Breuer Péter és Gyarmati István: A magyar és izraeli diplomácia rejtett világa

Ki döntötte el, hogy Magyarország elismeri Izraelt? Mi köze volt Sztálinnak a Közel-Kelet káoszához? És ki volt az a magyar tolmács, aki feketelistásként mégis ott ült a rendszerváltás előtti titkos tárgyalásokon? Breuer Péter és Gyarmati István volt a Neshama Tv vendége.

Az 50 perc friss adásában Breuer Péter és Gyarmati István vezet be a diplomácia rejtett világába, ahol svéd nagykövetségek, megfigyelt zsinagógák és borozós vacsorák határozták meg a kapcsolatokat.

Sosem hallott történetek

Kevesen tudják, hogyan alakultak valójában a magyar–izraeli diplomáciai kapcsolatok a második világháborútól a rendszerváltásig – és még kevesebben vannak, akik ott is voltak a kulisszák mögött.

Az 50 perc vendégei, Breuer Péter, a Heti TV főszerkesztője és Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő olyan részleteket idéztek fel, amelyek egyszerre történelmi jelentőségűek és személyesen megrázóak. Sztálin számító jóslatától a svéd diplomaták szalámis ajándékain át, egészen az izraeli kóser hús-exportig és a titkos tolmácsolásig vezet az adás rendkívüli időutazása.

A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:

Magyarország miért ismerte el Izraelt?

Mi köze volt Sztálinnak a Közel-Kelet káoszához? És ki volt az a magyar tolmács, aki feketelistásként mégis ott ült a rendszerváltás előtti titkos tárgyalásokon? Az 50 perc friss adásában Breuer Péter és Gyarmati István biztonságpolitikai szakértők izgalmasabbnál izgalmasabb történetekkel kalauzolnak el a diplomácia rejtett világába. #neshama #cionizmus #izrael

A kezdet: Izrael elismerése – szovjet direktívára

1948-ban Magyarország a szovjet blokk tagjaként a világ egyik első államaként ismerte el Izrael létrejöttét. Nem saját elhatározásból: Sztálin utasítása nyomán történt mindez, aki állítólag azt mondta,

„ezzel sok bajt fogunk okozni a Közel-Keleten, és 50 évig nem lesz béke”.

Moszkva eredetileg baloldali bástyaként tekintett a fiatal zsidó államra, de hamar kiderült: a kibucrendszer kommunisztikus eszméi ellenére Izrael nem kíván a szovjet érdekszféra része lenni.

Magyar zsidók és a kezdeti kivándorlás

A műsorban Breuer Péter emlékeztetett: még a holokauszt előtt is volt kivándorlás a történelmi Magyarországról – főként vidéki, ortodox zsidók mentek a Szentföldre.

Petach Tikva megalapítói közt is voltak magyarok. A háború után újabb tömegek indultak meg – sokszor újabb táborokon keresztül – Palesztina felé.

Köves Sálom: Fontos megértenünk az iszlám gondolkodását!

Mit keresett egy magyar zsidó srác a sivatagban gépfegyverrel és arab szókártyákkal? Az 50 perc friss adásából ez is kiderül!

Anticionizmus és diplomáciai jégkorszak

Hiába az első lelkesedés, hamar jött a kiábrándulás. A cionizmus 1949-ben betiltott eszmévé vált Magyarországon, ami feszültséget keltett a két ország között. A műsorban elhangzott, hogy a szocialista országokban a cionizmus elleni harc valójában leplezett antiszemitizmus volt.

Gyarmati István szerint

„az anticionizmus az antiszemitizmus kódneve volt”,

amit a rendszer úgy tudott használni, hogy közben hivatalosan nem vallotta be: gyűlöli a zsidókat.

Megfigyelések, kartonok, megfélemlítés

Breuer Péter saját megfigyelési kartonjára hivatkozva mesélte: a magyar titkosszolgálat 1973-ban, a jom kippuri háború után nyitott róla az aktát, miszerint

„a magyar földalatti cionista mozgalom vezetője”.

Ez persze nevetséges volt – de jól mutatja, hogyan működött a megfigyelő államapparátus. Sőt, egy izraeli újság zsinagógában felejtett példánya alapján követték le az olvasók személyazonosságát.

Elstartolt a Neshama TV – interjú Megyeri Jonatán rabbival

A Neshama TV célja, hogy a zsidó hagyomány időtálló bölcsességét korszerű és közérthető formában tegye elérhetővé mindenki számára.

Diplomáciai szünet és svéd közvetítés

1967-ben a hatnapos háborút követően Magyarország – a szovjet irányelvnek megfelelően – megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Ettől kezdve Svédország látta el a magyar érdekek képviseletét Tel-Avivban. Gyarmati szerint ez egyértelmű jele volt annak, hogy

„valamiért nem annyira szerettük azt a másik képviseletet”.

Breuer elmesélte: még az izraeli diplomaták is megfigyelték a magyar küldötteket, akik szalámit vittek ajándékba – majd körülnéztek a lakásokban, keresve az árulkodó jeleket, tárgyakat arról, hogy miként vélekednek a zsidók az államukról.

A rendszerváltás diplomáciai kulisszatitkai

Az 1980-as évek végére új lendületet vett a kapcsolatépítés. Magyarország pénzügyi segítséget kért Izraeltől – hitel formájában –, miközben az izraeli fél is nyitott volt a közeledésre. A diplomáciai kapcsolatfelvétel előkészítésében Breuer Péter tolmácsként vett részt.

„A tárgyalásokon ízig-vérig izraeli voltam”

– mesélte.

Izgalmas részletként elárulta: egy alkalommal egy jelenlévő vendég figyelte, jól fordít-e, és ha felhúzta a szemöldökét, „akkor azt a mondatot újra fordítottam”.

Az újraépített bizalom

1989-ben Bernben aláírták a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló megállapodást. A változás mögött Horn Gyula és Németh Miklós reformkommunista politikája állt, Gorbacsov pedig nem akadályozta meg. Ezzel új korszak kezdődött, amelynek során újra aktív kulturális, gazdasági és politikai kapcsolatok jöttek létre.

Az első izraeli látogatások során Breuer tolmácsolt Antall József magyar, és Jichák Samir izraeli kormányfők között – ez a diplomáciában szokatlan, de szimbolikus gesztus volt.

Magyarázó: Mi a különbség a szunnita és síita iszlám között?

Köves Sálom, a Közel-Kelet podcast szerkesztőjének írása segít megérteni a muszlim országok egymás közötti dinamikáját.

Két világ – egy közös emlékezet

A beszélgetés nemcsak történelmi tényeket sorol, de személyes emlékek révén mutatja be, hogyan hatott a politika az emberek mindennapjaira. Gyarmati például úgy emlékezett vissza: iskolásként azért irigyelte zsidó osztálytársait, mert szombaton nem kellett iskolába menniük.

„Azt mondtam anyámnak: én is zsidó szeretnék lenni”

– mesélte.

Ma már több mint 300 ezer magyar származású zsidó él Izraelben – és a kapcsolat, úgy tűnik, erősebb, mint valaha.

Hol húzódnak Izrael szuverén határai a nemzetközi jog szerint?

Köves Shalom, a Közel-Kelet Podcast szerkesztőjének írása.

Az iszlám viszonya a zsidókhoz és keresztényekhez – ajánló

Ízelítő a Közel-Kelet podcast legújabb epizódjából.