Chamberlainhez hasonlóan Obama, Biden és Harris is azt hiszi, hogy „a mi időnkben a béke” Irán megbékítésével érhető el.
Az elmúlt két demokrata elnöki ciklus – Barack Obama és Joe Biden – öröksége Irán megbékítése lesz, hogy ne akarja uralni a Közel-Keletet, és mondjon le a nukleáris arzenál megszerzéséről – olvasható a Jewish News Syndicate véleményrovatában.
Obama volt ebben „Chamberlain” a 21. századi változata – 1938-ban Neville Chamberlain brit miniszterelnök azt hitte, hogy elég biztosíték, ha békeszerződést köt Hitlerrel – „Béke a mi időnkben”, ígérte a briteknek -,
csakhogy Hitler az első adandó alkalommal megszegte a szerződést, és megszállta a Csehszlovák Köztársaságot.
Chamberlainhez hasonlóan Obama, Biden és Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje is úgy tűnik, úgy véli, hogy „a mi időnkben a béke” Irán megbékítésével és gazdaságának megerősítésével érhető el.
Az eredmény teljesen kiszámítható katasztrófa lett: a szankciók enyhítése és az olajbevételek óriási növekedése lehetővé tette Irán számára, hogy Libanonban, Gázában, Irakban, Jemenben és valószínűleg Szudánban lévő bábokon keresztül kiterjessze Izrael és az Egyesült Államok elleni proxy-háborúját.
A Biden-kormányzat kiterjesztette Obama romboló politikáját, ami egy még erősebb és veszélyesebb Iránt eredményezett. Donald Trump kormányzása alatt Irán gazdaságilag és ezáltal katonailag is jelentősen meggyengült. Most pedig a nukleáris arzenál megszerzésének küszöbén áll, ami lehetővé teszi, hogy bábjai Irán nukleáris ernyőjének védelme alatt tevékenykedjenek.
Ezek a fejlemények jelentik ma a legnagyobb veszélyt a békére és a stabilitásra, különösen a Közel-Keleten, de talán azon túl is.
A történészek meg fogják érteni, hogy a mai Irán a náci Németország modernkori változata, utóbbi – egy ideig sikeresen – megpróbálta ellenőrzése alá vonni egész kontinentális Európát.
Ez nem azt jelenti, hogy Irán valaha is olyanná válik, mint Hitler népirtó Németországa, hanem azt, hogy aggodalmunkat fejezzük ki Irán veszélyes regionális törekvései miatt, amelyek vallási apokaliptikus tanokon alapulnak.
Ennek a fenyegetésnek csak egyetlen módon lehet teljesen véget vetni: rendszerváltással.
Irán népe legalább 2009 óta vágyik a rezsim leváltására. Irán népszerűtlen uralkodó mullahjai nem képviselik az ország lakosságának szekulárisabb, nyugatiasabb, sőt Amerika-barát többségét.
A rendszerváltás mindig kockázatos, mert lehetetlen megjósolni, hogy mi lép a leggonoszabb rezsim helyébe. Az iráni monarchia 1979-es megszűnését, Mohammad Reza Pahlavi sah lemondását sokan előrelépésnek tekintették, csakhogy a mollák és az iszlám köztársaság megjelenésével ez visszafelé sült el. A leváltott Szaddám Huszein elnök alatt jelentett fenyegetést nagyrészt egy kalandvágyóbb Irán váltotta fel. Más rendszerváltásokat követően is hasonló eredmények születtek.
A rendszerváltás sem lenne könnyű vagy költségmentes, még azelőtt sem, hogy Irán nukleáris arzenált fejlesztene – ez egy olyan fejlemény lenne, amely lehetetlenné tenné a kívülről előidézett változást.
A rendszerváltás mellett a másik lépés, amit Biden megtehetne, hogy Izraellel együttműködve megakadályozza Iránt a nukleáris arzenál kifejlesztésében.
Sajnos ezt nem lehet szerződéssel vagy tárgyalással elérni. Ahogy a közelmúlt történelme mutatja, Irán egyszerűen csalni fog, ahogyan azt Obama 2015-ös JCPOA „nukleáris megállapodása” után is tette. Az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk Iránt abban, hogy atomfegyverhez jusson, az a nukleáris létesítményei elleni katonai támadás, amelyek közül sok nagyon mélyen a föld alatt van. Ezt amerikai-izraeli katonai és hírszerzési együttműködéssel lehet elérni.
Óvakodjunk a csapdától: Irán talán beleegyezne atomfegyverprogramjának megszüntetésébe, ha valóban úgy gondolná, hogy az alternatíva egy katonai támadás lenne. Sajnos nagy a valószínűsége annak, hogy ezt csak azért mondaná, hogy a Biden-Harris-kormányzatot levegye a lábáról, és titokban folytatná atomfegyverprogramját.
Izraelnek nem szabadna lemondania semmilyen katonai előnyről megfoghatatlan ígéretekért cserébe. Nézzük csak meg, hogy Oroszország hogyan szegte meg az 1994-es budapesti memorandumban vállalt kötelezettségét, miszerint tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását, cserébe azért, hogy Ukrajna lemondjon atomfegyvereiről. Ukrajna lemondott a fegyverekről, 2014-ben és 2022-ben Oroszország mégis megtámadta.
Bár az Egyesült Államok, még az Obama-kormányzat idején is, ígéretet tett arra, hogy megakadályozza Iránt abban, hogy nukleáris arzenált fejlesszen ki, a demokrata kormányok alatti amerikai megbékélési taktikát figyelembe véve nincs ok arra, hogy Irán ezt elhiggye.
Így az egyetlen reális alternatíva – a legkevésbé rossz a nem túl jó alternatívák sorában – egy közös katonai támadás, a lehető legsebészibb módon, Irán majdnem befejezett nukleáris fegyverprogramja ellen.
Ha hagynánk, hogy Irán átlépje a küszöböt és atomfegyverre tegyen szert, az katasztrofális lenne a világbékére nézve. Ha viszont megakadályoznánk, hogy Irán nukleáris arzenállal rendelkezzen, az nagyszerű eredmény lenne, és maradandó pozitív örökséget jelentene a Biden-elnökség számára.
Tekintettel Irán közelmúltbeli, Izrael elleni ballisztikus rakéta- és dróntámadásaira, valamint Irán 1983-ig visszanyúló és a közelmúltig tartó, amerikaiak elleni támadásainak történetére, mind az Egyesült Államoknak, mind Izraelnek jogi, politikai és erkölcsi indokai vannak arra, hogy megakadályozza egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán létrejöttét. A kérdés csak az, hogy az Egyesült Államokban megvan-e az elszántság. Jelenleg úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormányzat még arra sem hajlandó, hogy Izraelnek engedélyezze az önálló lépéseket.
A tétlenség eredménye egy nukleáris arzenállal rendelkező terrorista rezsim lesz, amelyet egy globális nukleáris fegyverkezési verseny követ. Egy ilyen veszélyes kimenetelért egyenesen a „Chamberlain” demokraták lesznek a felelősek.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 18:00
2024. július 23. - 20:00
2024. október 10. - 11:51
2024. július 26. - 19:00
2024. július 28. - 10:00
2023. június 23. - 18:00
2022. július 29.
