Az amerikai hírszerzés szerint Irán olyan primitív nukleáris bombát állíthat elő, amely inkább azonnali elrettentő, mint támadó fenyegetést jelenthet.
Egy friss hírszerzési értékelés alapján amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy iráni tudósok egy titkos csapata gyorsabb, egy kevésbé fejlett utat vizsgál a nukleáris fegyver kifejlesztéséhez – jelentette hétfőn a The New York Times.
A hírszerzési információk, amelyeket állítólag a Biden-kormányzat utolsó hónapjaiban gyűjtöttek össze, és az átmenet során megosztottak a Trump-kormányzattal, arra utalnak, hogy Irán egy rövidebb utat keres arra, hogy növekvő dúsított uránkészletét egy év vagy több év helyett hónapokon belül működőképes fegyverré alakítsa – áll a cikkben.
Amerikai tisztviselők azonban fenntartják, hogy Ali Khamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője nem hozta meg végleges döntését az atombomba létrehozására irányuló törekvésről – írja a The New York Times.
A hírszerzési értékelésre akkor kerül sor, amikor Irán regionális befolyása évek óta a leggyengébb.
Amerikai és izraeli tisztviselők úgy vélik, hogy Irán kulcsfontosságú proxy erői, a Hamász és a Hezbollah jelentős veszteségeket szenvedtek, miközben Bassár el-Aszad szíriai elnök Moszkvába menekült, ami korlátozza Irán képességét, hogy fegyvereket szállítson Szírián keresztül.
Emellett egy októberi izraeli csapás Irán légvédelmi rendszereit és atomprogramjának nem hivatalos telephelyeit is célba vette, ami további hatással volt az ország katonai képességeire.
Egyes amerikai tisztviselők most úgy vélik, hogy Irán a nukleáris képességet szükséges elrettentő eszköznek tekintheti az USA vagy Izrael esetleges katonai fellépése ellen
– jegyezte meg a New York Times.
Bár Irán elegendő dúsított uránt halmozott fel több nukleáris fegyver megépítéséhez, egy működőképes robbanófej kifejlesztése továbbra is összetett folyamat, amely további időt és erőforrásokat igényel.
A hírszerzési értékelés szerint Iránnak megvan a technikai képessége egy kezdetleges nukleáris eszköz megépítésére,
egy ilyen fegyver nem lenne elég kifinomult ahhoz, hogy rakétára szerelhető legyen, így inkább stratégiai elrettentő, mint közvetlen támadó fenyegetést jelentene
– áll a jelentésben.
Diplomáciai következmények és a Netanjahu-Trump találkozó
A kérdés várhatóan központi szerepet kap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök keddi találkozóján.
Eközben Irán újonnan megválasztott elnöke, Maszúd Peszeskján jelezte, hogy érdeklődik a Washingtonnal folytatott tárgyalások iránt. A The New York Times által idézett szakértők szerint azonban Peszeskján és az iráni külügyminisztérium korlátozott ismeretekkel rendelkezhet az ország nukleáris tevékenységéről, mivel a program nagy részét az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) felügyeli, és titokban végzi.
Diplomácia vagy katonai akció?
Az iráni nukleáris fejlesztésekkel kapcsolatos aggodalmak ellenére Trump korábban jelezte, hogy a diplomáciát részesíti előnyben, és kijelentette: „Remélhetőleg ez megoldható anélkül, hogy aggódnunk kellene emiatt. Tényleg jó lenne, ha ezt meg lehetne oldani anélkül, hogy ezt a további lépést [a légicsapásokat – a szerk.] meg kellene tenni”.
Irán régóta tagadja, hogy atomfegyverekre törekedne, és azt állítja, hogy atomprogramja kizárólag polgári célokat szolgál.
A múltbeli hírszerzési adatok – például a 2018-as izraeli művelet, amely iráni nukleáris dokumentumokat lopott el – azonban erősen kétségbe vonják ezeket az állításokat.
