Joe Biden amerikai elnök szerint „a palesztinok többsége nem egyenlő a Hamásszal”. De vajon tényleg így van-e ez, miközben minden közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a palesztinok döntő többsége egyetért a terrorcsoport tevékenyéségével? — teszi fel a kérdést szerkesztőségi véleménycikkében a The Jerusalem Post.
Joe Biden amerikai elnök pénteken az X-en (korábban Twitter) kijelentette: „A palesztinok túlnyomó többsége nem egyenlő a Hamásszal, és a Hamász nem képviseli a palesztin népet. Ők is szenvednek a Hamász terrorizmusa miatt. Tisztán kell látnunk ezt a valóságot”.
A konfliktus során mind Izraelben, mind nemzetközi szinten jelentős viták folytak arról, hogy a Hamász milyen mértékben képviseli a gázai palesztinokat, hogy a gázaiak mennyire támogatják a Hamászt, és hogy a gázai halálos áldozatok között mekkora a Hamász-terroristák aránya.
A Hamász gázaiak támogatásáról és a Hamászban való részvételéről szóló vita a közelmúltban felerősödött, különösen a Rafahban várható, de még bizonytalan földi hadművelet miatt.
Bár nem minden palesztin tagja a Hamásznak, sőt, nem is feltétlenül támogatja azt, a legtöbben egyetértenek alapvető ideológiájával.
Több felmérés, valamint a közösségi média megfigyelése is azt mutatta, hogy Biden megjegyzései nem helytállóak.
Az Arab World for Research and Development november 14-i felmérése szerint a legtöbb palesztin támogatta az izraeliek október 7-i megölését és elrablását, és csak egy elenyésző százalékuk támogatta a kétállami megoldást.
A felmérés a következő kérdést tette fel: „Mennyire támogatja a Hamász vezette palesztin ellenállás által október 7-én végrehajtott katonai műveletet?”. Az eredményekből kiderült, hogy a palesztinok jelentős mértékben támogatták a támadást.
Ciszjordániában 83,1% fejezte ki különböző mértékben a támogatását, míg mindössze 6,9% ellenezte erősen vagy valamelyest, és 8,4% maradt semleges.
A Gázai övezetben, bár a támogatás valamivel kevésbé volt egyhangú, a többség, 63,6% még mindig támogatta a támadást, vagy határozottan, vagy valamilyen mértékben. További 14,4% semleges volt, az ellenzők aránya pedig valamivel magasabb, 20,9%.
Összességében a válaszadók 75%-a támogatta valamilyen formában az október 7-i támadást.
A nemek közötti különbség a palesztin férfiak és nők támogatása között elhanyagolható volt: a férfiak 75,2%-a, a nők 74,9%-a támogatta valamilyen mértékben a támadást. Csak egy kisebbség, 0,9% gondolta úgy, hogy a támadás célja a békefolyamat megállítása volt, és 0,7% gondolta úgy, hogy a rendezés megakadályozása. Emellett 5,1% úgy vélte, hogy a támadás Irán érdekeit szolgálta.
A kétállami megoldás koncepcióját illetően 74,7% támogatta az egységes palesztin államot „a folyótól a tengerig” (azaz Izrael megsemmisítése mellett), a támogatottság Ciszjordániában (77,7%) magasabb volt, mint Gázában (70,4%). A kétállami megoldás támogatottsága 17,2% volt, a gázaiak (22,7%) jobban támogatták, mint a ciszjordániaiak (13,3%).
Csak 5,4% támogatta az „egy állam két népnek” megoldást.
A konfliktus jellegének megítélése eltérő volt, mindössze 18,6%-uk látta úgy, hogy a konfliktus Izrael és a Hamász között zajlik.
A többség, 63,6% úgy látta, hogy a konfliktus Izrael és a palesztinok közötti konfliktus, 9,4% pedig a nyugati világ és az arab világ közötti konfliktusként értelmezte.
Az október 7-i hadművelet indítékát firtató kérdésekből kiderült, hogy a ciszjordániai válaszadók 31,7%-a és a gázai válaszadók 24,9%-a a „Palesztina felszabadítását” jelölte meg elsődleges okként. Emellett 23,3% ciszjordániai és 17,7% gázai válaszadó a „Gázai övezet ostromának megszüntetését” jelölte meg indítékként, míg 35% összességében az „Aksza megsértésének megállítását” jelölte meg indítékként, utalva az al-Aksza mecset megközelíthetőségével kapcsolatos kérdésekre.
Biden elnöknek beszélnie kellene a tanácsadóival, és megkérni őket, hogy gondolkozzanak egy gyakorlatiasabb megoldáson – mivel a tényleges helyszínen, a Közel-Keleten a kétállami megoldás nem reális, ha egyáltalán lehetséges.
