A háború során az IDF folyamatosan növelte a mesterséges intelligencia felhasználását a Hamász célpontok kiválasztására.
A The Washington Post vasárnap megjelent cikke szerint az IDF a mesterséges intelligencia segítségével alkotta meg a “célbankját”, a Hamász és a Hezbollah terroristáinak listáját, akiket katonai műveletek során meg kell ölni. Az MI segítségével alkotott lista részleteket tartalmaz a terroristák hollétével és rutinjukkal kapcsolatban is.
Egyes szakértők szerint a valaha bevetett legfejlettebb katonai mesterséges intelligenciáról tanúskodik a célpont-lista összeállítása.
Az egyik ilyen MI-eszköz, amelyre hivatkoznak, az „Evangélium” nevet viseli, amely képes gyorsan célpontok százait generálni.
A Washington Post cikke azt is feltárta, hogy az IDF vezető rétegei között vita folyik az MI által gyűjtött hírszerzési információk minőségéről, arról, hogy a technológiák ajánlásait kellően megvizsgálták-e, és hogy az MI-ra való összpontosítás gyengíti-e az IDF hírszerzési képességeit.
„Minél több képességgel rendelkezünk az információk hatékony összeállítására, annál pontosabb a folyamat”
– áll az IDF The Washington Postnak adott nyilatkozatában. „Ha valami, ezek az eszközök minimálisra csökkentették a járulékos károkat, és növelték az ember által vezetett folyamat pontosságát.”
Nincs autonóm MI
A The Washington Postnak nyilatkozó izraeli titkosszolgálati tisztviselő szerint a mesterséges intelligencia eszközök nem hoznak önállóan döntéseket.
Az elfogott kommunikációból, műholdfelvételekből és közösségi hálózatokból származó adathalmazokat áttekintve az algoritmusok megszerezték a gázai alagutak, rakéták és más katonai célpontok koordinátáit.
Azokat az ajánlásokat, amelyek “túlélik” az izraeli hírszerzési elemzők által végzett átvilágítást, egy magas rangú tiszt tölti fel végül a „célbankba”.
A szoftver képfelismerő képességének segítségével az IDF finom mintákat tárhattak fel, beleértve a Gázáról készült több éves műholdfelvételek apró változásait, amelyek például arra utaltak, hogy a Hamász rakétavetőt ásott el valahol, vagy új alagutat ásott egy mezőgazdasági területen, így egy hét munkáját 30 perc alatt elvégezte az MI – mondta egy volt izraeli katonai vezető, aki a rendszerekkel dolgozott.
Az izraeli-Hamász háborúban a becslések arra vonatkozóan, hogy hány civil sérülhet meg egy támadás során, adatbányász szoftverek segítségével, képfelismerő eszközök segítségével elemezték a drónfelvételeket, valamint a helyi okostelefonokat, hogy összeszámolják az adott területen élő civilek számát – mondták ketten a The Washington Postnak nyilatkozó források közül.
Az IDF szerint a járulékos károkra vonatkozó értékelései megfelelnek a fegyveres konfliktusokról szóló nemzetközi törvényeknek, amelyek előírják, hogy tegyenek különbséget civilek és harcoló elemek között, és tegyenek óvintézkedéseket az életek védelme érdekében.
A technológia izraeli használatának egyes támogatói azzal érvelnek, hogy az olyan innovációk agresszív bevezetése, mint a mesterséges intelligencia, elengedhetetlen egy olyan kis ország túléléséhez, mint Izrael, amely elszánt és erős ellenségekkel néz szembe.
„A technológiai fölény az, ami biztonságban tartja Izraelt”
– mondta Blaise Misztal, a Jewish Institute for National Security alelnöke, akit az IDF hírszerzési részlege tájékoztatott a mesterséges intelligencia képességeiről. „Minél gyorsabb Izrael az ellenséges képességek azonosításában és megszüntetésében, annál rövidebb lesz a háború, és annál kevesebb lesz az áldozat.”
Az „emberi szűk keresztmetszet”
Ezeknek az új technológiáknak azonban, bár széles körben elismerték, hogy ígéretesek, megvannak a korlátai. Néha a lehallgatások puszta mennyisége teljesen lekötötte a hírhedt 8200-as egység elemzőit.
Például a Hamász terroristái gyakran használták a „batikh” (görögdinnye) szót az egyik bomba kódjaként. Egy belső ellenőrzés azonban megállapította, hogy az IDF által alkalmazott rendszer nem volt elég okos ahhoz, hogy megértse a különbséget a valódi görögdinnye és a terroristák közötti kódolt beszélgetés között.
“Ha naponta ezer beszélgetést vesz fel, tényleg hallani akarok minden görögdinnyéről Gázában?”
– tette fel a kérdést az egyik forrás a The Washington Postnak.
