A Fehér Házba invitálta II. Abdulláh jordániai királyt Donald Trump, minden bizonnyal azért, hogy meggyőzze Izrael keleti szomszédját a gázai palesztinok befogadásáról.
Látva a Gázai-övezetet ért pusztulást, Trump hivatalba képése után pár nappal vetette fel azt az ötletet, hogy mintegy másfél millió gázai palesztint Egyiptomba és Jordániába kellene áttelepíteni, legalább az övezet újjáépítésének idejére. Steven Witkoff, a Trump-kormányzat közel-keleti különmegbízottja szerint a Gázai-övezet újjáépítése a háború végeztével is legalább 10-15 évet vehet igénybe.
Az amerikai javaslatot mind Egyiptom, mind Jordánia elutasította, ugyanakkor Donald Trump ezt követően is kitartott a javaslat mellett, mondván: „Meg fogják tenni”. Az elnök minden bizonnyal arra gondolt, hogy a két ország a második, illetve a harmadik helyen áll a világ azon országai között, amelyek a legnagyobb arányú amerikai segélyben részesülnek, mely nélkül gazdaságaik óriási kárt szenvednének.
Az európai tisztviselőkkel folytatott múlt hét szerdai brüsszeli találkozóján Abdullah király megismételte
„Jordánia megingathatatlan véleményét a palesztinok földjükön való letelepedésének és törvényes jogaik megszerzésének szükségességéről, a kétállami megoldással összhangban”.
Ayman Safadi jordániai külügyminiszter hétfőn hasonlóképpen nyilatkozott, és azt mondta, hogy „minden, a palesztinok alternatív hazájáról szóló vitát… elutasítunk”.
Szombaton Egyiptom, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Katar vezető diplomatái egy kairói találkozón közös nyilatkozatban utasították el a palesztinok áttelepítési javaslatát.
„Megerősítjük, hogy elutasítjuk minden olyan kísérletet, amely a palesztinok elidegeníthetetlen jogainak csorbítására irányul, akár telepítési tevékenységgel, akár kilakoltatással, akár a földek annektálásával, akár a földek tulajdonosoktól való kiürítésével… bármilyen formában, bármilyen körülmények között vagy indoklással”
– áll az országok közös nyilatkozatában.
Trump szombaton beszélt először Abdel Fattah el-Szíszi egyiptomi elnökkel azóta, hogy megtette a vitatott megjegyzéseket.
A telefonbeszélgetésről készült jegyzőkönyvekben egyik ország sem tett említést az ügyről, csak az Izrael és a Hamász terrorcsoport közötti tűzszüneti-túszszabadítási megállapodásról, valamint a térség békéjének általános céljáról.
Egy másik ügy, mely beszélgetés tárgyát képezi az Egyesült Államok és Jordánia között Ahlam al-Tamimi terroristanő ügye, akinek Jordániából való kitoloncolását és az Egyesült Államoknak való átadását számos aktivista és szervezet követeli.
Mint ismeretes, Tamimi szerepet játszott két amerikai állampolgár meggyilkolásában a jeruzsálemi Sbarro pizzéria ellen 2001-ben elkövetett öngyilkos merényletben, amelyben 16 izraeli civil, köztük hét gyermek és egy terhes nő vesztette életét.
A hírhedt terrorista 2011-ben szabadult az izraeli börtönből, amikor a Hamász által elrabolt izraeli katona, Gilad Shalit szabadon bocsátásáért cserébe a zsidó állam elengedett 1027 terroristát. Tamimi azóta Jordániában él.
2022-ben az Interpol megszüntette a Tamimi letartóztatására vonatkozó körözést, de az Egyesült Államok továbbra is 5 millió dollárig terjedő jutalmat ajánl fel a letartóztatásához vagy elítéléséhez vezető információkért.
