A következő amerikai kormányzat állítólag már tervezi az Iránra nehezedő „maximális nyomás 2.0” kampányát, amelynek akár amerikai vagy izraeli katonai akció is része lehet. Ugyanakkor a Trump körüli csapatot jól ismerők felhívják a figyelmet arra, hogy a kicsit több, mint egy hónap múlva beiktatásra kerülő 47. elnök továbbra is igyekszik elkerülni a háborút.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök mérlegeli azokat a lehetőségeket, amelyekkel megakadályozhatja, hogy Irán atomfegyvert építsen, beleértve a megelőző légicsapásokat is – jelenti a The Wall Street Journal.
A jelentés akkor jelent meg, amikor Izrael állítólag terveket készít az iráni nukleáris létesítmények elleni esetleges támadásra, miközben egyre nagyobb az aggodalom, hogy az atombomba építésére készülő iszlám köztársaság valóban meglépje, amit már régóta hangoztat és tervez.
Irán és megbízottjai, a Hamász, a Hezbollah és a szíriai Aszad rezsim igen meggyengültek (az Aszad kormányzat meg is dőlt), miután több mint egy éve háború dúl Izrael ellen, amely akkor kezdődött, amikor a Hamász terrorcsoport Gázában megtámadta a zsidó államot 2023. október 7-én.
Trump a legutóbbi telefonbeszélgetések során közölte Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, hogy
el akarja kerülni az iráni katonai akciót hivatali ideje alatt, áll a jelentésben, és olyan eszközt keres az iszlám köztársaság atomhatalomra jutásának megakadályozására, amely nem vált ki újabb háborút, különösen olyat, amelyben amerikai csapatok is részt vennének.
A jelentés szerint a következő kormányzat jelenleg egy „maximális nyomás 2.0” terven dolgozik, amely újrateremti az Iránnal szembeni határozott szankciók politikáját, amelyet Trump az első ciklusa alatt folytatott, miután kilépett az országgal kötött Obama-korabeli megállapodásból, amely a szankciók enyhítéséért cserébe a nukleáris program korlátozására irányult.
A tervet ismerő források a The Wall Street Journalnak elmondták, hogy többféle módon lehetne katonai nyomást alkalmazni Teherán elrettentésére.
Ezek közt szerepelne, hogy Washington több haderőt, hajót és harci repülőgépet küldhetne a térségbe, miközben bunkerromboló bombák eladásával erősítené Izrael támadó képességeit. Ha azonban ez nem sikerül, az Egyesült Államok harciasabb álláspontra helyezkedhet, és közvetlen katonai erő alkalmazásával fenyegetőzhet – idézték a forrásokat.
A Time magazinnak adott, csütörtökön megjelent interjújában Trump az Iránnal való esetleges háborúról azt mondta:
„Bármi megtörténhet. Ez egy nagyon ingatag helyzet”.
Trump első hivatali idejének második felében fontolgatta az iráni nukleáris létesítmények elleni megelőző csapásokat, de később elállt ettől.
Ezúttal a WSJ jelentése szerint kormánya nyitott lehet arra, hogy támogasson egy izraeli csapást az iszlám köztársaság nukleáris létesítményei ellen.
A jelentésben említett okok között szerepel, hogy titkosszolgálati információk alapján Irán többször is kísérletet tett a megválasztott elnök megölésére.
Izraeli katonai tisztviselők csütörtökön közölték, hogy úgy vélik, most lehetőség van arra, hogy csapást mérjenek Irán nukleáris létesítményeire, és folytatják az előkészületeket egy esetleges támadásra, miután a múlt hétvégén összeomlott az Irán szoros szövetségesének számító Bassár el-Aszad rezsim Szíriában.
Az Izraeli Védelmi Erők úgy vélik, hogy Irán – amely az Aszad-rezsim bukása és a libanoni Hezbollah fő proxycsoportjának meggyengülése után elszigetelődött – tovább folytathatja atomprogramját, és bombát fejleszthet, miközben igyekszik pótolni elrettentő erejét.
Irán tagadja, hogy atomfegyverre törekszik, és azt állítja, hogy mind űrprogramja, mind nukleáris tevékenységei tisztán polgári célokat szolgálnak. Az amerikai hírszerző ügynökségek és a NAÜ szerint azonban Irán 2003-ig szervezett katonai nukleáris programmal rendelkezett, és folytatta nukleáris programjának fejlesztését a polgári célú szükségleteken túl.
Izrael azt állítja, hogy az iszlám köztársaság soha nem hagyott fel igazán nukleáris fegyverprogramjával.
Irán elkötelezett Izrael elpusztítása mellett. Az elmúlt évben kétszer is hatalmas rakétatámadást indított Izrael ellen, amely megfogadta, hogy megakadályozza Teheránt abban, hogy atomfegyverekhez jusson. Izrael mindkét támadás megtorlásaként kulcsfontosságú iráni katonai létesítményekre mért csapást.
