Ezúttal az online térre koncentrálódik a háború.
Az Izrael és Irán közötti, évtizedes kiberháború a júniusi események után jelentősen felerősödött – számolt be vasárnap a Financial Times. Izraeli tisztviselők több gyanús szöveges üzenetet kaptak, bennük rosszindulatú hivatkozásokkal, közvetlenül a 12 napos háború után.
Irán nem áll le
„A háború kezdetekor fokozódtak a támadások, és még most is tartanak”
– mondta egy névtelenséget kérő izraeli tisztviselő. – „Még mindig kapom az üzeneteket.”
A legutóbbi támadások között volt egy iráni kriptovaluta-tőzsde elleni akció, valamint célzott adathalász üzeneteket küldtek izraeli diplomatáknak és az izraeli miniszterelnöki hivatal munkatársainak. Bár a két ország között ideiglenes tűzszünet van, az online háború sosem állt le – állítják tisztviselők.
„Bár a fizikai világban tűzszünet van, a kibertérben (a támadások) nem álltak le”
– mondta Boaz Dolev, az izraeli ClearSky kiberhírszerző cég vezérigazgatója a Financial Times-nak.
Irán és Izrael évtizedek óta vívnak árnyékháborút, amelyben a mindkét fél által indított kibertámadások kulcsszerepet játszanak.
A háború kulcsszereplője
Irán kommunikációs minisztere, Sattar Hashemi a Financial Times-nak elmondta, hogy az Iszlám Köztársaság a „legkiterjedtebb” kibertámadás-hullámmal szembesült a 12 napos háború idején – több mint 20 ezer támadással. Ezek egyike állítólag leállította Irán légvédelmi rendszerét, miközben az izraeli légierő június 13-án támadást indított Teherán ellen.
A támadások emellett kulcsszerepet játszottak iráni magas rangú katonai tisztviselők és atomtudósok felderítésében is
– mondták korábbi izraeli tisztviselők a lapnak.
A légvédelem elleni kibertámadás taktikai jellegű volt – tették hozzá tisztviselők.
Hackercsoportok akcióban
Az izraeli szövetségesnek tartott Gonjeshke Darande nevű hackercsoport az iráni Nobitex kriptotőzsde mintegy 90 millió dollárát semmisítette meg, az összeget egy olyan digitális pénztárcába helyezve, amelyhez nem tartozott privát hozzáférési kulcs. A Nobitex ugyanakkor tagadta a hackercsoport állítását, miszerint a rezsim „eszköze” lenne. A csoport emellett két nagy iráni bankot is megtámadott, köztük az állami Sepah Bankot.
A Dotin, a támadott bankok szoftverszolgáltatója, közölte, hogy az incidens során a bankok elsődleges, biztonsági és katasztrófa-helyreállítási adatai is megbénultak.
A ClearSky szerint iráni hátterű csoportok ellentámadásai 50 izraeli vállalatot érintettek, köztük logisztikai, hadiipari és HR-cégeket.
A hackerek kiszivárogtatták több ezer, védelmi szektorban dolgozó izraeli állampolgár önéletrajzát.
Egyes támadások olyan üzeneteket is tartalmaztak, amelyek látszólag az izraeli polgári védelem parancsnokságától érkeztek, és arra figyelmeztettek, hogy ne menjenek az óvóhelyekre. A hackerek próbáltak hozzáférni izraeli biztonsági kamerákhoz is, hogy lássák, hol csapódnak be a rakéták.
Irán húzta a rövidebbet
Az Izrael elleni támadások közül azonban egyik sem okozott drámai károkat. Irán ezzel szemben komoly csapást szenvedett el.
Mohammad Reza Aref alelnök korábban „sürgős rövid távú cselekvési terv” kidolgozását sürgette az Iszlám Köztársaság kiberképességeinek megerősítésére. Az alelnök szerint az egyik probléma Irán „adatainak központosított koncentrációja” volt.
Az izraeli hadsereg olyan parancsnokokat vett célba, akik bankszámláikhoz regisztrált telefonszámokat és lakcímeket adtak meg
– mondta a Financial Times-nak.
Izraeli tisztviselők szerint a kiberháború folytatódni fog, különösen az Iszlám Köztársaságot ért károk mértékére tekintettel. Ez lehetőséget ad mindkét félnek arra, hogy folytassa a célzott támadásokat – annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök figyelmeztette őket a háború folytatásának veszélyeire.
„Mind Izrael, mind Irán tudja, hogy ha megtámadják egymást, Trump dühös lesz”
– mondta egy izraeli tisztviselő. – „De a kibertérben azt csinálsz, amit akarsz, és valószínűleg senki sem fog szólni érte semmit.”
