A modern Izrael Állammal és a zsidó néppel szorosan összekapcsolódó Dávid-csillag nem volt mindig egyértelműen zsidó szimbólum. Izrael Állam függetlenségének 76. évfordulója alkalmából járjunk utána, honnan ered és miként lett a zsidóság jelképévé – írja Oberlander Báruch rabbi a Zsido.com oldalán megjelent cikkében.
A hexagram, a hatágú csillag elnevezéséről azt érdemes tudni, hogy noha magyarul és sok más nyelvben Dávid-csillagnak nevezzük, a héber elnevezése, a Mágén Dávid azt jelenti: Dávid pajzsa. Ez egyes magyarázók szerint, ahogy ezt lentebb látni fogjuk, arra utal, hogy Dávid királynak volt ilyen alakú pajzsa.
A csillag eredetével kapcsolatos kérdés nemcsak történelmi szempontból, hanem a zsidó identitás szempontjából is érdekes, ugyanakkor érzékeny téma, ami nagy indulatokat tud kiváltani.
A sárga csillag
Ennek oka egyrészt az, hogy ezt a szimbólumot használták a nácik a zsidók megjelölésére: a sárga csillag így elválaszthatatlanul összefonódott a megkülönböztetéssel. Magyarországon annyira egyértelmű volt a Dávid-csillag mint a zsidóságot beazonosító szimbólum, hogy még a sok más helyen használt zsidó szó (Jude, Juif stb.) sem szerepelt rajta.
A cionisták csillaga
A másik ok az, hogy a Mágén Dávid mint jelkép összefonódott a cionizmussal onnantól, hogy Herzl Tivadar és mások javaslatai nyomán 1897-ben az első Cionista Kongresszus elfogadta a Dávid-csillagot a mozgalom jelképének, és ez került a később megtervezett zászlójukra is, amiből aztán maga az izraeli lobogó is megszületett. Innentől kezdve míg a cionista kutatók és írók a Dávid-csillagot mint ősrégi zsidó szimbólumot igyekeznek bemutatni, ami még talán szent is, addig az anticionista kutatók és írók arra törekszenek, hogy bizonyítsák, ez a modern kori cionizmus szimbóluma és a használata nem volt jelentős a történelem során.
Objektívan vizsgálva a kérdést kiderül, hogy egyik félnek sincs teljesen igaza, és az igazság, ahogy az lenni szokott, valahol középen van.
A Dávid-csillag ma már teljesen egyértelműen kapcsolódik a zsidósághoz: akár saját identitásunk megjelölésére használjuk, akár mások jelölnek meg vele bennünket. Annak, hogy miként vált a zsidókat megjelölő szimbólummá, nagy irodalma van, ebből egy pár fontosabb adatot fogok most megemlíteni.
Az anticionisták elhatárolódása
Spira Chájim Elázár rabbi (1871–1937), az erősen anticionista munkácsi rebbe 1922-ben megjelent művében1 nagyapját idézte a kérdés kapcsán. Mint írja, Spira Cvi Elimelech rabbi (1783–1841), aki korábban egy pár évig szintén munkácsi rabbi volt, Mose Isserles krakkói rabbira (1530–1572), a RöMÁra, a Sulchán áruch társszerzőjére hivatkozva2 azt írja3, hogy Dávid királyi pajzsára egy hétkarú menóra volt festve”. Ehhez még hozzáteszi Cháim Elázár rabbi, hogy sehol a Talmudi vagy midrási irodalomban nem szerepel, hogy Dávid pajzsának hatágú csillag formája lett volna, sőt egyáltalán nem szerepel ez a jelkép sehol mint vallási szimbólum. Igaz azonban, tesszük hozzá, hogy a RöMÁ véleményén kívül arról sincs írásos forrás, hogy menóra lett volna a pajzson.
A munkácsi rebbe a fentihez még hozzáteszi, hogy „ha még találnánk is forrást a Dávid-csillag ősi eredetére, akkor sem illik ma ezt a szimbólumot használni, főleg nem zsinagógában látható helyen szerepeltetni, mivel ez a cionisták és az ő hittagadásuk szimbólumává vált. Hallottam nemzedékünk egy nagy rabbijáról, aki emiatt távolíttatta el a Dávid-csillagot a Tóra bársonyruhájáról vagy a frigyszekrény függönyéről, annak ellenére, hogy réges-régóta ott voltak”. A munkácsi rebbe nem nevezte meg a kérdéses rabbit, de egy szemtanú beszámolója alapján tudjuk, hogy Slomó Halberstam rabbiról (1847–1905), a galíciai bobowai rebbéről van szó4. A vallásos anticionista táborban a mai napig gyakran idézik a munkácsi rebbének ezt az írását a kérdésről.
Ezzel együtt a bobowai rebbével ellentétben sok más haszid rebbe zsinagógájában továbbra is szerepel a Dávid-csillag, nem mint cionista szimbólum, hanem mint egy olyan ősi jelkép, ami az őket megelőző rebbéknél is szerepelt, így úgy gondolják, nem lenne helyes eltávolítani őket.
A cionisták ragaszkodása a Dávid-csillaghoz
Ezzel szemben a cionista tábor írói mindenféle misztikus magyarázatot hoztak arra, hogy miért lett volna hatágú csillag formája Dávid pajzsának, a mágen Dávidnak. Ezek azonban mind modern kori magyarázatok, amiknek nincs korábbi forrása.
Tény, hogy felbukkan a hatágú Dávid-csillag egy Olaszországban található zsidó sírkövön, amely nem régebbi, mint a 6. század, ugyanakkor ebből a korból ismerünk egy spanyolországi zsidó sírt, amelyen ötágú csillag, vagyis pentagram szerepel. A Dávid-csillag ezek mellett megjelenik régi zsidó kabbalisztikus művekben is, más mágikus szimbólumokkal együtt, mint pl. a Ráziél hámálách (Ráziel, az angyal) című könyvben is5. (lásd lenti kép)
Gyakran felcserélődik azonban a hatágú az ötágú csillaggal, illetve van olyan eset is, ahol az eredeti kéziratokban nem szerepel a szimbólum, csak későbbi példányokba került bele6.
A hexagram
A munkácsi rabbi fent említett állításához, miszerint a hatágú csillag sehol nem szerepel mint zsidó vallási szimbólum, hozzá kell tenni, hogy a hatágú csillag, a két egymásba fordított háromszögből kialakuló hexagram nemcsak egy kizárólagos zsidó vallási szimbólum, hanem valójában egymástól függetlenül sok más kultúrában és vallásban is megjelent.
A legrégebbi leletek, melyeken előfordul, nem a zsidósághoz kapcsolódnak, hanem más ókori kultúrákhoz, ahol mágikus védelmi szimbólumként jelenik meg. Megjelenik a magyar kereszténységben és az iszlámban is, ahol „Salamon pecsétje”-ként is ismert, míg a magyar heraldikában leggyakrabban nemesi pajzsokon fordul elő7. A hindu vallásban is használják, Indiában mai napig találkozhatunk vele.
Érdekes, hogy Teitelbaum Mózes (1758–1841), a sátoraljaújhelyi csodarabbi egy nyomtatásban is megjelent régebbi káméáinak (amulett) közepén látható a Dávid-csillag, de a későbbi kiadásokban nincs benne. Talán a cionizmus elleni indulat miatt kivették?
A rabbi cikkének folytatása itt olvasható.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
