A Harvard Egyetem és a Harris Poll közösen elvégzett kutatása azt mutatja, hogy bár az amerikaiak továbbra is szilárdan támogatják Izraelt, a Hamász elleni egy éve tartó gázai háború a szavazási prioritások rangsorában nagyon hátul szerepel. A felmérés során 3 145 regisztrált szavazót kérdeztek meg október 11-13. között.
Az „ország mai legfontosabb problémáit” firtató kérdésre adott válaszok között az infláció 39 százalékkal vezette a listát, amelyet a bevándorlás (35 százalék), a „gazdaság és munkahelyek” (29 százalék), a nők jogai (17 százalék) és az egészségügy (16 százalék) követett. Az Izrael-Hamász konfliktus a 15. helyen állt a listán 6 százalékkal, míg az antiszemitizmus a 28. helyen végzett 2 százalékkal.
Karlyn Bowman, az American Enterprise Institute (AEI) vezető munkatársa a Jewish News Syndicate-nek kifejtette, hogy a felmérés felépítése befolyásolhatta az eredményeket.
„Az a benyomásom, hogy arra kérték az embereket, hogy önként válaszoljanak arra: mit tartanak a legfontosabb kérdésnek” – mondta Bowman a JNS-nek.
„Más szóval, ha az embereknek adtak volna egy listát, amiből választhatnak, az eredmény másképp alakul.”
Bowman megjegyezte, hogy „majdnem minden más, általam látott közelmúltbeli felmérésben a gazdaság/infláció és a bevándorlás miatt aggódnak a legjobban az emberek. Ez a két kérdés olyan erős, hogy hajlamosak kiszorítani a többit. Azt a kérdést, ami eléri az öt százalékot, jelentősnek tartunk, az Izrael-Hamász konfliktus eléri ezt a küszöböt.”
Bob Shapiro, a Columbia Egyetem politikatudományi professzora azonban másként vélekedik és a Jewish News Syndicate-nek nyilatkozva elmondta:
„a Gázára vonatkozó 6 százalék nem meglepő, ahogy az antiszemitizmus esetében sem a 2 százalék. Valószínűleg csak nagyon kevés választó számára jelentik a legfontosabb kérdést”.
Christopher Wlezien, az austini Texasi Egyetem professzora szerint a „leginkább” használata a kérdésben „arra kényszeríti az embereket, hogy válasszanak a sok fontos probléma közül, amit látnak, és ha a gazdaság és a nemzetbiztonság probléma, akkor ezek hajlamosak kiszorítani a többit”.
Egy másik kérdés nyolc problémát sorolt fel, és arra kérte a választókat, hogy nevezzék meg azt, amelyik „személy szerint a legfontosabb az ön számára”. Az infláció 46 százalékkal végzett az élen, a bevándorlás 14 százalékkal, az abortusz 11 százalékkal, az izraeli-Hamász konfliktus pedig 3 százalékkal.
A 19 ország, intézmény, aktivista csoport és médiavállalat kedvezőségi rangsorában Izrael 48%-os támogatottsággal az ötödik helyen végzett. Az amerikai hadsereg, a rendőrség, a Facebook és az FBI magasabbra került Izraelnél, míg a Fox News, a CNN, a Black Lives Matter, az X, az MSNBC, a MAGA republikánusok, az egyetemi tüntetők, Kína és a Palesztin Hatóság alacsonyabbra.
Joe Biden amerikai elnök a megkérdezettek 35 százalékának tetszését kapta az Izrael-Hamász konfliktus kezeléséért.
Egy másik kérdés arra irányult, hogy a szavazók Kamala Harris alelnököt vagy Donald Trump volt elnököt tartják-e jobbnak az Izrael-Hamász háborúval kapcsolatban.
Harris 37 százalékos támogatást kapott, Trump 47 százalékot, 16 százalék pedig azt mondta, hogy nem tudja.
A felmérésből az is kiderült, hogy a választók 62 százaléka számolt be arról, hogy szorosan követi a háborút, 81 százalékuk támogatta Izraelt, 73 százalékuk pedig Iránt a közel-keleti terror regionális támogatójának tekinti.
Az amerikaiakat általában nem érdekli a világ többi része. Kivéve természetesen Izraelt.
Az izraelieket viszont egyre jobban érdekli !
Több mint 130 izraeli tartalékos tagadta meg a katonai szolgálatot
A CNN három izraeli katonával készített interjút arról, miért tagadták meg a szolgálatot azok után, hogy több napot töltöttek a fronton. Mindhárman egybehangzóan beszéltek arról, hogy ez a háború nem szolgál semmilyen célt, mintha maga a konfliktus lenne Benjamin Netanjahu célja. Ezzel szemben izraeli politikusok a harcot megtagadók őrizetbe vételét helyezték kilátásba.
https://index.hu/kulfold/2024/10/26/izrael-gaza-libanon-terror-izraelben-interju-benjamin-netanjahu/
Egyszer talán szeptember 24 is emléknap lesz Izraelben.
Ezen a napon, 2003. szeptember 24-én az izraeli légierő huszonhét pilótája levelet küldött a főparancsnoknak, amelyben megtagadták a ciszjordániai és gázai merényletekben való részvételt. Kijelentették, hogy ezek a támadások „törvénytelenek és erkölcstelenek”, és „vétlen civileknek ártanak”.
https://mot.merce.hu/2024/09/24/2003-szeptember-24-izraeli-pilotak-tiltakoznak-a-bevetesek-ellen-2/