A tervek szerint az atomerőművet a helyi ellenállás és a nukleáris kockázatokkal kapcsolatos biztonsági aggályok ellenére Dél-Izraelben fogják megépíteni.
Az atomerőmű lehetséges helyszínei közül kizárták azokat, amelyek a Gázai övezethez, katonai támaszpontokhoz vagy lakott területekhez túl közel helyezkedtek el.
Atomerőmű a Negevben?
A Negev-sivatagban található Shivta közelében lévő izraeli első atomerőmű megépítésére irányuló javaslatot a jövő héten vizsgálja felül a regionális tervezési és építési bizottság. A Ramat Negev regionális tanács, amely felügyeli azt a területet, ahol a létesítményt építenék, határozottan ellenezte a tervet.
A javaslat számos megoldatlan kérdést vet fel, többek között azt, hogy melyik ország építené meg az erőművet, mivel Izrael nem csatlakozott a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez. További aggályok merültek fel a nukleáris fűtőanyag forrásával, a reaktor hűtőrendszerével kapcsolatban a sivatagi éghajlaton, valamint a víz helyszínre szállításának logisztikájával kapcsolatban.
Az energiaügyi és infrastrukturális minisztérium ajánlása, miszerint az erőművet Shivta közelében helyezzék el, a lehetséges helyszínek felülvizsgálatát követően született, amely során több alternatívát is kizártak. A Besor régiót például egy katonai repülőtérhez való közelsége miatt zárták ki, ami zavarhatja a működést, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a repülőterek közelében lévő nukleáris létesítményekre vonatkozó iránymutatásai miatt.
Egy másik helyszínt, Nitzanimot azért utasították el, mert attól tartottak, hogy egy katonai csapás jelentős környezetszennyezést okozhat. Az előzetes geológiai tanulmányok aggályokat vetettek fel a helyszín gazdasági megvalósíthatóságával kapcsolatban is, annak ellenére, hogy a helyszín relatíve közel van a tengerhez, ami csökkenthetné a hűtési költségeket. Beit Guvrin területét a sűrű népesség és az IDF gyakorlótereként betöltött stratégiai jelentősége miatt zárták ki.
Sok a bizonytalanság
A kritikusok szerint a Shivta helyszín is hasonlóan problémás. A közeli közösségek, köztük Ashalim, Tlalim, Mashabei Sadeh, Bir Hadaj beduin város, Revivim kibuc és Retamim ki lennének téve a tervezett létesítmény potenciális kockázatainak.
Az Energiaügyi Minisztérium megvédte a döntést, arra hivatkozva, hogy a helyszín távol van a szeizmikus zónáktól és a geológiai törésektől. Egy alternatív helyszíneket értékelő minisztériumi dokumentum megjegyezte, hogy „a nukleáris energiatermelésre jelenleg fejlesztés alatt álló technológiákat rendkívül magas biztonsági előírásokkal tervezték az atomerőművek közelében élő lakosság számára”.
A projekt megvalósítása azonban jelentős bizonytalansággal jár, és évtizedekig tarthat. Jelenleg egyetlen ország sincs abban a helyzetben, hogy Izraelnek atomreaktort adjon el, mivel Izrael nem tartozik az atomsorompó-szerződés hatálya alá. Csak néhány globális vállalat képes atomreaktorok építésére, és közülük sokan, köztük az Egyesült Államok is, az elmúlt években beszüntették az ilyen tevékenységet. Franciaország azon kevés országok egyike, amelyek még mindig dolgoznak atomerőművek fejlesztésén.
Egy másik kulcsfontosságú kérdés a nukleáris fűtőanyag beszerzése, amelynek valószínűleg külföldről kellene érkeznie, ami alááshatja Izrael energiafüggetlenségét. Ezenkívül a sivatagban épülő reaktor külön hűtőrendszert és kiterjedt infrastruktúrát igényelne a víz helyszínre történő szállításához.
Helyi ellenállás
A helyi vezetők határozott ellenállásukat fejezték ki az atomerőmű ellen. Hila Kaplan, a Ramat Negev Regionális Tanács vezetője kijelentette, hogy a tanács ellenzi a projektet. Ofakim polgármestere, Yitzhak Danino, az Eshkol regionális tanács vezetője, Michal Uziel és a Merhavim regionális tanács vezetője, Shai Hajaj szintén csatlakozott az ellenálláshoz. A Déli Regionális Bizottságnak írt levelükben azt írták: „Régiónk hatalmas traumát élt át az október 7-i mészárlás során. A helyreállítás közepette mindent megteszünk annak érdekében, hogy területünknek soha többé ne essen bántódása. Elképzelhetetlen egy olyan elem hozzáadása, amely további veszélyt jelent lakosaink és közösségeink életére”.
Ramat Negev főmérnöke, Oren Peretz is csatlakozott az ellenzékhez, és bírálta a döntéshozatali folyamatot. „A tanács ellenzi a tervezett atomerőművet. A helyszínt úgy választották ki, hogy a tanáccsal nem konzultáltak és nem vonták be a döntéshozatali folyamatba.
A választás egy 40 évvel ezelőtti helyszínértékelésen alapult, a mai realitásoknak megfelelő, aktualizált makroszintű megvalósíthatósági tanulmány nélkül”.
A főmérnök aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az erőmű meghibásodás esetén a közeli településeket veszélyeztetné, és egy stratégiai fontosságú régiót – amelyet háborús időkben jelenleg evakuálási és óvóhelyi övezetként jelöltek ki – potenciális célponttá változtatna.
„Nem világos, hogy miért van szükség egy atomerőműre egy közösségekből álló csoport közelében, amikor a naperőművek virágoznak,
és a kettős felhasználású energetikai technológiák terjednek” – mondta. „Az atomerőmű helyéről való döntés – annak messzemenő következményeivel – alapos és inkluzív folyamatot igényel a helyi tanácsok képviselőinek bevonásával. Ez nem történt meg.”
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
