A CNN vizsgálata feltárta, hogy Irán svédországi bűnbandákat használ izraeli és zsidó érdekeltségek elleni támadásokra, amelyekhez már kiskorúakat is toboroznak az interneten.
Irán svédországi bűnbandákat használ arra, hogy izraeli és zsidó érdekeltségű célpontokat vegyen célba – adta hírül hétfőn a CNN.
Iráni műveletek Svédországban
A svéd biztonsági szolgálat (SÄPO) szerint 2023-ban és 2024-ben legalább négy ismert támadás vagy támadási kísérlet irányult a stockholmi izraeli nagykövetség ellen. Ezek az incidensek között lövöldözés és egy robbantási kísérlet is szerepel, több gyanúsított 18 év alatti volt. A svéd rendőrség és az ügyészség szerint ezeket a fiatalokat az iráni hírszerző egységek megbízásából tevékenykedő bűnbandák bízták meg a támadással.
Az egyik esetben egy 15 éves vasterasi fiú 2024 májusában, az éjszaka közepén hagyta el otthonát, abban a hitben, hogy egy kisebb megbízás miatt bérelték fel. Később a svéd rendőrség letartóztatta, miközben fegyver volt nála. Egy nappal később egy 14 éves fiú félautomata pisztollyal lőtt az izraeli nagykövetség közelében.
Míg a 15 éves fiút fiatalkorúak börtönébe zárták, a 14 éves ellen életkora miatt nem indult eljárás. A CNN által idézett bírósági dokumentumok szerint mindkét személy kapcsolatban állt más bandatagokkal, akik megszervezték a szállításukat és utasításokat adtak nekik. A svéd ügyészek szerint a gyanúsítottak láthatóan nem voltak tisztában azzal, hogy végül ki rendelte el a támadásokat. Egy másik esetben a hírek szerint egy 13 éves fiút tartóztattak le, aki lövéseket adott le az Elbit Systems izraeli technológiai cég svédországi irodái felé.
Fredrik Hallstrom, a SÄPO műveleti vezetője a jelentések szerint „objektív hipotézisként” jellemezte Teherán részvételét a támadásokban.
A SÄPO korábban azzal vádolta Iránt, hogy bandákat bérel fel a zsidó diaszpóra elleni támadások végrehajtására, Teherán azonban ezt a vádat tagadta.
Annak ellenére, hogy Teherán azt állította, hogy a SÄPO vádjai „alaptalanok”, több szakértő is azt mondta a BBC-nek, hogy a tinédzsereket nem az antiszemitizmus vagy az Izrael-Hamász háború motiválta.
„Ahhoz, hogy megértsük, miért látjuk, hogy fiatal svéd tinédzserek izraeli cégeket és nagykövetségeket támadnak, először is el kell ismernünk, hogy itt Svédországban már régóta folyik egy bandaháború” – mondta Diamant Salihu, az SVT svéd közszolgálati televízió bűnügyi oknyomozó újságírója.
A svéd miniszterelnök bevádolja Teheránt
2025 januárjában Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azzal vádolta Iránt, hogy bandákat használ fel súlyos támadások végrehajtására Svédországban.
„Irán szervezett és erőszakos bűnbandákat használ arra, hogy súlyos támadásokat hajtson végre Svédországban” – mondta Kristersson egy észak-svédországi konferencián.
„Svédország nem áll háborúban. De béke sincs”
– mondta.
A svéd miniszterelnök azzal folytatta, hogy „az igazi béke szabadságot és az országok közötti súlyos konfliktusok hiányát követeli meg. Mi és szomszédaink azonban ki vagyunk téve a hibrid támadásoknak, amelyeket nem robotokkal és katonákkal, hanem számítógépekkel, pénzzel, dezinformációval és a szabotázzsal hajtanak végre”.
A SÄPO forrásai a CNN-nek elmondták, hogy Svédország két legjelentősebb bűnbandája – a Foxtrot és a Rumba – hajtotta végre a szóban forgó támadásokat az iráni rezsim utasítására. Ezek a Rawa Majid és Ismail Abdo által vezetett csoportok ellen fegyverkereskedelem, gyilkosság és terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt folyik nyomozás.
A Foxtrot, Svédország egyik legerőszakosabb bandája a beszámolók szerint gyakran bíz meg tinédzsereket bűncselekmények elkövetésével. Az Iránban született Foxtrot bandavezér a Moszad által megosztott információk szerint 2023-ban visszatért szülőhazájába. Az izraeli hírszerzés megerősítette, hogy Majid most az Iszlám Köztársaságnak dolgozik, és a közelmúltban elkövetett számos támadás mögött ő áll.
2025 márciusában az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vezetett be a Foxtrot és Majid ellen, az iráni hírszerzési és biztonsági minisztériummal (MOIS) való együttműködésre hivatkozva. A pénzügyminisztérium azzal vádolta a bandát, hogy Irán által támogatott, izraeliek elleni támadásokat hajtottak végre Európában, beleértve a 2024. januári stockholmi robbantásos merényletkísérletet is.
Az izraeli Moszad hírszerző ügynökség szintén összekapcsolta Majidot és Abdót Iránnal, és hálózatukat vádolta izraeli diplomáciai létesítmények elleni merényletek végrehajtásával. Mindkét férfit jelenleg az Interpol körözi. Majid feltehetően Észak-Irakból tevékenykedik, míg Abdo a hírek szerint Törökországban volt őrizetben, de később óvadék ellenében szabadon engedték.
A geopolitikai vonatkozásokon túlmenően a nyomozás aggodalomra adott okot a gyermekek erőszakos bűncselekményekben való növekvő részvétele miatt. Egy 2025-ös svéd jelentés szerint a 2024-ben lőfegyverrel elkövetett emberölések gyanúsítottjainak 30%-a 18 év alatti volt. Svédország jogrendszere, amely a fiatalkorú elkövetők rehabilitációjára helyezi a hangsúlyt, próbára van téve, mivel a bandák kihasználják a kiskorúaknak biztosított jogi kiskapukat.
Hogyan toboroznak kiskorúakat ezekhez a műveletekhez?
A beszámolók szerint olyan titkosított üzenetküldő platformokat, mint a Signal, a Telegram és a Zangi, használnak arra, hogy kiskorúakat toborozzanak erőszakos műveletekhez. Az illegális tevékenységre vonatkozó ajánlatokat kódolt emojik segítségével teszik közzé – rókák a Foxtrot, eper a Rumba, koponyák pedig a gyilkosság kódját jelzik. A szociális munkások és kriminológusok szerint a bandatoborzásért felelős személyek gyakran készpénz, dizájner ruhák és védelem ígéretével csalogatják a tinédzsereket, miközben hamis közösségi érzéssel is kecsegtetik őket.
Válaszul Svédország, Dánia és más skandináv országok miniszterei találkoztak a Meta, a Google, a TikTok és a Snapchat képviselőivel, hogy szigorúbb tartalommoderációs politikát és a bűnüldöző szervekkel való jobb együttműködést követeljenek. Míg néhány technológiai vállalat beleegyezett, hogy egy skandináv fórumon keresztül megosztja a legjobb gyakorlatokat, mások – köztük az olyan titkosított platformok, mint a Telegram – nem vettek részt a találkozókon.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az a tendencia, hogy politikai indíttatású támadások végrehajtásához bűnözőket, különösen kiskorúakat használnak, egyre nagyobb veszélyt jelent nemcsak az izraeli diplomáciai személyzetre és a zsidó intézményekre, hanem a közbiztonságra is Európa-szerte.
Svédország küzdelme a szervezett bűnözéssel, beleértve a bandák által elkövetett lövöldözések és robbantások számának növekedését, már meghatározó politikai kérdéssé vált. Csak 2025 januárjában 33 bandák által elkövetett robbantást jelentettek – ez a legmagasabb havi szám, amelyet valaha is regisztráltak az országban.
Biztonsági tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a külföldi, különösen az iráni titkosszolgálatok bevonása súlyosbítja a válságot. „A szervezett bűnözés jelenleg Svédországban hatalmas sebezhetőséget jelent, amelyet az állami szereplők kihasználnak” – mondta Fredrik Hallström, a SÄPO műveleti vezetője.
A kialakuló helyzet új frontot jelent Irán és Izrael régóta tartó árnyékháborújában. Ami történelmileg a Közel-Keleten játszódott le, az most európai földön nyilvánul meg, a helyi bűnszövetkezetek által elősegítve és a digitális platformokon keresztül lehetővé téve.
A külföldön élő izraeli és zsidó közösségek számára a svédországi fejlemények folyamatos figyelmeztetnek az éberség szükségességére. Az európai és izraeli hatóságok valószínűleg fokozni fogják az együttműködést a hírszerzési információk megosztása, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a diplomáciai helyszínek és a közösségi intézmények védelmére irányuló intézkedések terén.
A németországi és görögországi biztonsági szolgálatok hasonló, zsidó helyszíneket célzó összeesküvésekről számoltak be, amelyekben állítólag helyi szereplők vettek részt, akik az Irán által támogatott ügynökök nyomására vagy kényszerítésére dolgoztak.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
