Irán egy iráni szemével: A szent füge magja

A diktatúrák örök dilemmájában nincsenek jó válaszok, akárhogy döntesz, így is, úgy is gajra megy az életed. Kornéli Beáta történész és Közel-Kelet-kutató írása.

Hol vagyunk már azoktól a gondolatoktól, kérdésektől, vágyaktól és képzetektől, amelyek az európai filmgyártást valaha naggyá tették. Hol vagyunk már Tarkovszkijtól, Bergmantól vagy Wenderstől? Napjainkban a művészfilm kifejezést már csak pejoratív használjuk. Kiüresedett gügyögés az elveszett paradicsomról, Milton nélkül. 

Nincs gonosz

Csömörömben évekkel ezelőtt beültem egy iráni filmre. Mohammad Rasoulof Nincs gonosz című munkájára. Röviden szólva leesett az állam. Hogy értsük a különbséget sajnos el kell mesélnem a lényeget. 

Négy történet, egy sorstragédia, ami lassan, vontatottan bontakozik ki, hogy aztán körbefonjon és ne eresszen többé. 

Az első fél órában nem látunk mást, mint egy átlagos középkorú, kétgyerekes iráni családot. Az asszony valamelyik rokonának esküvőjére készül, aggódik, hogy minden flottul menjen. Ruha, fodrász, miegymás. A férfi bankba megy, majd engedelmesen követi a feleségét a bevásárlókocsival, a gyerekek pakolják bele a Coca-Colát meg a hamburgert. Este a férfi összeroskadva ül a kislámpa fényénél, lefekvés előtt nyugtatóval babrál. Másnap egy ablaktalan helyiségben kávét főz, a néző meg azon kezd el gondolkozni, hogy mi a fenét keres itt? Kit érdekel ez az egész? Majd a pasas kinéz az egyirányú tükrön keresztül és megnyom egy gombot. Hirtelen egy tucat csapóajtó robaja töri meg a csendet.

A semmiben kapálózó lábakat látni és a vergődő testek vizeletének sugarát. 

Nincs idő feldolgozni, mert kezdődik a következő történet. Mintha Dosztojevszkij Egérlyukában lennénk, emeletes ágyakkal teli szoba néhány frissen besorozott kiskatonával. Pánikszerűen vitatkoznak. Az egyik szökni készül, idegesen hívogatja a barátnőjét. Végigizgulod, hogy sikerül-e neki vagy sem, és felmerül benned a kérdés, hogy miért akart meglépni?

Barbárok: Iránban kivégeztek egy nőt, aki a lányát védte a megerőszakolástól

A gyilkos iszlamista iráni rezsim összesen 901 embert végzett ki tavaly, köztük több tucat nőt.

Aztán egy másik újonc, nem teketóriázik, kirúgja a zsámolyt, csak túl akar lenni rajta. Haladjunk, jön az eltáv, irány a szerelem! Borotválkozik, készülődik, hasítja a távolságot, száguld a jegyese felé. De csak egy kisírt szemű lányt és egy gyászoló családot talál. A férfi ránéz a halott tanár fényképére, innen már könnyen kikövetkeztethető a harmadik történet vége. 

Iránban nemcsak, hogy kötelező a katonai szolgálat, de hozzá van kötve az útlevél, a jogosítvány, az egyetem, az egész jövő. A rendszer pedig nem a haza védelméről szól, hanem az ellenállás felszámolásáról. Ha a hivatásos hóhérok nem bírják a tempót, a besorozott kiskatonákat kényszerítik, hogy kivégezzék a politikai foglyokat. Nem bűnözőket, hanem azokat, akiknek más elképzelésük van, mint az iszlám forradalom. Az útleveled, a jogosítványod, a karriered, az életed múlik rajta. Együttműködsz vagy beledöglesz, ez itt a kérdés.

A negyedik rész csodálatosan lírai, egy ötvenes éveiben járó férfiről, aki ellenállt a barbárságnak, de szó szerint belerokkant. 

A diktatúrák örök dilemmájában nincsenek jó válaszok, akárhogy döntesz így is, úgy is gajra megy az életed.

Öngyilkos lett az „erkölcstelen” farmerviselésért meghurcolt iráni tinilány

A 16 éves Arezoo Khavari egy épület tetejéről vetette magát a halálba, hogy így tiltakozzon a szigorú hidzsábviselési törvények ellen. Figyelem, felkavaró tartalom!

A szent füge magja

A hazájában régóta üldözött Rasoulof most új filmmel jelentkezett, A szent füge magja címmel. A 2022-ben fellángolt teheráni tüntetések belső légkörét világítja meg egy család mikrokozmoszán keresztül.

A konfliktus az iráni erkölcsi rendőrség által meggyilkolt Mahsza Amíni, kurd nő halálával vette kezdetét. 

A téma az előző gondolat folytatása, csak a halálos ítéleteket aláírók oldaláról. Az apa, a Forradalmi Gárda vizsgálóbírójaként, a karhatalom mészárszékét testesíti meg. A feleség a kényelemért, a vágyott három szobás lakásért cserébe eleinte hajlandó megalkudni. Amit nem látunk az nem fáj, de aztán szembesül a hidzsáb elleni lázadás során a rezsim nők ellen elkövetett bűntetteivel. Míg a két kamaszlány, torkig van az iszlamista képmutatással, az életüket, a jövőjüket akadályozó millió korlátozással, az iráni médiából rájuk zúduló hazugságokkal és ösztönösen az ellenállás kellős közepén találják magukat. 

A szent füge magja feliratos előzetes (16)

A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Greta Gerwig vezette zsűri a hazájában üldözött iráni rendező, Mohammad Raszulof alkotásának ítélte a Special Prize elnevezésű különdíjat. Amikor Teheránban tüntetések törnek ki, váratlanul eltűnik egy vizsgálóbíró fegyvere. Korábban összetartó családjában mérgező légkör alakul ki, és a férfin elhatalmasodik a paranoia…

Rasoulof szimbólumai csodásan kapaszkodnak össze, a szent füge, egy tüntető lány arcon lövése, az apa fegyverének eltűnése olyan szürreális paranoiát idéz meg a családon belül, amely kivesézi az iszlamista diktatúra velejéig rothadt anatómiáját az egyén meghasonlásán keresztül a közösségen át. 

Bebörtönöztek egy fiatal iráni énekesnőt, miután hidzsáb nélkül lépett fel

„Parasztoo vagyok, egy lány, aki a szeretteiért akar énekelni” – írta a 27 éves Parasztoo Ahmadi a letartóztatása előtt.

Igaza lehet Robert C. Castel elemzőnek, amikor azt írta, hogy a Fekete Hattyúk korát éljük, vélhetően jól tippelt, hogy a következő előre nem látható esemény Iránban következhet be, de nem csak a súlyos energiaéhség, a Trump-szankciók vagy az izraeli légioffenzívák következtében. 

Hanem azért is, mert az iráni nép végzetes farkasszemet néz a korrupt iszlamista rabtartóival. Belső társadalmi, erkölcsi problémáik olyan súlyúak, mint Antigonénak, Oidipusznak, Lear királynak vagy Hamletnek, amivel így vagy úgy, de lassan muszáj lesz szembenézniük és abba bele fog remegni Perzsia, mint hajdan Théba. 

Vajon sikerül-e a reformistáknak legyűrni az iszlamista ámokfutást, mielőtt egy totális katonai diktatúra markában nem találnák magukat?

Ez az írás eredetileg a Kalandos Közel-Kelet oldalán jelent meg. Kornéli Beáta további írásai itt olvashatóak.

Brutalista: A betonsivatag vándora

Tényleg méltányolandó próbálkozás, de valahogy mégsem működik. Kornéli Beáta filmkritikája a Brutalistáról.

Háborúra van pénz, a polgárokra nincs – miért van Iránban energiaválság?

A világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével bíró ország komoly energiahiánnyal küszködik. Hogy lehet ez? Elmagyarázzuk!