Az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt egy japán jakuzavezér ellen, aki fegyverminőségű plutóniumot akart Iránnak eladni.
A 60 éves japán állampolgárságú Takeshi Ebisawa uránt és fegyverminőségű plutóniumot csempészett Burmából Thaiföldre, hogy eladja egy magát iráni tábornoknak kiadó férfinak. A férfi valójában az amerikai kábítószer-ellenes hatóság (DEA) beépített embere volt a nyilvánosságra hozott vádirat szerint.
„Az állításoknak megfelelően az ügy vádlottjai kábítószerrel, fegyverekkel és nukleáris anyagokkal kereskedtek –
egészen odáig mentek, hogy uránt és fegyverminőségű plutóniumot ajánlottak fel, teljes mértékben számolva azzal, hogy Irán nukleáris fegyverekhez fogja felhasználni”
– mondta Anne Milgram, a DEA vezetője.
Barack Obama volt amerikai elnök 2011-ben szankciókat rendelt el a jakuzák és több más bűnszervezet ellen, amelyek tevékenysége szerinte „olyan méreteket és súlyosságot értek el, hogy veszélyeztetik a nemzetközi politikai és gazdasági rendszerek stabilitását”.
Ebisawa a vádirat szerint egy burmai lázadócsoporttól szerezte be a nukleáris anyagokat, és pénzért és fegyverekért, köztük föld-levegő rakétákért cserébe akarta eladni azokat.
Egy beépített ügynök azt mondta Ebisawának, hogy Teheránnak „nukleáris fegyverhez” van szüksége az uránra – áll a vádiratban.
„Ebisawa azt válaszolta: ‘Igen, tudom. Ugyanezen a telefonbeszélgetésen Ebisawa hozzátette, hogy tudna olyan „plutóniumot” szállítani, amely még „jobb” és „erősebb” lenne, mint az uránium, amelyet Irán használhatna'” – olvasható a vádiratban.
Ebisawa végül a nukleáris anyagokból származó mintákat szállított az ál-iráni tábornoknak. Egy amerikai nukleáris törvényszéki laboratórium megállapította, hogy az Ebisawa által biztosított plutónium „fegyverminőségű” volt, ami azt jelenti, hogy kellően tiszta volt ahhoz, hogy atomfegyverben lehessen használni, ha elegendő mennyiséget lehetne belőle szerezni.
Nem világos, hogy a jakuzavezér és burmai lázadó bűntársai hol és hogyan jutottak hozzá a plutóniumhoz, amelyet csak atomreaktorban lehet előállítani.
2010-ben már érkeztek arról hírek, hogy Burmának nukleáris fegyverprogramja van, és egy ENSZ-jelentés még abban az évben azzal vádolta Észak-Koreát, hogy nukleáris technológiát exportál Burmába, Iránba és Szíriába. A Nuclear Threat Initiative, a nukleáris fegyverek elterjedésének nyomon követésével foglalkozó agytröszt azonban a vádak ellenére sem tartja úgy, hogy Burmának nukleáris fegyverprogramja lenne.
Vannak bizonyítékok rá, hogy Irán már dúsított 84%-os tisztaságú uránt, ami éppen csak elmarad a 90%-os fegyverminőségi küszöbtől.
Teherán tagadja, hogy atomfegyver megszerzésére törekszik, de az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége szerint az Irán által végzett dúsításnak nincs polgári felhasználási módja.
Ebisawát és egy társát nyolc bűncselekménnyel, köztük nukleáris anyagok nemzetközi kereskedelme és föld-levegő rakéták megszerzésére, átadására és birtoklására irányuló összeesküvéssel vádolják, és többszörös életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.
A férfi ártatlannak vallotta magát, és egy brooklyni szövetségi börtönben tartják fogva.
