„Miért vádolják Izraelt népirtással, ha Moszul ostroma után ez fel sem merült?”

David P. Goldman, ismert amerikai gazdasági elemző amellett érvel, hogy sem a Gázában zajló háborút, sem pedig a Ciszjordániában fenntartott rendszert nem lehet népirtásnak nevezni.

David P. Goldman rámutatott, a főként iraki erőkből álló amerikai koalíció 2017-es támadása az Iszlám Állam (ISIS) által uralt, iraki Moszul ellen hasonlóan sok ártatlan áldozatot követelt, mégsem emlegettek genocídiumot a felszabadítókkal kapcsolatban. Azt is kifejtette, hogy a Hamász terroristái jobban félnek a kulturális megsemmisüléstől, mint a fizikai haláltól, utóbbiba pedig annyi embert akarnak magukkal rántani, amennyit csak tudnak.

„A főként iraki erőkből álló amerikai koalíció 2017-ben lerombolta az észak-iraki Moszul városát, a civil áldozatok számát valahol 2500 és 40 ezer közé becsülik. Az Associated Press számítása szerint 11 ezer civil halt meg, de lehet, hogy sokkal több.

„Az Iszlám Állam harcosai megakadályozták a civilek távozását, miközben az Egyesült Államok és szövetségesei bombázták a várost, és a mai napig senki sem tudja, hányan vannak eltemetve a romok alatt”

– fogalmazott David. P Goldman az Asia Times oldalán megjelent cikkében.

Az ismert amerikai közgazdász azt írta: „Az ISIS Moszulból való kiűzése párhuzamba állítható Izrael azon erőfeszítéseivel, hogy a Hamászt kiűzze a Gázai övezetből, miután október 7-én ezerkétszáz izraelit mészárolt le, amit iszonyatos szexuális és egyéb atrocitások kísértek, és további kétszáznegyven izraeli túszt raboltak el. A Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium szerint huszonötezer gázai halt meg, akik közül Izrael számításai szerint csaknem tízezer a Hamász harcosai közé tartozik.”

Goldman rámutatott: „A civil halálos áldozatok száma nagyjából megegyezik Moszuléval. A 2014-ben kétmillió lakosú Moszul lakossága nagyjából ugyanannyi volt, mint Gázáé, így a civilek egy főre jutó halálozási aránya nagyjából ugyanannyi – feltéve, hogy a Hamász által terjesztett és az ENSZ által visszhangzott, nem ellenőrzött adatok pontosak.”

„A 2020 előtt közzétett internetes keresés azt mutatja, hogy a »népirtás« kifejezés gyakran jelent meg Moszul kapcsán, de kizárólag az Iszlám Állammal kapcsolatban, amely az ENSZ-bizottság szerint népirtást követett el a jazidi vallási kisebbség ellen. Magának Moszul elpusztításának jellemzésére aligha használták a »népirtás« kifejezést, talán a washingtoni Arab Center nevű agytröszt 2017-es jelentésének címét leszámítva” – tette hozzá a közgazdász.

Mindezek után Goldman azt a kérdést teszi fel:

miért vádolják mégis Izraelt népirtással, amikor Gázában egy hasonló terrorista sereget igyekszik kiirtani, mint az ISIS volt Moszulban?

A brit főrabbi küldte el melegebb éghajlatra az Izraelt népirtással vádolókat

Sir Ephraim Mirvis szerint „kifacsarodott erkölcsiségre vall a népirtás vádja Izraellel szemben”.

Népirtás az életszínvonal emelésével?

A közgazdász arra is felhívja a figyelmet, hogy a genocídium fogalmi feltételei a részben izraeli ellenőrzés alatt álló Ciszjordániára sem igazak.

„Az olajtermelő országokat leszámítva a ciszjordániai lakosok a leggazdagabb, legjobban képzett és legegészségesebb arabok a világon.

Ciszjordániában az egy főre jutó jövedelem 6245 dollár, szemben az egyiptomi 3019 dollárral, a jordániai 4405 dollárral és a tunéziai 4208 dollárral” – írta.

Hozzátette: „A várható élettartam Ciszjordániában 76 év, míg az arab világ egészében 69 év. A nők írni-olvasni tudása Ciszjordániában 96 százalékos, míg az arab világban csak 68. Ciszjordániában 132 000 egyetemi hallgató tanul, ezzel szemben Gázában, ahonnan Izrael 2005-ben kivonult, az egy főre jutó jövedelem mindössze 3664 dollár.”

Az igazi halált a modernitás, a modernitást pedig Izrael hozza a terroristák szerint

Goldman úgy véli, az Izrael-ellenes propaganda mögött egy pszichológiai ok rejtőzik. A Hamász szerint „a hagyományos muszlim kultúra haldoklik, és a Nyugat behatolását okolja Izrael személyében azért, amit ők társadalmi halálnak éreznek”.

„Izrael modernizáló befolyása, amely magasabb jövedelmet, hosszabb életkort és képzést hoz a ciszjordániai araboknak, a Hamász szerint népirtás, mert a törzsi kultúra felbomlásához vezet”

– magyarázta.

A közgazdász rávilágított: „A ciszjordániai arabok egyetlen generáció vagy annál is rövidebb idő alatt egy olyan hagyományos világból, ahol a házasságokat elrendezik, a család és a klán iránti engedetlenségért halálbüntetés jár, és a nők otthonra vannak korlátozva, egy olyan modern világba ugrottak, ahol a fiatal arab nők fejkendőben tanulják a számítógépes programozást.”

Fény a gázai metró végén 6. rész – Örökölhető menekült-státusz

Október 7-e után felvetődik a kérdés, hogy mi szükség van egy olyan segélyszervezetre, amely abban érdekelt, hogy egyre nagyobb legyen, hogy a menekültek száma soha ne csökkenjen?

Goldman arra a meglepő és egyben sokatmondó statisztikára is felhívja a figyelmet, mely szerint 2023 novemberében az izraeli arab állampolgárok 70 százaléka, míg nem sokkal korábban, ugyanazon év júniusában (tehát a Hamász brutális támadása előtt) csupán 48 százaléka vallotta magát izraelinek.

„Az izraeli arabok a lakosságon belüli arányuknak megfelelően járnak egyetemre (beleértve a rangos intézményeket, mint például az orvostudományi karokat), arab képviselőket választanak a parlamentbe, ülnek az izraeli legfelsőbb bíróságban, és egyébként is osztoznak Izrael jólétében” – fogalmazott.

A Goldman szerint a Hamász – akárcsak a levantei ISIS, a nigériai Boko Haram, az afganisztáni tálibok és a pakisztáni Jaish-e-Mohammed – a halálig fog harcolni, mert a modernitás számukra a társadalmi halált jelenti.

„Statisztikailag az emberi társadalmak normális végpontja a kihalás. Ahogyan a 2011-ben megjelent könyvemben kifejtettem, a civilizációk azért halnak ki, mert ezt akarják.

A muzulmán világ nagy része úgy döntött, hogy valamilyen formában elfogadja a modernitást; tragikus módon maradtak néhányan, akiket megszállt a hagyományos társadalom fenntartásának vágya, akik a halálukig fog harcolni – és annyi ártatlant rántanak magukkal, amennyit csak tudnak” – zárta gondolatait a közgazdász.

Szijjártó Péter a Neokohnnak: Nem felejtettük el, hogy mi történt október 7-én

Exkluzív videóinterjút adott lapunknak a külgazdasági és külügyminiszter múlt héten, Jeruzsálemben.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.