Világháború felé sodródunk, vagy napjaink geopolitikai feszültségei csupán egy újfajta, de hosszú távon fenntartható normalitást jelentenek? Ezt a kérdést megválaszolandó utánanéztem, hogy a szakirodalom milyen indikátorokat jelöl meg egy közelgő világháború előjeleiként — írja lapunk főmunkatársa, Robert C. Castel közösségi oldalán.
Tekintsünk erre a listára úgy, mint egy vérvétel utáni laboratóriumi jelentésre, amelyen lemérhető a világ egészségügyi állapota. A napi hírek ismeretében bárki eldöntheti magának, hogy a mutatók pozitív vagy negatív irányba tolódnak el a szemünk láttára.
Nekem az a benyomásom, hogy a „betegnek” sürgős életmódváltásra van szüksége.
Indikátorok:
A. Politikai és katonai szövetségek
1. Az ellenséges szövetségek kialakulása: Az országok közötti, különösen az ellentétes ideológiákkal vagy érdekekkel rendelkező országok között kialakuló és megerősödő katonai szövetségek.
2. Kölcsönös védelmi paktumok: A kölcsönösen védelmi megállapodásokat kötő országok, amelyek kötelezettséget vállalnak arra, hogy konfliktus esetén támogatják egymást.
3. Növekvő katonai kiadások: Jelentős növekedés a védelmi költségvetésekben és a katonai ráfordításokban, jelezve a potenciális konfliktusra való felkészülést.
B. Geopolitikai feszültségek
1. A Területi viták fokozódása: Fokozott feszültségek és konfliktusok a vitatott területeken, különösen a stratégiai jelentőséggel bíró pontokon.
2. Proxy háborúk: A proxy-háborúk kitörése illetve fokozódása, ahol a nagyhatalmak támogatják az ellentétes feleket a regionális konfliktusokban.
3. Katonai mozgósítás: Az élőerő és a katonai eszközök nagyszabású mozgósítása a határok közelében vagy stratégiai fontossággal bíró régiókban.
C. Diplomáciai összeomlás
1. A diplomáciai folyamatok megszakadása: A diplomáciai erőfeszítések kudarca, a nagyhatalmak visszavonulása a nemzetközi tárgyalásokból és szervezetekből.
2. Retorikai fokozódás: A nemzetek közötti ellenséges retorika és propaganda növekedése, a konfliktusok nyilvános támogatása.
3. A diplomáciai kapcsolatok megszakadása: Az országok megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat és kiutasítják a nagyköveteket, jelezve a diplomácia összeomlását.
D. Gazdasági mutatók
1. Gazdasági szankciók: Súlyos gazdasági szankciók és kereskedelmi embargók bevezetése, amelyek megzavarják a globális kereskedelmet és a gazdasági stabilitást.
2. Erőforrás-verseny: Fokozott verseny kritikus erőforrások, mint az olaj, ásványi anyagok és a víz megszerzéséért, ami konfrontációkhoz vezethet.
3. Gazdasági háború: Gazdasági háborús taktikák alkalmazása, védővámok, szankciók és embargók, továbbá a pénzügyi rendszerek és infrastruktúrára ellen irányuló kibertámadások.
E. Zavargások és nacionalizmus
1. A nacionalizmus megerősödése: A nacionalista érzések és egyéb militáns, messianisztikus ideológiák felemelkedése, gyakran gyűlöletszítással és militarizmussal kísérve.
2. Polgári zavargások: Megnövekedett belső instabilitás és protestmozgalmak, amelyek potenciálisan arra késztetik a kormányokat, hogy külső konfliktusokat keressenek a figyelem elterelésére.
3. A társadalom militarizálása: A polgári társadalom fokozott militarizációja, a paramilitárius csoportok előtérbe kerülése.
F. Hírszerzés
1. Fokozódó hírszerzési erőfeszítések: A kormányzati és katonai titkokat célzó kémkedési tevékenységek és számítógépes támadások növekedése.
2. Hírszerző figyelmeztetések: A hírszerző ügynökségek jelentései és figyelmeztetései a közelgő fenyegetésekről vagy ellenséges akciókról.
3. Hamis zászlós műveletek: A hamis zászlós műveletek lehetséges felhasználása katonai akciók igazolására és a háború nyilvános támogatásának megszerzésére.
G. Stratégiai mozgások
1. Csapattelepítések: Nagy léptékű csapatok telepítése stratégiai helyekre, gyakran katonai gyakorlatok álcázása alatt.
2. Haditengerészeti manőverek: Megnövekedett tengerészeti gyakorlatok és a hajózás szabadságát biztosító műveletek a vitatott vizeken.
3. A légtér megsértése: Gyakori légtérsértések, amelyek katonai légieszközök közötti incidensekhez vezetnek.
H. Történelmi precedensek
1. Párhuzamok a múltbeli konfliktusokkal: Figyelemre méltó párhuzamok a korábbi világháborúk előtti történelmi eseményekkel, mint például politikai gyilkosságok és merényletek.
2. Irredenta politikák és revansizmus: Olyan országok, amelyek megtorló politikákat alkalmaznak, hogy visszaszerezzék az elveszett területeket, vagy vélt és valós történelmi igazságtalanságokat.
3. A fegyverkezés-ellenőrzés megszakítása: A fegyvertartási megállapodások és szerződések összeomlása, ami fegyverkezési versenyhez vezet.
I. A média és a közvélemény
1. Háborús propaganda: A háborús propaganda és a médiakampányok növekedése a közvélemény alakítására a konfliktusok javára.
2. Cenzúra: Kormányok, amelyek cenzúrát írnak elő és ellenőrzik az információkat, hogy megőrizzék a nyilvánosság támogatását a potenciális katonai akciókhoz.
3. A nyilvánosság mozgósítása: A kormányok aktívan mozgósítják és felkészítik a polgári lakosságot a háború lehetőségére.
