Tucker Carlson politikai kommentátor tegnap megjelent, Vlagyimit Putyinnal készített interjúban sürgette az orosz elnököt, hogy engedje szabadon a Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot a börtönből — írja a Daily Wire.
Carlson a kérést a több mint kétórás interjú végén tette, amely csütörtök este került fel a közösségi médiába. Carlson nem kérdezett más, Oroszországon belül bezárt amerikaiakról, köztük Paul Whelanról és Marc Fogelről.
Az interjú első felében Putyin elmondta az ő verzióját Oroszország történelméről, és indoklást adott arra, hogy miért szállta meg Ukrajnát 2022 februárjában.
Az interjú különböző pillanataiban úgy tűnt, hogy Putyin igyekezett megingatni Carlson figyelmét, például amikor megkérdezte, hogy „talk show-t vagy komoly beszélgetést folytatnak”.
Másszor Putyin azt állította, hogy az Egyesült Államok szervezte meg az ukrajnai „államcsínyt”, amelynek eredményeként Viktor Janukovics volt ukrán elnököt kiszorították hivatalából.
Amikor Carlson megkérdezte Putyint, hogy ki támogatta az állítása szerinti puccsot, Putyin így válaszolt:
„Természetesen a CIA, a szervezet, amelyhez ön is csatlakozni akart annak idején, ha jól tudom. Hálát kellene adnunk Istennek, hogy nem engedték be. Bár ez egy komoly szervezet, ha jól értem”.
Carlson többször is kérdőre vonta Putyint, hogy mi kellene ahhoz, hogy véget vessen az ukrajnai háborúnak, hogy a térségben béke legyen, amire Putyin azt válaszolta, hogy az Egyesült Államoknak abba kell hagynia Ukrajna ellátását a harchoz szükséges fegyverekkel.
„Ha tényleg abba akarják hagyni a harcot, akkor abba kell hagyniuk a fegyverszállításokat”
– mondta Putyin.
„Néhány héten belül vége lenne”.
Putyin kiemelte azt a törvényt is, amelyet az ukrán elnök írt alá, és amely szerint az ország nem tárgyal Putyinnal, „lehetetlennek” nyilvánítva a tárgyalásos békét.
Az orosz vezető nem árulta el, hogy Joe Biden elnök mit mondott neki legutóbbi beszélgetésük alkalmával, mondván, hogy ha Carlson ezt tudni akarja, menjen és kérdezze meg személyesen Bident.
Putyin azt mondta, hogy az embereknek nem kellene aggódniuk amiatt, hogy a háború globális nukleáris konfliktussá válik, és hogy ezek a félelmek olyan emberektől származnak, akik „megpróbálják az orosz fenyegetést szítani”.
Putyin azt állította, hogy nem kíván olyan országokat lerohanni, mint „Lengyelország, Lettország vagy bármelyik másik ország”, hacsak nem támadják meg Oroszországot.
„Miért tennénk ilyet? Egyszerűen nem áll érdekünkben” – állította.
Carlson visszavágott Putyinnak, miután azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy felrobbantotta az Északi Áramlat gázvezetéket, és megkérdezte tőle, miért nem mutatja be azokat a bizonyítékokat, amelyek állítása szerint az Egyesült Államokra nézve terhelők. Carlson azt is megkérdezte Putyintól, hogy Németország miért hallgat az ügyről, tekintve, hogy az hatással van a gazdaságukra.
Putyin az interjú során megragadta az alkalmat, hogy lenézően nyilatkozzon amerikai dollárról, az amerikai gazdaságról és a Nyugatról, miközben a kommunista Kínát és Oroszország szövetségeit népszerűsítette.
Különböző fontos témákról nem esett szó, többek között számos befolyásos orosz rejtélyes haláláról az elmúlt néhány évben, az amerikai infrastruktúrát ért orosz kibertámadásokról, valamint Jevgenyij Prigozsin volt Wagner-vezérről, aki tavaly lázadást szervezett az orosz kormány ellen.
Az interjú végén Carlson lobbizott Putyinnál, hogy „a tisztesség jeleként” engedje szabadon a 32 éves Gerskovicsot, hogy Carlson visszahozhassa őt az Egyesült Államokba.
„Annyi gesztust tettünk már jóindulatból, hogy azt hiszem, kifogytunk belőlük”
– mondta Putyin.
„Soha nem láttunk még senkit, aki hasonló módon viszonozta volna ezt nekünk. Elméletileg azonban azt mondhatjuk, hogy nem zárjuk ki, hogy ezt megtehetjük, ha partnereink viszontlépéseket tesznek. Amikor a partnerekről beszélek, elsősorban a különleges szolgálatokra gondolok. Hajlandóak vagyunk megoldani a helyzetet, de vannak bizonyos feltételek, amelyeket a különleges szolgálatok csatornáin keresztül vitatunk meg. Úgy vélem, hogy megállapodásra lehet jutni.”
Putyin azzal vádolta meg Gercskovicsot, hogy „konspiratív módon” jutott „titkos információkhoz”, ami szerinte kémkedéssel ér fel.
„Titkos, bizalmas információkat kapott, és mindezt titokban tette. Talán figyelmetlenségből vagy saját kezdeményezésére tette. Ez kémkedésnek minősül. A tény bebizonyosodott, mivel tetten érték, amikor megkapta ezeket az információkat. Ha ez valami erőltetett kifogás, valami kitaláció, valami nem bizonyított dolog lett volna, akkor más lett volna a történet. De tetten érték, amikor titokban bizalmas információkhoz jutott.”
