2500 éves ezüstpénzt találtak a Júdeai-sivatagban

Ritka, a polgári időszámítás kezdete előtti VI-V. századból származó ezüstérmére bukkantak a Júdeai-sivatagban, adta hírül az Izraeli Régészeti Hatóság. A leletre Jeruzsálemtől nem messze, egy útépítés kezdete előtt, a kötelező leletmentő ásatáson találtak rá.

A 2550 éves ezüstérme az országban folyó, pénz alapú kereskedelem eddig felfedezett egyik legkorábbi bizonyítéka. Az érme lelőhelyéhez közel, egy épület romjai közt talált sékel Jehuda királyságának korából, az első Szentély idejéből származik. Úgy tűnik, az ezüstpénzt szándékosan törték félbe. A pénzen nyomott dísz látható – a kiemelkedő, nem pedig süllyesztett minták készítésének technikája csak később terjedt el.

Dr. Robert Kool, az Izraeli Régészeti Hatósága numizmatikai osztályának vezetője elmondta:

„Rendkívül ritka érmével van dolgunk, mindössze fél tucat hasonló típusú pénzdarabot ismerünk az országban folyó régészeti ásatásokról.

Olyan korban készült ez az érme, amikor a pénzverés technikája még gyerekcipőben járt. Ez a ritka lelet fontos információt szolgáltat a kereskedelem mikéntjéről és arról a folyamatról, melynek során a globális kereskedelemben az ezüstdarabok méregetését felváltotta az érmehasználat. A pénzdarab nagyon korai érmék csoportjához tartozik, melyeket Izraelen kívül vertek Görögországban, Cipruson és Törökországban. Ezek a pénzek a polgári időszámítás előtti VI-V. Században jelentek meg Izraelben.”

Az a tény is alátámasztja a fokozatos átállásról szóló elméletet, hogy bár a most megtalált darabot pénzérmeként verték, szándékosan elfelezték. Úgy tűnik, hogy az i. e. IV. században inkább súlymértékként mint pénzdarabként használták, bár ebben az időszakban már szélesebb körben elterjedt a pénzhasználat.

An Extremely Rare, Important 2550-Year-Old Silver Coin Discovered in excavations at the Judean Hills

Rare evidence for the earliest use of coins in the country-an extremely rare silver coin dated to the Persian period (6th-5th centuries BCE)-was recently discovered in an Israel Antiquities Authority excavation at a site in the Judean Hills.

Michál Mermelstein és Dáni Benajun, a feltárás vezetői elmondták: „A lelőhely a Jeruzsálem fővárossal működő Jehuda királyságának vidéki részén helyezkedett el. A helyszínen a polgári időszámítás kezdete előtti hetedik század óta (2700 évvel ezelőtt) kimutathatók a letelepedés nyomai. Ebben az időben Chizkijáhu, Menáse, Ámon és Josijáhu király uralkodott Jehudában, ez volt a királyság egyik fénykora.

A korszakból feltártak a helyszínen egy jellegzetes négyosztatú házat, és annak egyik szobájában egy sékel súlymértéket találtak, ami a kereskedelem meglétének korai bizonyítéka. A kupola alakú követ fémek, fűszerek és más drága áruk mérésére használták. A súlyon a sékel szó ősi egyiptomi írással írt rövidítése szerepel.

Az egyetlen bevésett vonás az egy sékelnyi mennyiségre utal. A súly 11,07 grammot nyom.”

„Ez a súlymérték Júda királyságában standardnak számított, és azt bizonyítja, hogy az árut gondosan lemérték a piacokon”

– magyarázták a régészek. Eli Escosido, a régészeti hatóság vezetője hozzátette, utalva a lelet megtalálásának körülményeire: „Mindig meglep, hogy milyen váratlan helyszíneken találunk fontos leleteket. Az aprócska pénzdarabok a régészek számára mindig kulcsfontosságú információt hordoznak. A rajtuk megjelenített képek, az írás és a dátum egyaránt fontos a számunkra. Egy ilyen kicsi tárgy lehetővé teszi, hogy kövessük az emberi gondolkodás fejlődését, és megállapítsuk, hogy gazdasági szokásaink szinte semmit sem változtak az elmúlt évezredek során. Csupán a technológia fejlődött. Érdekes kérdés, hogy elektronikus világunk milyen változásokat hoz majd.”

Ez a cikk eredetileg a Zsido.com oldalán jelent meg.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Izraeli régészek megtalálták Dávid és Góliát összecsapásának a helyét

28 elszenesedett olajbogyó-mag, avagy hogyan bizonyították a régészek Dávid és Góliát történetének valódiságát?