Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hatodszor találkozik az Egyesült Államok vezetőjének januári beiktatása óta. A megbeszélésre ezúttal az elnök floridai rezindenciáján, Mar-a-Lagoban kerül sor. Ugyan a figyelem középpontjában az Egyesült Államok által közvetített izraeli–gázai békemegállapodás állt, ám a háttérben a Júdea-Szamária (Ciszjordánia) helyzete legalább ilyen hangsúlyos témának bizonyult.
Az Axios értesülései szerint az amerikai vezetés attól tart, hogy a Júdea-Szamária területén tapasztalható eszkaláció – különösen az izraeli telepesek általi villongások, az új telepek és előőrsök legalizálása, valamint a Palesztin Hatóság pénzügyi és politikai gyengítése – ellehetetlenítheti a törékeny regionális diplomáciai egyensúlyt. Washington álláspontja szerint a status quo fenntartása, vagy annak további radikalizálása nemcsak európai szövetségesekkel való viszonyromláshoz vezethet, hanem akadályt gördíthet a normalizációs folyamat elé is.
A források szerint Trump csapata arra kérte Netanjahut, hogy kerülje a provokatív lépéseket, és „csillapítsa a helyzetet” Júdea-Szamáriában. A megbeszéléseken külön szóba került a telepesek által elkövetett erőszak, köztük egy friss incidens, amikor zsidó telepesek egy palesztin család állatait lemészárolták, a család tagjait pedig bántalmazták.
Trump nyilvánosan is elismerte, hogy a ciszjordániai kérdésben nincs teljes egyetértés közte és az izraeli miniszterelnök között. A közös sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Nagy vitánk volt Júdea-Szamáriáról. Nem mondanám, hogy száz százalékban egyetértünk, de meg fogunk egyezni.” Hozzátette:
bízik Netanjahuban, és szerinte „a helyes dolgot fogja tenni”.
Gázai megállapodás: Trump teljes izraeli megfelelésről beszél
Miközben a ciszjordániai politikát illetően fenntartásokat fogalmazott meg, Trump a gázai megállapodás első szakaszának végrehajtását egyértelműen pozitívan értékelte. A floridai sajtótájékoztatón kijelentette:
Izrael „100%-ban eleget tett” a megállapodás első fázisában vállalt kötelezettségeinek.
Amikor újságírók arról kérdezték, aggódik-e a megállapodás második szakaszának megvalósítása miatt, Trump határozottan elutasította ezt az értelmezést.
„Nem aggódom amiatt, amit Izrael csinál” – mondta, hozzátéve, hogy sokkal inkább más szereplők viselkedése miatt vannak kérdései.
A Hamasz szerepét illetően azonban rendkívül kemény hangnemet ütött meg.
Trump egyértelművé tette: ha a szervezet nem tesz eleget a lefegyverzésre vonatkozó vállalásainak, „akkor pokol vár rájuk”.
Elmondása szerint a Hamasznak csak „meglehetősen rövid ideje” marad a megállapodás betartására. Az amerikai részvételt a lefegyverzési tárgyalásokban Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Jared Kushner koordinálná.
Arra a kérdésre, hogy Izrael hajlandó lenne-e csapatait kivonni a Gázai övezetből még a Hamasz lefegyverzése előtt, Trump azt válaszolta: ez „külön kérdés”, amelyről később kell tárgyalni.
Regionális dimenziók: Irán, Hezbollah és Szíria
A találkozón Netanjahu részéről hangsúlyosan megjelentek a regionális biztonsági aggályok is. Az izraeli miniszterelnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Irán és a Hezbollah újraépítheti katonai képességeit, különösen a nagy hatótávolságú rakétarendszereket. Trump nyilvánosan is jelezte:
további amerikai katonai csapások Irán ellen továbbra is „az asztalon vannak”.
Az Axios beszámolója szerint Netanjahu végül beleegyezett abba, hogy továbblépjen a gázai megállapodás második szakasza felé, még akkor is, ha annak részleteiről nézetkülönbségek maradtak fenn.
Emellett elfogadta Trump kérését is, hogy Izrael újraindítsa a tárgyalásokat a szíriai kormánnyal egy lehetséges biztonsági megállapodásról.
Gáza jövője és a lakosság helyzete
A sajtótájékoztatón szóba került egy friss felmérés is, amely szerint a gázai lakosság több mint fele elhagyná az övezetet, ha erre lehetősége nyílna.
Trump elmondta, hogy ismeri a kutatást, és szerinte ez alátámasztja korábbi álláspontját, miszerint sokan „elmennének, ha valódi lehetőségük lenne rá”.
Ugyanakkor hozzátette: egyelőre nem világos, hogy ilyen lehetőség adódik-e, addig pedig az Egyesült Államok és Izrael „sokat segít a gázai lakosságnak”.
Arra a kérdésre, miért nem ajánlották fel más országok a gázai menekültek befogadását, Trump nem kívánt érdemben válaszolni, mondván: nem szeretne „felesleges vitákat” gerjeszteni a témában.
- 11:35
2020. május 13. - 18:122019. november 21.
- 17:002022. augusztus 15.
