Nagy-Britannia és az Egyesült Államok attól tart, hogy Oroszország nukleáris titkokat osztott meg Iránnal, cserébe azért, hogy Teherán ballisztikus rakétákat szállít Moszkvának Ukrajna bombázásához – írja a Guardian.
Pénteki washingtoni csúcstalálkozójukon Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök elismerte, hogy Moszkva és Teherán szorosabbra fűzi a katonai együttműködést, miközben Irán elegendő uránt dúsít ahhoz, hogy megvalósítsa régóta dédelgetett célját, az atombomba megépítését.
Brit források jelezték, hogy aggodalmak hangzottak el a találkozón a két ország közötti nukleáris technológiákkal folytatott kereskedelemmel kapcsolatban, amely része a Teherán és Moszkva közötti egyre mélyülő szövetségnek.
Múlt héten kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter hasonló figyelmeztetést tett a brit kollégájával, David Lammyvel Londonban tartott csúcstalálkozón, bár ez kevés figyelmet kapott, mivel akkor a figyelem középpontjában az iráni rakétaszállításokról szóló amerikai bejelentés állt.
Londonban Blinken elmondta, hogy az amerikai hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy a nagy sebességű, akár 120 km-es hatótávolságú iráni Fath-360 ballisztikus rakéták első tételét már leszállították Oroszországnak.
„Oroszország a maga részéről megosztja az Irán által keresett technológiát – ez egy kétirányú utca -, többek között nukleáris kérdésekben”
– mondta Blinken, aki azzal vádolta a két országot, hogy olyan destabilizáló tevékenységet folytatnak, amely »még nagyobb bizonytalanságot« teremt a világban.
Nagy-Britannia, Franciaország és Németország a múlt héten közösen arra figyelmeztetett, hogy Irán nagymértékben dúsított uránkészlete „tovább növekedett, minden hiteles polgári felhasználás indoklása nélkül”, és hogy „jelentős mennyiséget” halmozott fel, amelyek mindegyikét atombomba előállítására lehetne használni.
Nem világos azonban, hogy Teheránnak mennyi technikai tudása van jelenleg egy atomfegyver megépítéséhez, vagy hogy milyen gyorsan tudná ezt megtenni.
A tapasztalt orosz szakemberekkel való együttműködés vagy az orosz tudás felhasználása azonban felgyorsítaná a gyártási folyamatot – bár Irán tagadja, hogy atombombát akarna készíteni.
Irán 2015-ben kötött megállapodást arról, hogy az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal a szankciók enyhítéséért cserébe leállítja az atomfegyverek gyártását – csakhogy a megállapodást 2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök és jelenlegi republikánus jelölt felrúgta.
Irán erre úgy reagált, hogy megszegte a dúsított urán mennyiségére vonatkozóan megállapított korlátokat.
Nem sokkal azután, hogy Vlagyimir Putyin elindította Ukrajna teljes körű invázióját, Irán Shahed drónokat kezdett szállítani Moszkvának, és segített Oroszországnak egy gyárat építeni, hogy továbbiakat gyártson.
Oroszország és Irán, bár történelmileg nem szövetségesek, egyre inkább egységessé váltak a Nyugattal szembeni harcukban.
