Egy zsidó család beperelte Franciaországot, mert ellopott családi házukat bagdadi nagykövetségként használták.
Az iraki zsidó család az 1950-es években kénytelen volt elhagyni Irakot, és Kanadában telepedett le.
Egy elüldözött zsidó család története
Két iraki zsidó testvér leszármazottai 33 millió dollárra (11 milliárd forint) perelik a francia kormányt, mert több mint fél évszázada át bérleti díj fizetése nélkül használják családi házukat bagdadi nagykövetségként. A jelenleg Kanadában élő család azt állítja, hogy évtizedek óta kérnek pénzügyi kártérítést Franciaországtól az ügyben.
A helyzetet bonyolítja, hogy Emmanuel Macron kormánya azzal érvel, hogy az ügyet Irakban kellene tárgyalni, nem pedig Franciaországban. A család ezt ellenzi, mivel az iraki bíróságok valószínűleg nem hoznának döntést diplomáciai szövetségesük ellen és a országból menekülni kényszerült zsidó család javára.
A családban Beit Lawee (Lawee-ház) néven ismert kastélyt 1935-ben Ezra és Khedouri Lawee testvérek építették, akik tiszteletben álló üzletemberek és Irak történelmi zsidó közösségének oszlopai voltak.
A testvérek családjukkal együtt éltek a datolyapálmákkal és szökőkutakkal díszített fényűző birtokon, amíg 1951-ben kénytelenek voltak elmenekülni, amikor az iraki kormány megkezdte a zsidó tulajdonok államosítását és a zsidók állampolgárságának megvonását. A zsidó testvérek Montrealba emigráltak, ahol ma Philip Khazzam, Ezra unokája él.
Khazzam az év elején a Canadian Jewish Newsnak nyilatkozva így beszélt nagyapja és nagybátyja életéről, mielőtt elhagyták Irakot: „Szép életük volt ott. A házuk mellett volt egy country club, ahol teniszpályák is voltak, és anyám gyakran átment oda a teniszütőjével, hogy ott játsszon.”
Franciaország 1964-ben kezdte el működtetni a bagdadi nagykövetségét Beit Lawree-ben, amikor a család még mindig bizonyos mértékben ellenőrzése alatt tartotta az ingatlant, köszönhetően egy korábbi alkalmazottnak, aki ott gondnokként dolgozott. Úgy tudni, hogy Franciaország 10 éven át titokban fizette a családnak a bérleti díjat, még akkor is, amikor 1968-ban Szaddám Huszein került hatalomra, és Párizs az ő rezsimének is fizetni kezdte a bérleti díjat.
A Lawree családnak fizetett bérleti díj 1974-ben hirtelen megszűnt. Magyarázatként a franciák csak annyit mondtak, hogy az irakiak lefoglalták az épületet.
A francia nagykövetség a mai napig ebben az épületben működik.
Per indítanak a menekült zsidó család leszármazottai
A kanadai Globe and Mail újságban megjelent interjúban a 65 éves Khazzam elmondta, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve elkezdett utánajárni, mennyit érhet a bagdadi ingatlan, és megdöbbent, amikor megtudta, hogy valószínűleg több milliót érhet.
A ház lefoglalásának története továbbra is Khazzam fejében kavargott, mígnem, ahogy ő fogalmazott: „Valami megérintett, és rájöttem, hogy ez nem csak egy ingatlanról szól… Nem csak a házról van szó, hanem az emberi jogokról. És Franciaország semmibe vette az emberi jogokat. Az egész helyzet igazságtalansága késztetett arra, hogy cselekedjek.”
2021-ben Khazzam és két unokatestvére felbérelték Jean-Pierre Mignard ügyvédet, akit azonnal megdöbbentett hazája „megmagyarázhatatlan” magatartása az ügyben. Mignard így fogalmazott:
„Botrányos számomra, hogy a Lawees családot vallásuk, zsidóságuk miatt fosztották meg ingatlanjuktól. Franciaországnak ezt soha nem szabadott volna elfogadnia.”
Korábbi interjújában a Canadian Jewish Newsnak Khazzam így nyilatkozott: „Apám rendkívül elvszerű volt, néha még a saját kárára is. Mindig azt akarta, hogy ő maga is helyesen cselekedjen, és nagyra értékelte, ha mások is helyesen cselekedtek. Amikor ilyen igazságtalanságot láttam, úgy éreztem, hogy ez egyszerűen nem helyes.”
A francia kormány hozzáállása Khazzam és Mignard ügyéhez azonban elutasítónak tűnik, miután az ügyvéd a francia külügyi szolgálat magas rangú tisztviselőihez fordult, hogy „erkölcsi és anyagi kártérítést” kérjen. Ennek következtében, éveken át tartó nyilvánvaló halogatás után, pert indítottak, amelyben 22 millió dollár bérhátralékot és 11 millió dollár kártérítést követeltek. Most felajánlották, hogy a patthelyzet megoldása érdekében egyezzenek meg peren kívül. A francia kormánynak május 15-ig kellett volna válaszolnia erre a javaslatra, de nem tette meg.
„Ez egy olyan eset, amikor személyes tulajdonunkat ellopták tőlünk, kicsit hasonlóan a nácik által ellopott műkincsekhez.”
– jegyezte meg Khazzam.
Kép: X.COM/@FRANCEBAGDAD
- 21:00
2022. január 11. - 22:022021. február 23.
- 10:052023. július 20.
