„Mérsékelt megközelítésnek kell tekinteni egy olyan politika szorgalmazását, amely megszabadítaná a világot egy ilyen rezsimtől.”
Amióta Teherán október 1-jén ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt, azóta kérdés: milyen célpontot választ Izrael válaszcsapásához. Jórám Ettinger, egykori veterán izraeli diplomata szerint az iráni Iszlám Köztársaság olyan fenyegetést jelent a szabad világra, hogy a jelenlegi rendszer megdöntése az egyetlen logikus megoldás.
„Ha ez az ajatollahok megölését jelenti, hát legyen.
Nem hiszem, hogy ez egy szélsőséges álláspont. Az szélsőséges, ha hagyjuk, hogy egy ilyen gazember rezsim hatalmon maradjon. Olyan politikát támogatni, amely megszabadítaná a világot egy ilyen rezsimtől, mérsékelt megközelítésnek kell tekinteni” – mondta Ettinger a JNS-nek.
Az ajatollahok felemelkedése óta Irán az „instabilitás, a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a polgárháborúk epicentrumává” vált, nemcsak a Közel-Keleten, hanem a világ számos, más területén is – tette hozzá.
Egyesek szerint Irán nukleáris létesítményeit kellene Izraelnek célba vennie. Ettinger azzal érvel: Teherán arra használta nukleáris programját, hogy félrevezesse ellenfeleit.
„Tévhit, hogy Irán nukleáris potenciálja jelenti az egyértelmű és jelenlegi veszélyt. Ez megközelítés figyelmen kívül hagyja azt a nyilvánvaló tényt, hogy nukleáris eszközök nélkül is sikerült destabilizálniuk a Közel-Keletet és más térségeket”
– mondta.
Irán hagyományos képességei „jelentik az igazi, közvetlen fenyegetést” – mondta, utalva a proxy milíciákra, a kábítószer- és fegyverkereskedelemre, valamint a nyugatbarát kormányok aláásására tett kísérletekre.
„Egyesek szerint Iránnak több mint 100 alvó sejtje van az Egyesült Államokban” – jegyezte meg Ettinger.
„Ezeket a hagyományos képességeket amputálni kell, és ezt csak úgy lehet megtenni, ha levágjuk a kígyó fejét”.
Azt, hogy Izrael képes lesz-e egyedül megdönteni a rezsimet, Ettinger nem tudja megmondani. Az Egyesült Államok van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy „egy ilyen létfontosságú küldetést végre hajtson, ez Amerika eminens érdeke, és a szabad világ számára is az”.
Mordechai Kedar, a Ramat Gan-i Bar-Ilan Egyetem Begin-Sadat Stratégiai Tanulmányok Központjának vezető munkatársa egy olyan forgatókönyvet vázol fel, amely még a rezsim megdöntésén is túlmutat. Az iráni állam tényleges feldarabolásáról beszél.
„Irán egy napon összeomlik, mint a Szovjetunió” – mondta Kedar a JNS-nek.
„Nincs iráni nemzet. Vannak iráni állampolgárok, de nincs „iráni” nép, népcsoportok élnek egymás mellett”
– mondta.
Szerinte a nyugati kormányoknak már régóta támogatniuk kellene az iráni etnikai kisebbségeket. Ehelyett együttműködnek a rezsimmel.
Az ok: a pénz. Nagy befektetésekkel rendelkeznek Iránban, és nem akarják ezeket kockáztatni.
Ettinger szerint az amerikai politika okolható a tétlenségért leginkább. Az amerikai külügyminisztérium 45 éve, az 1979-es iszlám forradalom óta elutasítja a rezsim megdöntésének lehetőségét, cserébe a „diplomáciai opciót” erőltetik – mondta, hozzátéve, hogy a siralmas eredmények önmagukért beszélnek.
Az iszlám köztársaság, amely indulásakor még csak regionális hatalom sem volt, ma már világszínvonalú fegyvereket gyártó globális pozíciót tölt be. Az ajatollahok több százmilliárd dolláros vagyont halmoztak fel; olyan megbízottakat hoztak létre, amelyek pusztítást végeznek szerte a Közel-Keleten és Afrikában; és megpróbáltak destabilizálni minden amerikai szövetségest.
Ettinger szerint Irán „bármelyik nap” megdöntheti a Jordán királyságot. És ha Jordánia elbukna, szövetségesből azonnal „az USA-ellenes globális terrorizmus egyik fő platformjává válna”.
Irán csápjai most már Latin-Amerikáig érnek. Irán együttműködik a mexikói és kolumbiai drogkartellekkel, terrorista-táborokat tart fenn Argentína, Paraguay és Brazília hármas határvidékén.
„Negyvenöt évnek elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy a külügyminisztérium politikáját értékeljük, és arra a nyilvánvaló következtetésre jutunk, hogy a diplomáciai opció erős hátszelet biztosított Iránnak Amerika-ellenes programjának előmozdításához” – mondta Ettinger.
„Bármennyire is szeretné a külügy megváltoztatni az ajatollahokat, a leopárdok soha nem változtatják meg a foltjukat. Csak taktikát váltanak. Ez még nem tudatosult a külügyben dolgozókban” – mondta.
Hogy egy Trump- vagy Harris-kormányzat hozná-e el a kívánt változást, Ettinger szerint a válaszhoz érdemes megnézi az előéletüket.
„[Donald] Trump [korábbi elnök] négy éve keményebb politikát folytat az ajatollahokkal szemben. Az én szemszögemből nézve ez sem volt elégséges, hiszen tudomásom szerint Trump csak egy jobb megállapodást próbált elérni” – mondta.
„Nem tudok arról, hogy Trump arra a következtetésre jutott volna, hogy az ajatollahok nem tárgyalópartnerek, hanem célpontok”
– mondta Ettinger.
Kamala Harris alelnöknek önmagában nincs Iránnal kapcsolatos előélete – mondta -, de nemzetbiztonsági tanácsadója, Philip Gordon „nagy sikernek” tartja a 2015-ös atomalkut.
Harris helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója, Rebecca Friedman Lissner „osztja Gordon világnézetét. Ráadásul az egyik könyvében arra buzdítja az Egyesült Államokat, hogy csökkentse nemzetközi aktivitását, és ez megint csak eléggé hátszelet biztosítana a világ bármelyik gazemberének” – mondta Ettinger.
„Kettejük közül a Trump-kormányzatot biztosan kevésbé látnák szívesen az ajatollahok. Egy Harris-kormányzat sokkal kellemesebb lenne számukra”
– mondta.
Kedar szerint a jelenlegi amerikai kormányzat nemcsak hogy nem akarja felvenni a harcot Iránnal, de azt sem akarja, hogy Izrael tegye meg. Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Joe Biden elnök múlt heti telefonbeszélgetésére utalva Kedar azt mondta, „gyanítja”, hogy Biden figyelmeztette Netanjahut: a megtorló csapás ne legyen drasztikus.
A héten Izraelnek küldött THAAD ballisztikus rakétaelhárító rendszer lehetett az ára annak, hogy Izraelt a tervezett támadás mérséklésére bírja – mondta.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep előtt készítette, és előre időzítve jelent meg az oldalon.
