Közleményt adott ki a megrongált Szenes Hanna emlékmű kapcsán a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány.
Mint ismert, januárban – vélhetően Izrael-ellenes aktivisták – vörös, vérre emlékeztető festékkel rongálták meg a mártírhalált halt zsidó költő, Szenes Hanna tűzfalfestményét. Az alkotók és a finanszírozók azonban úgy döntöttek, az alkotást nem állítják helyre, hanem megtartják mementóként.
Mementó lesz
Nem állítják helyre az 1944-ben mártírhalált halt költő, Szenes Hanna januárban megrongált budapesti tűzfalfestményét – közölte a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) és a Színes Város Csoport szerdán az MTI-vel.
A két szervezet emlékeztetett, hogy a Szenes Hannát ábrázoló, a II. kerület Frankel Leó út 78. szám alatt található társasház utcára néző tűzfalán látható festményt januárban vörös, vérhez hasonló festékkel megrongálták.
Az alkotók és finanszírozók közös döntése végül az lett, hogy a megrongált alkotást nem állítják helyre, és a
“meggyalázott festményt jelen formájában megtartják mementóként”.
Szabó György, a MAZSÖK elnöke szerint a megrongált festmény emlékezteti „a józan gondolkodású többségi társadalmat, hogy a halálakor 23 éves hős költő, Szenes Hanna gyilkosának szellemi örökösei még mindig köztünk járnak”.
Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára a közleményben idézett megjegyzése szerint Thamó Emese tervezővel és a MAZSÖK vezetésével közösen döntöttek arról, hogy meghagyják megrongált állapotában a festményt, még ha feltételezésük szerint nem is ez volt a károkozó célja.
Szenes Hanna
Szenes azon tizenhét magyar zsidó egyike volt, akiket az akkori brit fennhatóság alatt álló, Palesztinának nevezett területen az angol hadsereg arra képezett ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását.
Szenest a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit. Golyó általi halálra ítélték és az ítéletet végre is hajtották 1944. november 7-én.
Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.
A mártírhalált halt költőnőről készült, 130 négyzetméteres tűzfalfestményt 2024 szeptemberében adták át. Az alkotás a holokauszt 80. évfordulójára rendezett megemlékezéssorozat része volt.