Hamász fia: „A gázai konfliktus nem politikai vita hanem vallásháború minden hit ellen”

A „Zöld herceg” és „Hamász fia” néven ismertté vált Moszab Hasszan Yousef egy nemrég adott interjúban nyíltan kiáll Donald Trump, a gázai palesztinok áttelepítésének terve mellett, az iszlámot pedig az „erőszak vallásnak” nevezi.

Moszab Hasszan Yousef a Hamász egyik alapítójának fiaként született Ramallahban, és fiatalon maga is a terrorszervezet köreiből indult. Az első intifáda idején köveket dobált izraeliekre, később azonban a zsidó állam mellé állt, és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat informátoraként kulcsszerepet játszott öngyilkos merényletek megelőzésében. Titkát csak évekkel később, az Egyesült Államokba való emigrálása után hozta nyilvánosságra. Rendkívüli történetét A Hamász fia című könyvében, valamint a Zöld herceg című dokumentumfilmben dolgozta fel.

Moszab Hasszan Yousef ma szenvedélyes szószólója Izraelnek – különösen az október 7-i Hamász-támadás óta. A Ynet Newsnak adott interjúban azt mondta:

„Életem felét zsidók között éltem, megértettem a kultúrájukat, a céljaikat, és személyes szinten is azonosultam velük. Amikor október 7. megtörtént, úgy éreztem, mintha velem történt volna – mert ez az én népem.”

Yousef elmondta: korábban békés megoldásokat keresett, de környezete elutasította. „Kinevettek, megfenyegettek, ki akartak utasítani. Tíz éve ezért döntöttem úgy, hogy hátralépek.” Október 7. azonban visszahozta a nyilvánosság elé:

„Igazam volt – a Hamász nem jelent jót. De már késő. Ma az egész világ káoszban él és a palesztin ügy veszélyes katalizátor lett.”

A volt Hamász-tag szerint eljött a világ döntésének ideje:

„Ez már nem párbeszéd kérdése. A gonoszsággal szemben kell állást foglalni. Emberrablás, nemi erőszak, etnikai tisztogatás – ez nem kultúra, ez pusztítás. Választani kell: vagy az ő oldalukon állunk, vagy a jó és az igazság oldalán?”

Yousef hozzátette: „Nem akarom Izrael minden hibáját megvédeni – de választottam. Mert nem lehet semmit képviselni. Ha az igazságot választod, azt is vállalnod kell, ami nehéz benne.”

„Aki évekig támogatta a Hamászt, ne várjon együttérzést.”

Yousef szerint a Gázai övezet valójában egy régóta fenntartott menekülttábor, amelyet már le kellett volna bontani. Keményen bírálja a palesztin társadalmat, mondván: „amely évek óta támogatja a Hamászt, ne várjon együttérzést.”

Bár korábban a megbékélés híve volt, mára egyértelműen elutasítja a palesztin narratívát, és kiáll Izrael önvédelmi joga mellett.

„Ez nem párbeszéd – ez harc a gonoszság ellen.”

A közelmúltban Jeruzsálemben is felszólalt, ahol hangsúlyozta: célja, hogy a világ végre meglássa a Közel-Kelet valódi arcát.

Szerinte a gázai civilek evakuálását már a háború elején elrontották – részben Egyiptom ellenállása, részben a Hamász taktikája miatt. „Tudtam, hogy katasztrófa lesz.

Evakuálni kellett volna mindenkit, aztán elpusztítani a Hamászt.”

Kritikáját az ENSZ-re és az arab világra is kiterjeszti, akik szerinte csak asszisztáltak a Hamász megerősödéséhez. „A társadalom is felelős volt – láttam, ahogy saját pénzükből finanszírozták a terrort.”

A gázaiak szenvedése kapcsán így fogalmazott:

„Nem Izrael a hibás. Azok a felelősek, akik ezt a rendszert felépítették – beleértve a gázai anyákat is, akik a gyűlöletre nevelték gyerekeiket.”

Yousef világossá teszi: „Együttélés most nem lehetséges. Teljes elválasztásra van szükség.”

Hamász-ellenes tüntetések – őszinte fordulat vagy képmutatás?

Yousef szerint a palesztin tüntetések a Hamász ellen, még Gázában sem feltétlenül jelentik a terrorszervezet valódi elutasítását. „Most, hogy a Hamász gyenge, hirtelen sokan elhatárolódnak – ugyanazok, akik október 7-én ünnepeltek. Kiabálják, hogy ’B***szódjon meg a Hamász’, de ettől még nem lettek a moralitás hősei.”

A palesztin tömegek nem a terror elutasítása miatt fordulnak el, hanem mert csalódtak a Hamászban. „Izraelt továbbra is gyűlölik, csak a Hamász vezetését vetik el.” A Hamász identitását továbbra is az „ellenállás” és a terror határozza meg, október 7-ét pedig saját narratívájukban „történelmi győzelemnek” állítják be – még ha stratégiailag veszítenek is.

Yousef szerint a legveszélyesebb Hamász-tagok nem Gázában,

hanem izraeli börtönökben vannak, és a világ nem érti, miért nem engedik őket szabadon. „Ők az igazi tömeggyilkosok és bombagyártók.”

A Hamász stratégiája egyszerű: támadnak, majd áldozatként jelenítik meg magukat nemzetközi színtéren. „A Közel-Keleten nincs helye a vereség beismerésének. Vagy győzöl, vagy meghalsz. A vereség szégyen.”

Generációkon át építették fel mítoszukat a bosszú és a gyűlölet köré, elnyomva a történelmi tényeket, például az arab államok 1948-as vereségét. „Arra neveltek minket, hogy ne bocsássunk meg, ne felejtsünk, és harcoljunk – bármi áron” – tette hozzá. 

„Egy álomért halnak meg, nem a valóságért” 

A Hamász alapítójának fia élesen bírálja a palesztin ügyet, az iszlám ideológiát és a Közel-Kelet politikai képmutatását. Szerinte a „Palesztina” mesterséges konstrukció, a palesztin identitás pedig ideológiai mítosz, valós nemzeti tartalom nélkül. A Hamász számára az Izrael-ellenesség a lényeg, miközben népét pusztulásba vezette.

Izrael erejét nem csupán katonai fölényében látja, hanem a zsidó nép történelmi túlélőképességében, amely szerinte morális és teológiai igazság kérdése.

Elutasítja a nyugati képmutatást, amely nem meri kritizálni az iszlámot, mert szerinte az ideológia önmagában hordozza az erőszakot.

„Ez nem béke, hanem háború – spirituális, kulturális és politikai értelemben.”

2005-ös keresztény megtérése segítette abban, hogy kívülről lássa a közel-keleti valóságot, és rámutasson a nyugati világ félrevezető megközelítésére. Szintén figyelmeztet a közel-keleti politikai képmutatásra, például Szíria kapcsán, és hangsúlyozza, hogy a világot nem a politikai korrektség, hanem az erkölcsi bátorság és a realitásérzék mentheti meg.

„Nem gyűlöletből beszélek, hanem mert látom a hazugságot, és nem akarom tovább szolgálni” – teszi hozzá.

Zöld herceg: Nincs különbség a Hamász és a palesztin nép között

Moszab Hasszan Yousef, a hírhedt Hamász társalapítójának, Hasszan Yousef sejknek a fia szerint „a muszlim hitrendszerben alapvető ellenségeskedés van a zsidó néppel”.

„Ez egy vallási háború, nem politikai vita” – figyelmeztet a Hamász-alapító fia

Az egyébként kereszténnyé vált palesztin férfi szerint Izrael nem csupán önmagát, hanem a nyugati civilizáció egészét védi az iszlám totalitárius fenyegetés ellen.

„Ez nem csak Izraelről szól. A cél nem csupán a zsidók, hanem minden más hit elpusztítása” – mondja Yousef. Szerinte a világnak fel kell ismernie, hogy

a gázai konfliktus nem a megszállásról, hanem egy 1400 éve tartó vallási indíttatású háborúról szól, amelynek célja a zsidók kiszorítása a Közel-Keletről.

Yousef élesen bírálja a Nyugatot, amely szerinte naiv módon támogatja a palesztin áldozati narratívát, miközben nem érti a régió mélyebb kulturális és vallási konfliktusait. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Hamászt a nemzetközi baloldal és a történelmet figyelmen kívül hagyó aktivisták közvetve legitimálják. „A háborúellenes mozgalmakat tisztelem – mondja –, de amikor ezek zsidóellenessé, Izrael-ellenessé és antiszemitává válnak, átlépnek egy határt.”

A volt izraeli titkosszolgálati informátor szerint a Hamász uralma alatt Gáza egy „menekülttábor, amely csak újratermeli az erőszakot”, ezért támogatja Donald Trump korábbi javaslatát Gáza kiürítéséről.

„Az ártatlanok életének megmentéséért vállaltam a kockázatot”

Saját sorsáról nyilatkozva elmondta: „Tudom, hogy amit tettem, a palesztin társadalomban halálos bűnnek számít. De az ártatlanok életének megmentéséért vállaltam a kockázatot. Tudatosan.”

Ma Yousefet árulónak nevezik azok, akik egykor közel álltak hozzá. Amerikában sem mindig talál megértésre. „Sokan már nem is a Hamászt látják, hanem engem, mint a cionisták bábját” – fogalmaz.

Állítása szerint még mindig célkeresztben van, de hisz abban, hogy az igazság végül utat tör magának:

„Mi, akik átéltük az erőszak körforgását, azért beszélünk, hogy másoknak ne kelljen ugyanezt megtapasztalniuk.”

„Ehhez elképzelhetetlen bátorság kell. Egyesek őrültségnek neveznék” – fogalmazott Yousef, utalva saját életútjára. Szerinte a Közel-Kelet logikája nem a józan észé, hanem a káoszé. Bár évekkel ezelőtt hátat fordított szülőföldjének, és új életet kezdett, most újra visszanéz – és megrendülten figyeli, hogy „még mindig vannak emberek, akik a halálát akarják”.

„Most nem az ítélkezés ideje van”

Yousef szerint a Hamász október 7-i támadása nem csupán terrortámadás volt, hanem annak bizonyítéka, hogy a szervezet és a „gázai társadalom egy része” már rég túl van minden határon. A legdurvább atrocitásokat – állítja – nem is maga a Hamász, hanem az Izraelt megostromló „gázai civilek” követték el.

„A társadalmuk természete ez. Ha csak katonai célpontokat támadtak volna, Izrael nagy bajban lett volna”

– mondta.

A volt informátor saját szemével látta az izraeli titkosszolgálat felvételeit: „Nem tudtam nem sírni.”

Bár Yousef belülről ismeri az izraeli biztonsági rendszert, és tud súlyos hibákról is, mégsem kíván nyilvánosan bírálni. „Most nem az ítélkezés ideje van. A döntéshozók mindent megtesznek, hogy visszahozzák a túszokat és legyőzzék a Hamászt – ez a két fő cél.”

Yousef szerint a Hamászt „a gyökeréig ki kell vágni”:

„A Moszad összes képességét be kell vetni. Nem adhatunk meg nekik mindent, amit kérnek. Itt hibázott a stratégia.”

A palesztin terrorszervezet alapítójának fia úgy véli, hogy a Hamász nem fog megváltozni, és akik még ma is igazolják a terrorcselekményeket, azok „elmegyógyintézetbe valók”. Nem hisz többé a párbeszéd lehetőségében: „Milyen nyelvet használjon az ember, amikor fegyvert fognak rá, és készek meghúzni a ravaszt?”

Bár sokan kritizálják az izraeli vezetést, ő most mást lát fontosnak: „Nem maradhatunk megosztottak. A fő feladatra kell koncentrálni: megvédeni az embereket, hazahozni a túszokat, és kiiktatni a Hamászt.”

Káosz Gázában: egyre nő a Hamasz elleni gyűlölet

Saját népüket lopják és éheztetéssel zsarolják.

A Hamász újabb „fia” tálalt ki

Testvére után Suheb Yousef is úgy döntött, hogy nem kér apja örökségéből, és felfedi a terrorcsoport sötét ügyeit.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.