A tatabányai és budavári turul mögött nemcsak a magyar mitológia, hanem egy kivételes zsidó szobrász, Donáth Gyula életműve és sorsa is ott áll.
Kevesen tudják, hogy a magyar nemzet egyik legismertebb szimbólumát, a monumentális tatabányai és budavári turul madarat egy zsidó származású művész, Donáth Gyula alkotta meg a millennium idején. A szobor nemcsak méreteivel, hanem történetével is lenyűgöző: egyszerre beszél nemzeti mítoszról, művészi szenvedélyről és egy különleges életútról, amely mélyen beíródott a magyar kultúra történetébe.
A bánhidai, azaz a tatabányai turul a millenniumra készült
Komárom vármegye vezető urai, Sárközy Aurél főispánnal az élükön bízták meg Donáth Gyulát, hogy az ország ezredéves évfordulójára készítsen nekik szobrot.
A helyszín adott volt, annak emlékére emelték Bánhida mellett, mert egy döntő csatában Árpád vezér ott győzte le Szvatopluk morva fejedelmet. A szobor alakját pedig Jókai Mór írásaiból és Feszty Árpád festménye ihlették meg. Feszty egyébként 1000 forintot (mai értékén majdnem 3 millió forintot is adományozott a szobor felállítására)
A magyar nemzet egyik legősibb szimbóluma a turul. De mit is jelöl valójában a török eredetű turul szó? Valószínűleg sas vagy sólyom madarat jelent, vélt vagy valós szárnyas lényt, mely a honfoglalásról szóló mítoszba is bekerült, méghozzá rögtön az elejére: a magyar ősök ugyanis egy turult követve kerültek Pannóniába.
A magyar-zsidó szobrász, Donáth Gyula turul madara Európa legnagyobb szobra volt
Noha a millenniumra nem is készült el a turul, 1899-re mégis leleplezték a mitikus madarat.
Az egész szobor vörösrézből lett kiverve. Monumentális darab, a karmai hegyétől a szárnyhegyig 20 méter 84 centiméter, a két szárnycsúcs közötti távolság pedig 14 méter 26 centiméter. A méreteket olvasva nem is meglepő, hogy az alkotás az avatás idejében Európa legnagyobbika volt, s a világon is csak egy előzte meg, a New York-i Szabadságszobor.
Bánhida ugyan 1947 óta Tatabánya része, ezért a turulszobrot, már a legtöbben az új nevén hívják, de nincs olyan figyelmetlen ember, aki az M1-es autópályáról ki ne szúrná a híres szobrot.
A monumentális a bánhidai/tatabányai turul a fővárosnak is megtetszett. S úgy döntöttek, hogy a várkertbe a palota északi bejáratához is rendelnek egyet. Az alkotás körüli állványzatot 1905 nyarán, néhány nappal Szent István napja előtt bontották le, hogy az arra járók, már mielőbb megcsodálhassák.
Donáth Gyula hazánk egyik legismertebb zsidó szobrásza
1850-ben, Pesten látta meg a napvilágot, apja Donáth Simon ügynök volt, aki az 1848-as szabadságharcban főhadnagyi rangban szolgált. Édesanyja Schreter Cecília volt.
Művészeti tanulmányait Münchenben, Drezdában és Bécsben végezte. Majd visszatért Budapestre, ahol első munkái az Operaház és a Vigadó szobrászati díszítései voltak.
Donáth Gyula egy valódi művész, egy igazi bohém volt. Életében többet beszéltek arról, hogy miket mondott, ugyanis állítólag különösen törte a magyart, beszédét „Donáth-nyelvnek” nevezték el.
Legismertebb szobrai kétségtelenül a két turul, illetve a Werbőczy-szobor, melyet elpusztítottak. Jelentősek még a Kerepesi temetőben felállított síremlékei, illetve bérpalotákon lévő szobrai.
1909 őszén a Vöröskereszt kórházában hunyt el. A városligeti Műcsarnokban ravatalozták fel, ahol a politika és művészvilág képviseletében búcsúztatták. A zsidó gyászbeszédet dr. Hevesi Simon főrabbi tartotta. A Kozma utcai zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra.
Ez a cikk a Zsido.com oldalán jelent meg eredetileg.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Cseh Viktor összes cikkét elolvashatja itt.
- 10:00
2024. október 28. - 09:032021. február 3.
- 13:322021. február 5.
