Kína izraeli nagykövete tagadta az iráni fegyverszállításokkal kapcsolatos híreket.
Xiao Junzheng nagykövet visszautasítja azokat az állításokat, miszerint Irán kínai segítséggel fegyverkezne.
Hivatalosan elutasítva
Amint arról a Neokohn is beszámolt, a Middle East Eye szerint Kína föld-levegő légvédelmi rakétarendszereket küldött Iránnak a 12 napos háború lezárása óta eltelt két hétben. Ezeket a jelentéseket azonban Kína hivatalosan cáfolta.
„Teljes bizonyossággal mondhatom, hogy ezek a jelentések teljesen alaptalanok”
– jelentette ki határozottan Xiao a vádakra reagálva.
„Kína ellenzi a tömegpusztító fegyverek és azok szállítóeszközeinek elterjedését. Szigorúan szabályozzuk a rakéták és kapcsolódó technológiák exportját.”
– tette hozzá.
„Izraelnek nem kell aggódnia”
Több jelentés is kiemelte Irán érdeklődését a kínai gyártású Chengdu J-10 vadászgépek iránt, melyek nemrég háborús körülmények között is bemutatkoztak a pakisztáni-indiai összecsapások során.
„Személyes véleményem szerint Izraelnek emiatt nem kell aggódnia”
– mondta Xiao.
A Kína és Irán közötti kereskedelmi kapcsolatok azonban, amelyek Teherán rakétaprogramját támogatják, már a háború előtt dokumentálva voltak. A Wall Street Journal június 5-én arról számolt be, hogy Irán elegendő mennyiségű ammónium-perklorátot rendelt Kínából, ahhoz hogy több száz rakétát gyártson.
Korábban, januárban két olyan hajót is dokumentáltak, amelyek több mint ezer tonna nátrium-perklorátot szállítottak Iránba. Az első szállítmányok február közepén érték el az iráni kikötőket.
Alaptalan vádaskodások?
2024 áprilisában és májusában Washington szankciókat vezetett be iráni és kínai cégek, illetve magánszemélyek ellen, akik az iráni ballisztikus rakétaprogram támogatásában vettek részt. Az izraeli tisztviselők aggodalmuknak adtak hangot, hogy ez lehetőséget ad Iránnak a rakétaprogram újjáélesztésére.
„Már egy ideje észrevettük, hogy névtelen forrásokat idéznek, hogy alaptalan találgatásokat és lejárató kampányokat terjesszenek Kínáról. Olyan híreszteléseket, hogy Kína fegyvereket ad el Iránnak, segíti az iráni ballisztikus rakétaképességek helyreállítását, vagy hogy a kínai–iráni katonai együttműködés veszélyezteti Izrael nemzetbiztonságát.
A hazugság, ha ezerszer ismétlik is el, akkor is marad”
– reagált határozottan Xiao, aki 20 éve Kína teheráni nagykövetségen is szolgált.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy a konfliktust párbeszéddel és diplomáciai úton kell megoldani, nem erővel.
„Sosem szállítottunk fegyvereket a konfliktus egyik szereplőjének sem.”
– jelentette ki a nagykövet.
Kína óvatos
Az izraeli „Felkelő Oroszlán” hadművelet alatt, Peking külügyminisztériuma elítélte Izrael lépéseit, ám Hszi Csin-ping elnök nem.
„Minden félnek azon kell dolgoznia, hogy a konfliktust a lehető leghamarabb deeszkalálják, és megakadályozzák a helyzet további romlását.” – mondta Hszi.
Xiao nagykövet csatlakozott hozzá, és még Irán fenyegető retorikáját is bírálta, kijelentve:
„Tiszteletben tartjuk Izrael létjogosultságát és fejlődéshez való jogát. Ellenezzük azon emberek és országok szlogenjeit, akik Izrael térképről való eltörlését hirdetik.”
Október 7-e és Kína
Kína diplomáciai nyelvezetében is változás tapasztalható Izrael gázai hadművelete kapcsán. Hosszabb ideig mindkét felet hibáztató nyilatkozatok után a nagykövet most egyértelművé tette:
Peking elítéli a Hamasz izraeli területre történő „betörését”.
Amikor arról kérdezték, hogy Kína mit mondott a Hágai Nemzetközi Bíróságnak a palesztinok fegyveres ellenálláshoz való jogáról, Xiao így válaszolt:
„A nemzetközi jog elismeri, hogy a megszállt népeknek joguk van fegyveres ellenálláshoz a megszállás befejezéséért.
Azonban „ez itt véget ér”, és nem terjed ki izraeli terület megszállására vagy civilek elleni erőszakra.”
– válaszolta.
