Az osztrák közmédia, az ORF bejelentette, hogy a 2026-os Eurovíziós Dalfesztiválon engedélyezni fogja a palesztin zászlók bevitelét, és nem fogja elnyomni a közönség esetleges pfújolását Izrael fellépése alatt. A döntés tovább mélyíti a fesztivált övező politikai feszültséget, amelyet máris több ország bojkottja árnyékol be.
A dalfesztivált jövőre Ausztria rendezi, és a házigazda ORF kedden közölte: nem tiltja ki a palesztin zászlókat, amennyiben méretük és kivitelezésük megfelel a biztonsági szabályoknak.
A döntés eltér a korábbi gyakorlatoktól, amikor a szervezők a politikai konfliktusok elkerülésére hivatkozva korlátozták a zászlóhasználatot.
Michael Kroen, a műsor vezető producere szerint a cél az, hogy a fesztivál „ne kozmetikázza a valóságot”.
Mint mondta, az ORF feladata az, hogy bemutassa azt, ami valóban történik, még akkor is, ha ez politikai feszültségekkel jár.
Stefanie Groiss-Horowitz, a programigazgató, hozzátette:
nem lesz mesterséges taps, nem fogják elnyomni a közönség reakcióit, így a pfújolásokat sem – szemben a 2025-ös gyakorlattal, amikor Izrael produkciója alatt a hangmérnökök elnyomták a negatív reakciókat.
Bojkott és diplomáciai konfliktus árnyékolja be a versenyt
A 2026-os Eurovízió már most a fesztivál történetének egyik legmegosztóbb évadának ígérkezik.
Öt ország – Spanyolország, Szlovénia, Hollandia, Izland és Írország – ugyanis bojkottot hirdetett Izrael részvétele miatt.
Emiatt mindössze 35 induló vesz részt a versenyen, ami 2004 óta a legkisebb mezőny.
A tiltakozók szerint a Gázában zajló – és egyébként hetek óta tűzszünet által leállt – háború és a civil áldozatok száma miatt „erkölcsileg vállalhatatlan” részt venni egy olyan rendezvényen, ahol Izrael is indul.
Izrael ezt határozottan visszautasítja, hangsúlyozva, hogy a Hamász civil infrastruktúrába ágyazott katonai jelenléte miatt törekedett a lehető legkisebb civil áldozati számra.
A Kan, az izraeli közszolgálati televízió vezetője szerint az Izrael elleni kampány „kulturális bojkott”, amely túlmutat a dalverseny keretein.
Az EBU nem zárja ki Izraelt – reformcsomaggal próbál egyensúlyt teremteni
A verseny fölött álló Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) hónapokig tartó vita után úgy döntött, hogy Izrael indulhat 2026-ban. Tagjai nagy többséggel elfogadtak egy reformcsomagot, amely a tiltakozók szerint szükséges volt ahhoz, hogy az Izrael körüli aggályokat kezeljék.
A döntést sokan de facto népszavazásnak tekintették Izrael részvételéről, miután az EBU közölte: külön, Izraelre vonatkozó szavazás csak akkor lenne, ha a reformok nem kapnának többséget.
Ausztria – a házigazda ország – és az ORF vezetése nyíltan támogatta Izrael részvételét, és az ORF főigazgatója, Roland Weissmann személyesen is Izraelbe utazott, hogy erről biztosítsa a partnereket.
A rajongók egy része lázad: díjak visszaadása, nyílt tiltakozások
Az EBU döntése óriási felháborodást váltott ki a dalfesztivál legelkötelezettebb rajongói körében. A 2024-es győztes, Nemo, bejelentette, hogy visszaadja a díját tiltakozásul. A 1994-es ír győztes, Charlie McGettigan is ezt ígérte.
A 2024-es és 2025-ös versenyeket már így is heves indulatok, tüntetések, fenyegetések és masszív pfújolás kísérte Izrael fellépésekor.
Ez paradox módon hatalmas ellenreakciót váltott ki a pro-izraeli szavazók köréből, akik mozgósítottak, és Eden Golan valamint Yuval Raphael rekordmagas közönségszavazatot kapott.
A történelmi nézettség idén is garantált
A dalfesztivál 2024-ben 166 millió nézőt vonzott világszerte, megelőzve még az amerikai Super Bowlt is. A politikai megosztottság, a bojkottok és a tiltakozások miatt a 2026-os évad médiafigyelme várhatóan még erősebb lesz.
