során, köztük a biztonsági erők tagjai is. Csütörtökön jelentették az első haláleseteket, amikor a rendfenntartók összecsaptak a demonstrálókkal. Szombaton az iráni Mehr hírügynökség arról számolt be, hogy az ország nyugati részén egy félkatonai szervezethez tartozó személyt megöltek egy tüntetés során. Egy másik jelentés szerint a szent városban, Qomban egy férfi halt meg, amikor a nála lévő robbanószerkezet felrobbant.
Terjedő, de töredezett tiltakozások
A tiltakozások főként Irán nyugati és délnyugati, közepes méretű városaiban összpontosulnak, de az elmúlt napokban legalább 25 településen tartottak megmozdulásokat. A fővárosban, Teheránban a hétvégén – a munkaszüneti nap és a rossz időjárás miatt – viszonylagos nyugalom volt tapasztalható. Vidéken azonban vandalizmusról, útlezárásokról és fegyveres összecsapásokról is érkeztek hírek.
A tiltakozások politikai irányba fordulnak
Bár a demonstrációk gazdasági okokból indultak – a rial zuhanása és az életszínvonal romlása miatt –, egyre több helyen jelentek meg nyíltan politikai jelszavak is.
Egyes városokban a tüntetők az iszlám köztársaság ellen skandáltak, sőt, volt, ahol az iráni zászlót is felgyújtották.
Ez a fordulat különösen aggasztja a vezetést, amely 2022-ben és 2019-ben is hasonló ívet látott: gazdasági tiltakozásból rendszerszintű kihívás lett.
Emlékek korábbi felkelésekről
A mostani megmozdulások ugyan egyelőre kisebbek, mint a 2022-es, Mahsza Amini halála után kirobbant országos tüntetések, vagy a 2019-es üzemanyagár-emelés elleni felkelés, de a gazdasági háttér súlyosabb. Akkor több száz halálos áldozattal járt az erőszakos fellépés – ezt a forgatókönyvet most mind a rezsim, mind a nemzetközi közösség igyekszik elkerülni.
Hamenei üzenete így kettős: elismerés a megélhetési gondok miatt tiltakozóknak, és egyben kemény figyelmeztetés mindazoknak, akik a rezsim szerint „túl messzire mennek”. A kérdés az, hogy a párbeszéd ígérete vagy a fenyegetés hangja lesz-e erősebb a következő napokban Irán utcáin.
