Trump ragaszkodik gázaiak kitelepítéséről szóló tervéhez

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Donald Trump amerikai elnök nem-konvencionális külpolitikai hozzáállását jól mutatja az a terv, mely szerint Gázai-övezetben lakóhelyüket Izrael terrorellenes háborúja okozta romos állapotok miatt elhagyni kényszerült palesztinokat az Izraellel szomszédos Egyiptom és Jordánia fogadja be, hogy a háború befejeztével elkezdődhessen az övezet újjáépítése. A kitelepítés ötletét első körben mind Egyiptom, mind Jordánia elutasította, ám Trump szerint ezek az országok „meg fogják csinálni” amit az Egyesült Államok kér.

A politikai, erkölcsi, társadalmi – és mindenekelőtt gazdasági – kihívás, amelyet Donald Trump amerikai elnök Egyiptomra és Jordániára rótt azzal, hogy azt javasolta (bár még nem rendelte el), hogy a gázai lakosság egy részét kitelepítsék az Izraellel szomszédos országokba. Trump szerint azonban Amerika „sokat tesz” Egyiptomért és Jordániáért, ezért ezek az országok „meg fogják tenni” amit az Egyesült Államok kér. Az elnök minden bizonnyal arra a pénzügyi támogatásra gondolt, amit a világ vezető hatalma ezen országoknak évente juttat különböző formában.

Jordánia például a tavalyi évben mintegy 1,5 milliárd dollárt kapott Amerikától, Egyiptom pedig 1,4 milliárdot, ezzel a két ország a második, illetve a harmadik legtöbb segélyt kapó ország.

Az erélyes amerikai javaslatra válaszul Jordánia az egyik legtapasztaltabb szóvivőjét, a jelenlegi külügyminiszter Marwan Muasher-t hívta segítségül, aki a királyság első izraeli nagyköveteként kezdte pályafutását. Muasher azonban komoly kritikával szembesült, amikor a kamerák előtt azt javasolta, hogy a pénzszűkében lévő országa lemondhatna az amerikai segélyről. Tudják, hogy Trump elnök nem viccel és a döntésig visszatarthatja a segélyek utalását.

Hogyan fog Jordánia, törékeny gazdaságával és magas munkanélküliségével, e létfontosságú segítség nélkül boldogulni? Mennyi az esélye annak, hogy egy másik arab ország is beszállna a pénzügyi támogatásba? Muasher megpróbált támogatást szerezni az arab világból, különösen Szaúd-Arábiából, de Jordániának meglehetősen gyenge a kapcsolata a királysággal.

Trump nem sokat totojázott, a múlt hét végén Trump felhívta a jordániai királyi palotát. Az Ammánból kiadott hivatalos közlemény nem tett említést a menekültkérdésről, de maga Trump hozta nyilvánosságra a beszélgetés tartalmát, elárulva, hogy sürgette Abdullah királyt, hogy tegyen eleget a „kérésnek”. Emlékeztette a jordániai vezetőt arra is, hogy szövetségük 75 éves múltra tekint vissza.

Ugyanakkor még Trump is elismerte, hogy nincs világos időbeosztása arra vonatkozóan, hogy a kitelepített gázaiak meddig maradnak Jordániában – valószínűleg hosszabb ideig.

Az ammáni csalódottság érezhető volt, és az elégedetlenség visszhangja Tel-Avivba is eljutott.

Joggal feltételezhető, hogy a Jordániában hosszabb ideig menedéket kapó palesztinok többsége soha nem tér vissza Gázába. Jordánia lakosságának több mint fele már most is palesztin, és ahogy a kitelepített gázaiak – a munkaerőpiac „friss vére” – elkezdenek versenyezni a munkahelyekért, további nyomás nehezedik majd rájuk a szíriai és iraki menekültekkel szemben.

Trump: Egyiptomnak és Jordániának több palesztint kellene befogadnia Gázából

Alig egy hete iktatták be az Egyesült Államok régi-új elnökét, máris érezhető a változás Amerika, a terrorizmus ellen Izrael által folytatott harc melletti  elkötelezettségében.

A helyzet még ennél is bonyolultabb Egyiptomban. A két közös rafahi határátkelő ellenére már közel 100 000 gázai lépett be Egyiptomba, akik elképesztő összegeket fizetett az átkelésért. Abdel Fattah el-Szíszi egyiptomi elnök – akit Trump következetesen nem „elnökként”, hanem „tábornokként” emleget – azt állítja, hogy nem kapott semmilyen kérést Washingtontól, és ha kapott volna is, azt egyenesen elutasították volna. Trump nemcsak hogy nem volt hajlandó helyesbíteni ezt az állítást, hanem még kétszer megismételte a kérését, és nem ajánlott fel Egyiptomnak semmilyen kompenzációt a kitelepített lakosság „befogadásáért”.

A reakciók Kairóból, Ammánból és Gázából feltűnően egyformák voltak: Senki nem megy sehova.

Ez rávilágít Trump „Új Közel-Keletről” alkotott elképzelésének egyik alapvető aspektusára: számára nincs valódi különbség jordániaiak, egyiptomiak, marokkóiak vagy palesztinok között. Mindannyian arabul beszélnek (bár különböző dialektusokban), mindannyian ugyanúgy néznek ki, és mindannyian – Trump szerint – potenciális veszélyt jelentenek. Szerinte még a szaúdiak is részei ennek a szélesebb arab blokknak – de ők a kiváltságosok, akiket Mohammed bin Szalmán koronaherceg, a régió kulcsfigurája vezet.

Könnyen elképzelhető, hogy Trump közel-keleti vízióját a szaúdi palotákban vizsgálják és vitatják meg. Bin Szalmánra nem nehezedik nyomás Izraellel kapcsolatban – már van egyetértés, megállapodás és terv, ugyan Szaúd-Arábia határozottan elutasított minden olyan elképzelést, hogy palesztinokat telepítsen a szaúdi sivatagjaiba.

A trónörökös nem hívja meg magát Washingtonba; ehelyett azt szorgalmazza, hogy Trumpnak, első elnöki ciklusához hasonlóan, és ismét Rijád legyen az első tengerentúli állomása. Trump fontolgatja ezt.

Bin Szalmán nem készül pénzt önteni Egyiptomba vagy Jordániába. Ehelyett az „Új Közel-Kelethez” igazodik, és érdeklődést mutat olyan alakok iránt, mint Abu Mohammed al-Jolani, a szíriai forradalmár-vezető, aki kiűzte az iráni erőket a háború sújtotta országból. Figyelemmel kíséri Libanon újonnan megválasztott elnökét, Joseph Aount is.

Ha eljön az ideje, bizonyos, hogy bin Szalmán be fog kapcsolódni a Washingtonban készülő titkos rendezési tervbe.

Ezért lesz Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az első vendég a Fehér Házban – Trump szorosan magához kívánja ölelni és nyomást akar gyakorolni rá.
Az amerikai követek, mind a nyilvánosság előtt, mind a színfalak mögött, nem gyakorolnak nyomást Szaúd-Arábiára, hogy hivatalos megállapodást kössön Izraellel – egyelőre legalábbis. Először a palesztin kérdéssel kell foglalkozni. Egy kulcsfontosságú szaúdi forrás szerint Trump eltökélt szándéka, hogy nem engedi Egyiptomot és Jordániát a hurokból.

Cikkünk a ynet írásának információira hagyatkozott.

Jó hír Izraelnek is: Rijád 230 ezer milliárd forintot fektet be az USA-ban

Dan Diker, a Jerusalem Center for Public Affairs elnöke szerint Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg ígérete kitűnő hír Izrael számára.

“Trump ragaszkodik gázaiak kitelepítéséről szóló tervéhez” bejegyzéshez 20 hozzászólás

  1. A Trump féle megoldás nagyon hasznos és jó lenne, a gazai gennyes pattanás megszüntetését jelentené.
    De sajnos úgy Jordániának, mint Egyiptomnak súlyos és valós érvei/okai vannak az elutasításra, túl az alapvető dilemmán. (Ez a dilemma a muszlim világban kötelező "szolidaritás", aminek vallási alapjai vannak és az iszlám egyik alapköve. Ha utálják is a paleszinokat, kötelező kiállniuk mellettük.)
    Ezeket a súlyos érveket, egyben korábbi és várható tapasztalatokat Jordánia részéről "Fekete szeptembernek", Egyiptom részéről "Muzulmán Testvériségnek" hívják. A sok évtizede felheccelt palesztinok (köszönet, Szovjetúnió, ENSZ és jóemberszervezetek!) beláthatatlan problémákat okoznának a befogadóknál, amitől ezek joggal félnek.
    Technikai szempontból megvalósítható lenne az áttelepítés, bár a muzulmán lakosság világszerte ennek ellensége lenne. Ezért ez belső feszültségeket és rosszabbakat eredményezne a muzulmán országokban, ha ezek vezetői támogatnák is a tervet.
    Ahhoz, hogy ez megtörténjen, szemléletbeli változásra lenne szükség a muzulmán világban. Ennek normális környezetben lehetne esélye. De ott? Ahhoz egy iszlám felvilágosodásra lenne szükség. A pénz ehhez feltehetően nem elegendő. De ne ássuk azért el a dolgot…

    • A Gázai-övezetben lakóhelyüke Izrael terrorellenes háborúja okozta romos állapotok miatt elhagyni kényszerült palesztinokat Izrael fogadja be !
      Már vannak ott palesztinok.
      Most kicsit több lesz …

  2. A palesztin népcsoport arabszármazása kétségtelen és letelepedése a Gáza-i övezezetbe a Közel-Kelet népfajainak vándorlása évezredes folyamatában , aminek kiserö elemei a vallások sokszinüsége és a politikai nacionalizmus védöpajzsa aminek hátterében a testvérgyilkos Káin és Ábel bibiliai üzenete figyelmeztet az emberi tragédia összeférhetetlenségében a nemzeteken belüli és a másságokkal szembeni viselkedési etnikai és erkölcsi konfliktusaiban napjainkig … Elvileg jellemzö évszázadunk migráció nyomásának visszahatásaira a civilizációk összecsapásában az emberiség tragédiáiban , mint a befejezetlen múlt megismetlésében – az üldözettek majd az öket üldözöinek üldözöivé lesznek a történelem fordulataiban … Historia est magister vitae … Donald Trump elnök fajbiológiai kisérlete a népvándorlás nemzetközi megfékezésében a civilizációk Gordiusz csomó komplexitása a konfliktusok és háborúk okainak lehetelen rendszereinek megoldása a Béke és Biztonság megteremtésében … A jövö sarokkö az emberiség fennmaradásában …

  3. Erdekes,hogy soha nem emlitik
    az arab orszagokbol menekult
    zsidokat,akik mindenuket otthagytak-
    pusztan eletuket mentven- es
    Izraelben elnek.
    Vagy ez- mar tortenelem- es " nem erdekes"?.
    A kis Izrael- be tudta fogadni oket-
    es 22 arab allamban " nincs hely"
    a palesztinoknak?

    • A palesztinok elűzése már Izrael Állam megalakulása
      előtt elkezdődött. Szóval a lakosságcserét nem a
      felháborodott arab államok indították el.
      Ez a mostani is érdekes lesz.
      Gáza kitelepítése után mi is kitelepíthetjük a Belvárost ?

      • Az iszlam szerint- ami valamikor az iszlam foldje
        volt- " dar el iszlam"- az
        " dar el harb" – a kard foldje.
        Ez elkepzelheto Europaban
        is.
        Nem kell nagyon messze
        utazniuk,hogy lassak
        Eurabia " alakulasat".😏

      • Es mi volt Izrael allam
        megalakulasa- elott?
        Hallott on valaha a " Farhud" rol, a zsidok elleni pogromrol 1941- ben
        Irakban, ahol a zsidok-
        2000 eve eltek?
        Hallott on a jeruzsalemi
        mufti- Hadzs amin El Huszeini menekuleserol
        Hitlerhez, es kereserol,
        hogy " tisztitsa meg" az
        orszagot- a zsidoktol?
        Hallott on valaha a zsidok elleni pogromrol Hebronban
        1929- ben ?
        Abban a varosban,ahol zsidok eltek nemzedekeken
        at.
        En egy olyan asszonytol
        tudom,aki kis gyermekkent
        menekult- szuleivel.
        Ugy,hogy ne jatssza itt nekem
        a szeplelku " szagertot"-
        ha fogalma sincs a nem
        oly regi- tortenelemrol.

        • Pogromok mindig voltak.
          Pogromok mindig lesznek.
          Lengyelországban is volt , 1945 után is.
          Magyarországon is volt 1945 után.
          Egy részét a Kommunista Párt szervezte.
          A zsidók által irányított Kommunista Párt.
          Ennyire nincs fogalmam a történelemről.

          Szegény zsidók mit műveltek Palesztinában ?
          Például buszokat robbantottak fel.
          1937 és 1939 közt bombatámadások sorozatát követték el
          arab buszok ellen, amelyeknek együttesen 24 halálos, és
          25 sebesült áldozata volt.
          Innen vehették az ötletet az öngyilkos merénylők.
          Jó , azok csak arabok voltak , nem nagy ügy , ugye ?

          De öltek a cionisták zsidókat is !
          Az S. S. Patria felrobbantása Haifa kikötőjében ?
          https://en.wikipedia.org/wiki/Patria_disaster

          200 zsidót , aki megmenekült a gonosz náciktól ,
          a jóságos cionisták öltek meg …

          Hogy a többi zsidó terrorcselekményt már ne is említsem.

          • Erdekes, hogy a kommunistaknal, es
            a tobbieknel, mindeg csak
            a zsidokrol – " tud".
            Nem " hallott" pl.
            Leninrol, aki nem volt zsido
            vagy Sztalin " apankrol",
            aki gorog- keleti katolikus
            szeminarium " neveltje volt,
            nem tud a " kis nyilasokrol", akiknek a kommunista part " megkegyelmezett" es buzgo " vegrehajtoi" voltak
            az AVH " tisztogatasa" nak.
            De ez, jellemzo onre es a
            hasonlo " objektivok" ra.

          • Lenin részben zsidó volt.
            Leninnek a merénylője is zsidó volt.
            Legfőbb munkatársai zsidók voltak.
            Sztálin legfőbb munkatársai ?
            A Kaganovicsok mik voltak ?
            Bankrabló cimborája Litvinov ?
            Szintén.
            A kisnyilasokat csak a Pártba vették fel.
            Mert a Pártnak nem volt tagsága.
            Az ÁVH teljes egészében párthű
            személyekből állt. Leginkább zsidókból.
            Akik még néha zsidókat is öltek , ugye ?
            De hogy látta mindezt belülről egy zsidó ?
            Nem tettes , hanem áldozat ? Aki leírta ?
            https://www.szombat.org/archivum/avos-vilag-magyarorszagon

        • Ez úgy történt,hogy az ön által felsorolt népek és személyek felébredtek egy reggel és eszméltek : " Jé,nézd már, én nem szeretem a zsidókat!"

        • A népvándorlások korát éljük , zsidó segítséggel.
          Hogyan maradhatnának ki ők ebből a jóból ?
          Ne legyünk már kirekesztők !