A New York Times beszámolója szerint az izraeli támadáshoz jelentős amerikai támogatásra lett volna szükség, Trump elnök azonban úgy döntött, hogy inkább új nukleáris megállapodásra törekszik Iránnal.
Izrael az elmúlt hónapokban átfogó tervet fogalmazott meg az iráni nukleáris létesítmények ellen, egy májusi időpontban végrehajtott támadásra, de ezt végül Donald Trump elnök megakadályozta – derül ki a The New York Times szerda este megjelent cikkéből.
A Trump-vétó
Az izraeli támadáshoz jelentős amerikai támogatásra lett volna szükség, de Trump elnök úgy döntött, hogy új diplomáciai megállapodást köt Iránnal annak atomprogramjáról. Az amerikai lap szerint a döntést a Trump tanácsadói közötti heves belső viták előzték meg, amelyek során egyesek az Irán elleni katonai fellépést szorgalmazták, míg más magas rangú tisztviselők aggodalmukat fejezték ki egy teljes körű háborút jelentő esetleges eszkalációval kapcsolatban.
Az izraeli terv eredetileg egy légicsapásokkal kombinált kommandós művelet lehetőségeit vázolta fel, de később úgy módosították, hogy kizárólag légitámadásokból álljon.
A terv szinte minden változata amerikai részvételt vagy segítséget igényelt, mind a műveleti siker biztosítása, mind pedig Izrael védelme érdekében az esetleges iráni megtorlással szemben.
A részleteket ismerő források szerint Izrael amerikai támogatást remélt repülőgépek, védelmi rendszerek és hírszerzési információk megosztása formájában. Egy ponton még azt is fontolóra vették, hogy amerikai támadó repülőgépeket telepítenek Izraelbe.
Az izraeli nyomásra és egy esetleges konfrontációra készülve az USA B-2 lopakodó nehézbombázókat küldött a Diego Garcia szigetén lévő bázisára, fejlett THAAD és Patriot rakétarendszereket telepített a Közel-Kelet egész területén, és egy további repülőgép-hordozót küldött a térségbe. Bár az USA hivatalosan azt állította, hogy ezek a telepítések a jemeni húszi-erők ellen irányultak, a beszámolók szerint ezek egyben előkészületek is voltak egy Irán elleni izraeli csapás esetleges támogatására.
Diplomáciai megoldás
A Trump-kormányzat azonban egyre inkább ellenezte a katonai lehetőségeket. Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója bemutatott egy értékelést, amelyben arra figyelmeztetett, hogy az amerikai erők térségbeli összpontosítása egy olyan szélesebb körű konfliktus kirobbanásának kockázatát hordozza magában, amelyet a kormányzat el akart kerülni. Pete Hegseth védelmi miniszter, JD Vance alelnök, Susie Wiles vezérkari főnök és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó mind fenntartásokat fogalmaztak meg a művelettel kapcsolatban, mindannyian különböző aggályokra hivatkozva.
Ezek a belső ellenvetések arra késztették Trumpot, hogy a diplomáciai megoldást helyezze előtérbe – ez figyelemre méltó elmozdulást jelent az első hivatali idejének politikájához képest, amikor is kilépett az Obama-kormányzat Iránnal kötött nukleáris megállapodásából.
A New York Times szerint Trump a Fehér Házban tartott találkozójuk során arról tájékoztatta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy az Egyesült Államok közvetlen tárgyalásokat kezdeményez Iránnal, rövid időt adva Teheránnak egy új megállapodásról szóló tárgyalásokra. A találkozót követően Netanjahu hangsúlyozta, hogy az ő szemszögéből nézve minden ilyen megállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek lehetővé teszik az Egyesült Államok számára, hogy „amerikai felügyelet mellett, amerikai végrehajtással bemenjenek, leszereljék az összes berendezést és felrobbantsák a létesítményeket,”
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
