A világ legnagyobb, 2 billió dolláros norvég állami vagyonalapja bejelentette: etikai indokokra hivatkozva megválik az amerikai Caterpillartól és öt izraeli nagybanktól. A döntés újabb politikai nyomásgyakorlásként értékelhető Izrael ellen, a gázai terrorellenes háború és a ciszjordániai helyzet kapcsán.
A norvég központi bank által kezelt szuverén vagyonalap augusztus 18-án közölte: hat cég részvényeit értékesítik, de akkor még nem nevezték meg a vállalatokat. Most kiderült, hogy a listán szerepel az amerikai Caterpillar, valamint öt izraeli banki csoport: a Hapoalim Bank, a Bank Leumi, a Mizrahi Tefahot Bank, a First International Bank of Israel és a FIBI Holdings.
„Súlyos jogsértések kockázata”
A norvég alap etikai tanácsa szerint „elfogadhatatlan kockázata” van annak, hogy ezek a cégek hozzájárulnak háborús helyzetekben egyének jogainak súlyos megsértéséhez – mind Gázában, mind „Ciszjordániában”.
A Caterpillar esetében a vád az, hogy gépeit Izrael katonai műveletekben is felhasználja.
„Mivel a gépek szállítása Izraelbe most újraindul, a Tanács elfogadhatatlan kockázatnak tartja, hogy a Caterpillar súlyos jogsértésekhez járul hozzá”
– áll a közleményben.
Az izraeli bankokkal kapcsolatban a vizsgálat főleg arra irányult, hogy a pénzintézetek aláírják és finanszírozzák az izraeli telepesek lakásépítési kötelezettségeit Júdeában és Szamáriában.
Politikai üzenet Izrael felé
A norvég lépés egyértelműen politikai állásfoglalásként is értelmezhető: miközben a háború nyomán világszerte nő az Izraellel szembeni diplomáciai és gazdasági nyomás, a világ legnagyobb vagyonalapja is csatlakozik azokhoz, akik gazdasági eszközökkel próbálnak politikai változást kikényszeríteni.
Izraeli tisztviselők és gazdasági szakértők ugyanakkor régóta bírálják a norvég alap hasonló döntéseit, amelyek szerintük „szelektív és kettős mércét” alkalmaznak az emberi jogok védelmének hivatkozásával.
