Az amerikaiak az izraeli vita mindkét oldalán bírálták a jelenlegi kormánynak a konfliktus kezelését. Az izraeli-amerikai szavazók számára ez felvetett egy döntő kérdést: Melyik jelöltben bízzanak?
A 2024-es elnökválasztási verseny a célegyenesbe érkezett. Bár mindegyik jelöltnek megvan a maga kampánystratégiája, egy dologban megegyeznek: az Izrael és a Hamász között a Gázai övezetben zajló háborúval kapcsolatos álláspontjuk jelentős szerepet játszott a kampányukban. Ez a kérdés további jelentőséget kap, ha kettős állampolgárokról – izraeli-amerikaiakról – van szó, akik egy külön szavazóblokkot alkotnak – írja a JNS.
Az amerikai egyetemeken zajló, heves tüntetésekkel teli évet, az antiszemitizmus erősödését, a Gázában még mindig fogva tartott túszokat és a még mindig tartó háborút követően, amelynek vége nem látszik, az amerikaiak demokrata és republikánus oldala egyaránt bírálták a Biden-kormányzat konfliktus-kezelését. Az izraeli-amerikai szavazók számára ez felvetett egy döntő kérdést: melyik jelöltre bízzák szavazatukat?
„Nem is tudtam, hogy az izraeli-amerikaiak mennyire komolyan veszik ezt a választást, amíg nem posztoltam egy Instagram-sztorit, amelyben segítséget kértem a regisztrációhoz” – nyilatkozta a JNS-nek Daria Bar, egy 30 éves, Haifában élő izraeli-amerikai. „Üzenetekkel bombáztak, amelyekben azt tanácsolták, hogy kire és miért szavazzak, annak ellenére, hogy a fejemben Trump volt. Úgy éreztem, sokan elítéltek emiatt – valaki még azt is mondta, hogy ez „nem illik hozzám”. Trump határozottan ellentmondásos személyiség, de ha az a kérdés, hogy mi a legjobb Izrael érdekeinek, akkor abszolút nem lehet kétséges.
Miután Harris elismerte, hogy Izrael ‘népirtást követ el’, hogyan szavazhattam volna rá?”.
A kettős állampolgárok számára ennek a választásnak a jelentősége túlmutat a tipikus pártpolitikán. A 2023. október 7-ét követően sokan azon kapják magukat, hogy mérlegelik az egyes jelöltek potenciális hatását a két nemzetre, és mérlegelniük kell, hogy mi szolgálhatja Amerika érdekeit és mi Izrael szükségleteit háborús időkben.
Egyesek számára nincs helyes választás.
„Az Izraelben töltött 35 évem alatt mindig szavaztam az amerikai elnökválasztásokon. Talán egy hónappal ezelőttig nem is gondoltam arra, hogy ne szavazzak. Intenzíven vitatkoztam magammal és néhány közeli barátommal, és úgy döntöttem, hogy nem szavazok” – mondta egy 67 éves, névtelenséget választó, Binjamina-ban élő izraeli-amerikai lakos.
„Soha nem tudnék Trumpra szavazni. Bár egyes politikáival egyet tudok érteni, különösen ami Izraelt illeti, abszolút képtelen vagyok ilyen típusú embert választani egy ilyen hatalmas szerepben”
– mondta.
„Korábban úgy gondoltam, hogy támogatni tudom Harrist, bár alelnökként soha nem tett rám igazán benyomást, mint egy határozott, világos célokkal rendelkező személyiség” – folytatta. „De az elmúlt hónapban úgy érzem, hogy egyáltalán nem világos, talán még önmagával sem, és biztosan nem elég erős ahhoz, hogy a szabad világot vezesse. Izraellel kapcsolatos álláspontja szerintem a legrosszabb, ami csak lehet – kétértelmű és szándékosan tájékozatlannak tűnik. Én rá sem tudnék szavazni. Mindig is nagyra értékeltem a szavazatomat Izraelből, de most először érzem úgy, hogy egyáltalán nem akarok részt venni ebben. Ez egy nagyon nehéz érzés számomra”.
Mások számára a választás egyértelmű, de értelmetlen.
A 29 éves Raz Elfar, egy Tel-Avivban élő izraeli-amerikai, szintén nem fog szavazni, bár szerinte Trump a nyilvánvaló választás.
„Mivel Kaliforniában vagyok regisztrálva, kezdettől fogva tudtam, hogy nem fogok szavazni – egyszerűen nincs motivációm rá (Kaliforniában “a győztes mindent visz” elve érvényesül az elnökválasztás során, tehát a republikánus szavazatok “elvesznek” az erősen demokrata államban – a szerk.). De ha tehetném, Trumpra szavaznék, aminek szerintem még a nem izraeliek számára is egyértelműnek kellene lennie. Nézze meg Trump elnökségét – a világ sokkal jobb hely volt. Most minden fronton káosznak vagyunk tanúi: Oroszország-Ukrajna, Kína-Tajvan, Észak-Korea, Irán-Izrael, október 7. – mindez Biden alatt bontakozott ki.”
A Fehér Háznak „erősebb jelenlétre van szüksége. Trump tettei következetesen bizonyították, hogy támogatja Izraelt. Míg Biden sok tekintetben segítőkész volt, úgy érzem, Harris kevésbé kedvező álláspontot képvisel az érdekeinkkel szemben.
Trump megválasztása mind az amerikai, mind az izraeli érdekeket szolgálja – a harmadik világháború közeledtével itt az ideje, hogy a seriff visszatérjen a városba”.
Az Izraeli Demokrácia Intézet új felmérése szerint sok izraeli osztja ezt az érzést. A felmérés szerint erősen előnyben részesítik Trumpot Harrisszel szemben, ha Izrael érdekeiről van szó. A megkérdezettek mintegy kétharmada jelezte, hogy Trump jobb lenne Izrael számára, míg Harrist csak 13 százalékuk favorizálta.
Az izraeli zsidó válaszadók politikai megoszlásából kiderült, hogy a jobboldali szavazók 90%-a és a centristák 52%-a szerint Trump előnyösebb lenne Izrael számára, míg a baloldal Harrist részesíti előnyben Trumppal szemben (42% versus 29%). A nemek szerinti elemzés Izraelben mérsékelt különbséget mutatott: a férfiak 69%-a Trumpot preferálja, szemben a nők 60%-ával. A legszembetűnőbb különbség az életkori demográfiában mutatkozott: A fiatal izraeliek elsöprő 90%-a úgy véli, hogy Trump jobban szolgálná Izrael érdekeit, míg az idősebb válaszadóknak csak 55%-a.
Az eredmények megjósolhatatlanok lehetnek, de egy dolog biztos:
az amerikai közvélemény, beleértve az izraeli-amerikai szavazókat is, még soha nem volt ennyire megosztott egy választással kapcsolatban.
Miközben mind az amerikai, mind az izraeli-amerikai szavazók arra készülnek, hogy leadják szavazataikat, vagy úgy döntenek, hogy kimaradnak a választásból, az izraeliek is feszülten figyelik, hogy melyik vezető fogja alakítani a háború további menetét.
