Izrael lézerfegyverei épp akkor debütálnak a harctereken, amikor a NATO országok a következő generációs védelmi rendszerek után érdeklődnek.
Az olcsó és már a harctéren is kipróbált lézerfegyverekre nagy igény lenne Nyugaton, a geopolitika azonban megakadályozhatja az üzlet nyélbe ütését.
Izraeli fegyverek a nagyvilágban
Az izraeli védelmi minisztérium bejelentése, miszerint a Rafael légvédelmi lézerfegyverét már bevetették a jelenleg folyó háborúban, egy kulcsfontosságú pillanatban érkezett. A NATO-országok épp arra készülnek, hogy védelmi kiadásaikat a GDP-jük 5%-ára emeljék, ami várhatóan több száz milliárd eurós emelkedést jelent.
Mivel az izraeli Rafael Advanced Defense Systems és Elbit Systems cégek már részei a NATO ellátási láncainak, következő generációs lézerrendszereik Izrael legújabb több milliárd dolláros védelmi exporttermékévé válhatnak – ha a diplomáciai feszültségek nem állnak az útjukba.
Annak ellenére, hogy 2011 óta több mint 10 000 sikeres elfogást hajtott végre, Izrael Rafael által fejlesztett Vaskupola (Iron Dome) légvédelmi rendszere még soha nem került teljes rendszerként értékesítésre külföldi országoknak, és eddig egyetlen ország sem kapta meg az egész platformot.
Ez ellentétben áll más izraeli légvédelmi rendszerek sikereivel. Az Israel Aerospace Industries (IAI) által kifejlesztett Arrow 3-at 3,5 milliárd dolláros üzlet keretében adták el Németországnak. A Dávid Parittyáját, egy másik Rafael-rendszert, 317 millió euróért vette meg Finnország. A Rafael Barak MX rendszere világszerte mintegy 10 milliárd dolláros forgalmat ért el.
Mindeközben más izraeli gyártmányú fegyverek már NATO-szabványokká váltak. A Rafael Spike páncéltörő irányított rakétáit milliárd dolláros üzletek keretében adták el, és már Németországban is gyártják.
Az elmúlt években az Elbit PULS rakétatüzérségi rendszere is egyre népszerűbb lett, és már Németország, Hollandia és Dánia, valamint több meg nem nevezett NATO-tagállam is megvásárolta.
Izraeli lézerarzenál
Izrael most abban reménykedik, hogy lézeralapú elfogási technológiája lesz a következő, amelyre világszerte kereslet lesz.
Az izraeli védelmi minisztérium nemrégiben nyilvánosságra hozta két lézerrendszer létezését: a Magen Or (Vasnyaláb) nevű, nagy teljesítményű, 100 kilowattos lézerfegyverét, amelyet a Rafael és az Elbit Systems közösen fejlesztett ki, valamint a Lahav Barzel nevű, kisebb, 30 kilowattos rendszert, amelyet a Rafael tervezett. A Magen Or lézerfegyver tesztjei során 10 kilométeres távolságból fogott el rövid hatótávolságú rakétákat, és az IDF várhatóan mrá az év végére üzembe helyezi a rendszer működőképes változatát.
A Lahav Barzel, amelyet először a mostani háború során vetettek be harci körülmények között, kompaktabb és energiahatékonyabb. A Rafael és az izraeli járműgyártó Plasan már kifejlesztett egy mobil változatot, is amelyet a Plasan SandCat páncélozott járművére szereltek, lehetővé téve a rendszer gyors szállítását és bevetését.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, a védelmi által közzétett felvételeken látható, ahogy a Lahav Barzel lézerfegyver sikeresen elfogja a Hezbollah által indított drónokat.
A lézerfegyver nem egy lövéssel pusztítja el az ellenséges drónokat, hanem hőt összpontosít a drón szárnyára vagy törzsére, amíg az le nem zuhan. Az elfogás költsége csupán néhány dollár (!), amely mindössze a lézerhez szükséges áramra korlátozódik.
Ezzel szemben az elfogó rakéták használata akár több százezer dollárba kerülhet bevetésenként.
Mivel a hadviselés egyre inkább a dróntechnológiára támaszkodik – ami leginkább Ukrajnában és Oroszországban látható, ahol hetente több száz drónnal végrehajtott csapás történik –, Izrael lézeres védelmi rendszerei ritka lehetőséget kínálnak: bizonyított harctéri eredményeket a jelenlegi költségek töredékéért.
Nyitott kérdések
Izrael lézertechnológiájának előnyei nemcsak taktikai, hanem pénzügyi szempontból is jelentősek. Joav Turgeman, a Rafael vezérigazgatója azonban elismerte, hogy az export sikere geopolitikai szempontoktól is függ, különösen az izraeli gázai műveletekkel kapcsolatos növekvő európai kritikától.
Franciaország állítólag megpróbálta lebeszélni Németországot az izraeli Arrow 3 rendszer megvásárlásáról, és más európai országok is háttérbe szorították az izraeli gyártmányú rendszerek beszerzését a belpolitikai aggodalmakra reagálva. Míg egyes európai védelmi minisztériumok szívesen beszerzik az izraeli technológiákat, a tisztviselőket egyre inkább korlátozza a politikai környezet.
Ennek ellenére a biztonsági érvek továbbra is meggyőzőek. Az olyan NATO-tagállamok, mint Finnország, Svédország, Lengyelország és Németország – amelyek egyre inkább aggódnak az orosz agresszió lehetőségétől – a lézeres elfogórendszereket létfontosságú új védelmi rétegnek tekintik.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
