Ha a zsidó állam a következő 30 napon belül nem hoz egy sor intézkedést a Gázai övezetben uralkodó humanitárius körülmények javítására, akkor „következményeket” kockáztathat az amerikai politikára nézve, beleértve potenciálisan egy fegyverembargót is – áll az amerikai védelmi és külügyminiszter Axios által kiszivárogtatott levelében.
A levél, amelyet az Axios kedden tett közzé, állítólag Antony Blinken amerikai külügyminisztertől és Lloyd Austintól, az amerikai védelmi minisztertől származik. Címzettje Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter és Ron Dermer izraeli stratégiai ügyekért felelős miniszter.
„Mostantól kezdve és 30 napon belül” Jeruzsálemnek 15 politikai változtatást kell végrehajtania egy esetleges fegyverembargó elkerülése érdekében
– áll a levélben.
„Ha nem mutatnak tartós elkötelezettséget ezen intézkedések végrehajtása és fenntartása iránt, az hatással lehet az NSM-20 és a vonatkozó amerikai törvények szerinti amerikai politikára”.
A 2023. február 23-án kiadott NSM-18 értelmében az Egyesült Államok egyik külpolitikai és nemzetbiztonsági célkitűzése, hogy „megakadályozza az olyan fegyverszállításokat, amelyek az emberi jogok vagy a nemzetközi humanitárius jog megsértésének elősegítését kockáztatják, vagy más módon hozzájárulnak ahhoz”.
Az NSM-20, egy nemzetbiztonsági memorandum, amelyet Joe Biden amerikai elnök február 8-án adott ki „az átadott védelmi cikkekkel és védelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos biztosítékokról és elszámoltathatóságról”, előírja, hogy a külügyminiszter „bizonyos hiteles és megbízható írásos biztosítékokat szerezzen be a védelmi cikkeket fogadó külföldi kormányoktól”.
Emellett utasítja a védelmi és külügyminisztert, hogy „a kongresszusnak rendszeresen jelentést tegyenek, hogy lehetővé tegyék az érdemi felügyeletet”, és biztosítsák, hogy minden védelmi fegyverszállítás „az összes alkalmazandó nemzetközi és hazai joggal és politikával összhangban történjen, beleértve a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi törvényeket”.
A levélben egyebek mellett felszólítják Izraelt, hogy engedjen át naponta legalább 350 segélyszállító teherautót a meglévő határátkelőkön, és nyisson meg egy ötödik átkelőt.
Arra is utasítják Izraelt, hogy legalább négy hónapra jelentsen be „megfelelő humanitárius tűzszünetet a Gázai övezetben”, vonja vissza az evakuálási parancsokat, szüntesse meg a „konténeres és zárt teherautók” belépési tilalmát, engedélyezze bizonyos kettős katonai felhasználású eszközök belépését, és erősítse meg, hogy nem fogja alkalmazni „a civilek észak-Gázából a Gázai övezet déli részébe történő erőszakos evakuálásának politikáját”.
Az üzenet állítólag aggodalmának ad hangot a Knesszet törvényjavaslata miatt is, amely megszüntetné az ENSZ Segélyszervezetének tevékenységét a zsidó államban, az ENSZ-szervezetet terrorcsoportnak nyilvánítaná, és megfosztaná személyzetét diplomáciai kiváltságaitól.
„Miközben osztjuk aggodalmukat az UNRWA egyes alkalmazottainak az október 7-i terrortámadásokban való részvételével és az UNRWA létesítményeinek a Hamász általi visszaélésével kapcsolatos súlyos vádakkal kapcsolatban, az ilyen korlátozások bevezetése ebben a kritikus pillanatban tönkretenné a gázai humanitárius segítségnyújtást” – áll a levélben. „Kérjük, hogy tegyen meg minden lehetséges lépést, akár a törvényhozókkal, akár a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörét felhasználva, hogy ez ne következzen be”.
A Hamász október 7-i mészárlása és a gázai szárazföldi hadjárat során elfogott terroristákkal szembeni visszaélésekről szóló jelentésekre hivatkozva a levél sürgeti Izraelt, hogy haladéktalanul tegye lehetővé a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, hogy meglátogathassa az összes „e konfliktussal kapcsolatban fogva tartott személyt”.
„Életbevágóan fontos, hogy kormányaink új csatornát hozzanak létre, amelyen keresztül felvethetjük és megvitathatjuk a polgári károkat okozó incidenseket” – zárul a levél. „Eddigi kötelezettségvállalásaink nem hozták meg a szükséges eredményeket. Kérjük, hogy e csatorna első virtuális találkozóját október végéig tartsák meg”.
Májusban az amerikai külügyminisztérium egy jelentést adott ki a kongresszusnak az Izraelnek történő amerikai fegyverszállításokról, amely mélyen bírálta a zsidó államot, de elzárkózott attól a következtetéstől, hogy az megsérti a nemzetközi jogot.
„Tekintettel arra, hogy Izrael jelentős mértékben támaszkodik az Egyesült Államokban gyártott védelmi cikkekre, ésszerű annak értékelése, hogy az NSM-20 alá tartozó védelmi cikkeket az izraeli biztonsági erők október 7. óta olyan esetekben használták fel, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi humanitárius jogi kötelezettségeivel vagy a polgári károk enyhítésére kialakult legjobb gyakorlatokkal” – állt a jelentésben.
A jelentés megjegyezte, hogy a nemzetközi jog egyedi megsértése nem jelenti azt, hogy egy ország nem kötelezi el magát a jog betartása mellett. Hozzátette, hogy Izraelben több
„aktív büntetőeljárás van folyamatban, és több száz ügy van közigazgatási felülvizsgálat alatt” saját magatartásával kapcsolatban.
Márciusban Jeruzsálem írásbeli levelet küldött Washingtonba, amelyben kijelentette, hogy betartja a nemzetközi jogot, amikor az Egyesült Államokból átadott fegyvereket használ, ami Biden memorandumának másik követelménye volt.
Az IDF azóta harcol a Hamász legyőzéséért Gázában, hogy a terrorcsoport 2023. október 7-én inváziót indított Dél-Izrael ellen, 1200 embert, elsősorban zsidó civileket gyilkolt meg, további ezreket megsebesített, és 251 embert elrabolt Gázába, ahol a mai napig 101-en maradtak.
Jeruzsálem visszautasított minden olyan vádat, hogy az IDF nem tartja be a nemzetközi jogot, vagy beavatkozik a humanitárius segélyezési erőfeszítésekbe, és azzal vádolta a Hamász terroristáit, hogy ellopják a segélyek nagy részét. Időnként a Fehér Ház és a Külügyminisztérium is elismerte, hogy a terrorcsoportról ismert, hogy segélyeket foglal el.
