A magyar származású holokauszt-túlélőről elnevezett intézetet a magyar kormány és az Egyesült Államok Szenátusa alapította még 2011-ben.
Törökország döntése, hogy exportkorlátozásokat vezet be Izraellel szemben fontos lépés, amely követendő példaként szolgálhat a többi ország számára – mondta Mohammad Shahabuddin, a Birminghami Egyetem nemzetközi jog és emberi jogok professzora.
A Tom Lantos Intézet tanácsadó testületének tagjaként is dolgozó egyetemi oktató az A News török hírportálnak úgy nyilatkozott szombaton, hogy a változás katalizátorának tekinti a politikai nyomásgyakorlás olyan formáit, mint az Izrael elleni tiltakozások – írja a Tett és Védelem Alapítvány.
„A tömeges mozgósítások jó példái ennek. Ez a nyomás a politikai eliteket és szereplőket is konkrét intézkedések megtételére késztetheti”
– jelentette ki.
Shahabuddin szerint Törökország április 9-i döntése, hogy kereskedelmi korlátozásokat vezet be Izraellel szemben, nagyon fontos lépés. Reméli, hogy ez példát mutat a térség országainak is, hogy hasonló lépéseket tegyenek.
A professzor bírálta Izraelt, amiért gyakran megszegi az ENSZ Biztonsági Tanácsa és más nemzetközi szervek határozatait. Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog szelektív alkalmazása különösen az erős államok esetében jellemző, utalva arra, hogy a befolyásos országok gyakran elkerülik a felelősségre vonást az általuk elkövetett tettekért.
„Ez valahogy meggyőzte Izrael államot arról, hogy megúszhatja a legtöbb nemzetközi jogsértést. A nemzetközi jog a gyarmatosítás eszköze volt, ma az imperializmus eszköze”
– fogalmazott Shahabuddin. Megjegyezte: a nemzetközi jog képmutató, és bár működik az erős államok esetében, kudarcot vall, amikor az embereket kell megvédeni az emberi jogok „borzalmas megsértésétől”.
Bírálta a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) is, mert nem tett konkrét lépéseket izraeli tisztviselők ellen, annak ellenére, hogy bizonyítékai vannak a Gázai övezetben elkövetett atrocitásokról. Ezzel szemben az ICC gyorsan lépett az ukrajnai háborúban a nyugati országok támogatásával. Shahabuddin szerint az ICC-nek ugyanilyen határozottan kellene fellépnie a gázai ügyben is.
„A Nemzetközi Büntetőbíróságnak azonnal lépnie kellett volna a gázai perben megnevezett személyek ellen, de nem tett semmit. Ez a politikai akarat és az érdeklődés teljes hiányát mutatja”
– mondta Shahabuddin.
A professzor kritizálta az ENSZ Biztonsági Tanácsát is, amely szerinte nem végrehajtja határozatait.
„Van egy állásfoglalás, amely tűzszünetet követel Gázában, de nem látom, hogy bármit is tennének annak betartatásáért.”
Shahabuddin szerint nyomást kell gyakorolni Izraelre, hogy leállítsa támadásait vagy radikálisan változtasson a cselekvési tervein. Az „erős szövetségesek” befolyásolhatják Izrael viselkedését, és reméli, hogy a Nemzetközi Bíróság a következő napokban erős jogi ítéleteket hoz majd, amelyek arra kényszerítik a nyugati országokat, hogy újragondolják álláspontjukat Izraellel szemben.
Mohammad Shahabuddin egyébként a vezetője volt annak az interaktív workshopnak, amelyet a Tom Lantos Intézet budapesti irodája szervezett 2023. július 9-én. A dekolonizáció és a kisebbségi jogok témakörben szervezett tanácskozáson 15 szakértő vett részt a világ különböző régióiból, akik megvitatták a dekolonizációs folyamatokat és a dekolonizáció koncepciójának újragondolásáról értekeztek. Emellett átbeszélték a jövőbeni lépéseket a dekolonizációs menetrend előmozdítása érdekében, különös tekintettel a kisebbségi jogokra.
A mostani nyilatkozata tükrében fontos felidézni, hogy a Tom Lantos Intézetet a magyar kormány és az Egyesült Államok Szenátusa alapította 2011-ben Magyarországon, azzal a céllal, hogy tisztelegjen Tom Lantos, a magyar származású amerikai politikus, az Egyesült Államok Kongresszusának egyetlen holokauszt-túlélő tagja előtt, valamint hogy továbbvigye annak örökségét.
A Tom Lantos Intézet tevékenysége elsődlegesen zsidó, roma és magyar közösségek, illetve más etnikai, nemzetiségi, nyelvi és vallási kisebbségek ügyeire fókuszál.
Nemzetközi kutatási és oktatási platformként az intézet célja, hogy hidat képezzen a kutatás és a politika, a normák és a gyakorlat közé. A szervezet alapfinanszírozását a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztosítja, a Demokrácia Központ Közalapítványon keresztül.
Mindezek ismeretében visszás és érthetetlen, hogy a Tom Lantos Intézet tanácsadó testületének egyik tagja nyíltan szembemegy a magyar kormány által képviselt állásponttal, amelynek értelmében Magyarország teljes mértékben támogatja Izraelt abban a harcban, amit saját területi szuverenitásáért, saját biztonságáért és a védelemhez való jogáért folytat.
