Benjamin Netanjahu és kormánya ragaszkodik ahhoz, hogy csak egy teljes körű megállapodás – minden túsz szabadon engedése, a Hamász felszámolása és Gáza jövőjének meghatározása – indokolhatja a háború befejezését.
,,Ha lőni akarsz, lőj. Ne beszélj!”
Ezt a régi elvet alkalmazta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, amikor úgy döntött, hogy az izraeli hadsereg elfoglalja Gáza városát. Netanjahu fenyegetése hitelesnek bizonyult azáltal, hogy bevonta Donald Trump amerikai elnököt is a folyamatba. Az izraeli hadsereg lopakodva behatolt Gáza város dél-zeitouni negyedébe. Ugyanekkor az IDF szóvivő arab nyelven evakuálási utasításokat adott ki, aminek hatására több ezer ember menekült el.
Nem csupán katonai nyomás változtatta meg a Hamász álláspontját. Júliusban a csoport elutasította a Witkoff-tervet, megszakította a kapcsolatot a közvetítőkkel, és úgy vélte, a globális széljárás az ő vitorlájuknak kedvez. Gáza éhezett, a túszok családjai felháborodtak, miután a Hamász bemutatta a lesoványodott foglyokról készült felvételeket, és Emmanuel Macron francia elnök a palesztin államiság elismeréséért kampányolt. A Hamász akkor arra a következtetésre jutott, hogy most Izraelnek kell engednie. Ám az izraeli kabinet Gáza város elfoglalásáról szóló döntése és az IDF cselekvőképessége megfordította a helyzetet.
A Hamász alkudozik
Most a Hamász részleges megállapodást kínál: 10 élő túsz és 18 holttest 60 napos tűzszünet és részleges izraeli visszavonulás fejében. Az izraeli kabinet határozata, amelyet Netanjahu is megerősített, kimondja, hogy átfogó megállapodásra van szükség, amely a következőt követeli: minden túsz szabadon engedése, Gáza demilitarizálása, a Hamász leszerelése, vezetőinek eltávolítása és egy Hamásztól és Palesztin Hatóságtól mentes civil vezetés létrehozása.
Egy részleges megállapodás elfogadása azt jelentené, hogy 10 túsz hazatér, és 18 család megkapja a lezárás lehetőségét – de 22 továbbra is veszélyben marad, és a Hamász késleltetheti vagy megakadályozhatja a jövőbeli tárgyalásokat. Ráadásul, amint az IDF műveletei folytatódnak, a Gázában maradó túszok veszélybe kerülhetnek.
Az utolsó palesztin bázis
Netanjahu szerint a Hamász „atomnyomás” alatt áll – ez az ő kifejezése a csoport félelmére, hogy elveszíti Gáza városát, utolsó bástyáját. A legjobb lehetőség az lenne, ha egy átfogó megállapodáshoz jönne létre, fokozatos végrehajtással: először 10 túsz és 18 holttest, majd a többi fokozatosan, előre meghatározott keretek között.
Ellentétben a decemberi megállapodással, Izrael nem egyezhet meg a Hamásszal addig, amíg nem fektet le világos végcélokat. A tárgyalások időt igényelnek – olyan feltételek, mint a „Hamász leszerelése”, értelmezés tárgyát képezik – de a célkitűzést határozottan kell rögzíteni.
Miért egyezne bele a Hamász?
Mert a nyomás működik – egyelőre.
De ha Izrael megelégszik egy átmeneti 60 napos tűzszünettel, a lendület megfordulhat: szeptemberi ENSZ-viták tömeges palesztin állam elismeréséhez vezethetnek, Trump hirtelen a háború azonnali befejezését követelheti, vagy a gázai hadművelet elakad és kimeríti Izraelt.
Jobb most lezárni egy átfogó megállapodással: minden túsz fokozatos szabadon engedésével és egy világos tervvel Gáza jövőjét illetően.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
