Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök jobboldali Likud pártja csökkentette lemaradását Beni Ganz volt védelmi miniszter centrista pártja, a Nemzeti Egységpárt mögött, aki vasárnap kilépett a háborús egységkormányból – derült ki két pénteki közvélemény-kutatásból.
A baloldali Mááriv napilap és a jobboldali Israel Hayom című újságok számára készített felmérések szerint a Likud 21 mandátumot szerzne a Nemzeti Egységpárt mögött, amely 24-et helyet kapna a 120 tagú Knesszetben, ha ma tartanák a választásokat. A Mááriv múlt heti felmérése szerint Ganz pártja 27 mandátumot szerezne, míg a párt becsült mandátumainak száma az év elején még a 30-as tartományban mozgott.
A Mááriv felmérése szerint a jelenlegi kormánykoalíció 52 mandátumot szerezne a 120 fős Knesszetben, szemben a fő ellenzéki pártok 58 mandátumával, 10 mandátumot pedig az Egyesült Arab Lista és a baloldali Hádás-Táál szövetség birtokolná.
Némileg nagyobb ellenzéki előnyt mutat
az Israel Hayom felmérése, mely szerint a jelenlegi kormánykoalíció 50 mandátumot szerzne, szemben az ellenzéki pártok 61, valamint az Egyesült Arab Lista és a Hádás-Táál 9 mandátumával.
Mindkét felmérés azt mutatta, hogy a választók többsége ma Ganzot választaná miniszterelnökként, ha Netanjahuval szemben kellene választani.
Az Israel Hayom felmérése azonban azt mutatta, hogy ha Naftali Bennett volt miniszterelnök összefogna Avigdor Libermannal és Gideon Száárral, két másik, a Likud táborán kívüli jobbközép politikussal, szövetségük legyőzhetné mind a Likudot, mind Ganz Nemzeti Egységpártját.
Ganz, aki a hadsereg korábbi vezérkari főnöke és az előző kormány védelmi minisztere volt, tavaly csatlakozott Netanjahu koalíciójához a nemzeti egység gesztusaként a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i brutális terrortámadását követően. Ugyanakkor többször összeütközésbe került más miniszterekkel, és kilépett a kormányból, miután követelte, hogy Netanjahu fogalmazzon meg világos stratégiai tervet az immár kilencedik hónapja tartó gázai háborúra vonatkozóan.
Netanjahu, akit széles körben hibáztattak az október 7-i támadást lehetővé tevő biztonsági hiányosságokért, elutasította az előrehozott választások kiírását, és általában csak 2026-ban állna a választók elé, ha a vallási és jobboldali, telepespárti pártokkal kötött koalíciója fennmarad.
