Botrányos: Spanyolország megtarthatja a nácik által zsidóktól ellopott festményt

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

A madridi Thyssen-Bornemisza múzeum szerint a festményt „jóhiszeműen” szerezték meg.

Egy amerikai fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy egy spanyol múzeum megtarthatja a nácik által 1939-ben ellopott festményt, elutasítva ezzel egy zsidó család azon keresetét, hogy a festményt visszaadják nekik.

A kaliforniai bíróság e héten hozott döntése megállapította, hogy a Thyssen-Bornemisza múzeum a jogos tulajdonos, miután vita alakult ki arról, hogy a spanyol vagy a kaliforniai jogot kell-e alkalmazni az ügyben. A spanyol jog szerint, amelyet megfelelőnek találtak, a Pissaro Madridban marad.

Consuelo Callahan, az ügyben eljáró egyik bíró szerint Spanyolországnak önként kellett volna lemondania a festményről, de nem tudják kikényszeríteni annak visszaadását.

„Bárcsak másképp lenne”

– írta ítéletében.

David Cassirer két évtizede küzd azért, hogy a festményt visszaszerezze családjának, miután dédnagyanyja 1939-ben kénytelen volt eladni a náciknak.

Cassier dédnagyanyja, Lilly Neubauert ugyanis arra kényszerítették, hogy 900 birodalmi márkáért adja el a festményt, hogy ki tudja fizetni a vízumát Németországból.

A mű, Pissaro Rue Saint Honoré, apre midi, effet de pluie című alkotása ma több mint 20 millió fontot (közel 9 milliárd forintot) ér.

Film készült a lisszaboni zsidók 1506-os lemészárlásáról

A film ingyenesen is megtekinthető lesz online. Mutatjuk az első előzetest!

Evelio Acevedo, a Thyssen-Bornemisza Múzeum ügyvezető igazgatója a JC-nek elmondta: „Üdvözöljük ezt a bírósági döntést… amely megerősíti a mű jogos tulajdonjogát”.

„Az intézmény jóhiszeműségét a mű megvásárlásában már első fokon is bizonyították” – tette hozzá.

A festmény magántulajdonosok között cserélt gazdát, mielőtt Spanyolországba került, és Lily Neubauer úgy halt meg, hogy nem tudta, mi történt a családi ereklyével. Unokája, Claude, akire a Pissaro mű jogait hagyta, a LA Timesnak elmondta, hogy „sokkot kapott”, amikor a festmény 2000-ben újra felbukkant.

Claude Cassirer 2005-ben pert indított a festmény visszaszolgáltatásáért. Amikor néhány évvel ezelőtt meghalt, fia, David vette át az ügyet.

A Rue Saint Honoré egyike a háború alatt ellopott több mint 600 000 festménynek, amelyek közül 100 000 még mindig hiányzik.

Spanyolországot korábban már sokat bírálták, amiért nem teljesítette az ellopott műkincsek visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségeit. 2018-ban Stuart E. Eizenstat, az ellopott műkincsek visszaszolgáltatásáért folytatott küzdelem egyik vezető személyisége azt mondta, hogy Madrid „semmilyen lépést nem tett” annak érdekében, hogy az ellopott festményeket visszaszolgáltassa a jogos tulajdonosaiknak.

Cassirerék az ítélet után elmondták, hogy folytatni kívánják a harcot a festményért.

“Botrányos: Spanyolország megtarthatja a nácik által zsidóktól ellopott festményt” bejegyzéshez 34 hozzászólás

  1. Mit szóljanak azok az országok világszerte, melyeket a brit korona fosztott ki évszázadokon át, műkincseiket a British Múzeumban közszemlére téve, pofátlanul?!
    Mit szóljon Peru, melynek fölbecsölhetetlen értékű kincseit a Yale Múzeumában őrzik, s melyeket hiába követel vissza a USA-től?

    Ezt a festményt NEM(!) ellopták, ezt eladta(!) a dédi a náciknak, mint Alaszkát a cár 1867-ben a USA-nek.
    Most Oroszország milyen eséllyel követelhetné vissza a szaré’/hugyé’ ( $7mill.) elkótyavetyélt területet?!

    • Erőszakkal kikényszeritett üzlet az semmis. A bírói döntés sem erről szól hanem a mostani tulajdonos jóhiszemű vásárlásáról.

      Amúgy az különböző ügyek nem írják felül ennek a műkincsnek a jogos visszaadását.
      Megkellene tanulni, az egyik bűn nem menti a másikat.

    • A orosz cár szabadon dönthetett az eladásról a dédi kényszer alatt volt kénytelen dönteni.

      • Jó,felejtsük el a cár által elkótyavetyélt több mint egymillió négyzetkilóméter orosz területet Amerika földjén, és maradjunk a kényszerrel kicsalt szerződésnél, mint az adásvétel: – mit szóljon a megszámlálhatatlan hiteltörlesztő a világban aki – teccik/nemteccik – kamatoskamattal* törleszti a hiteleit? – ami ugyanolyan kényszer, mint amilyen kényszer alatt a dédi értékesített.

        *Zsidó innováció.
        (Hogy is van az a mondás? – mélységes mély a múltnak kútja…)

        • Nekem volt némi svájci frank követelésem az államtól. Azzal kezdem, hogy megnéztem 1946 óta a HUF és a CHF keresztárfolyamát. Ha ezt tette volna a sok hitel felvevő láthatta volna nem a HUF fog erősödni. Az USD is 30 éve kb. 11,74 Ft volt. Ma mennyi? Mennyi volt az arany ára? 35 USD/uncia ma kb 2300 USD Jó lenne régi árfolyamokon vásárolni aztán a main eladni.

          • Mondandóm, a kamatoskamat zsidó találmány kapcsán azt kifogásolta, hogy valaki megvesz egy autót részletre X összegért (sticker price) és a futamidő végére 2X összeget törlesztett, mert rákényszerítették, mint dédire, hogy váljon meg a képtől. És ez a 2X, már messze van a tisztességes haszontól. És ez IS egy kis összetevője az antiszemitizmusnak.
            Csak, hogy segítsek a megértésben.

          • Kezdjük ott, nem kell részletre, hitelre, főleg külföldi valutában vásárolni, ott ahol egyébként csak gyenge forint a fizetőeszköz. Ha aranyat vettél 40 éve amikor olcsó volt nem viszed ma eladni a régi áron. Én vettem régen analóg drága fényképezőgépet, most kidobhatom mert mindenki digitális gépekre – joggal – esküszik. Kinél reklamáljak? Drága képcsöves SONY TV-m van scart csatlakozóval – xart se ér – csak lapos TV megy hdmi bemenettel. Van ami fent van ami lent.

          • Nem akarsz érteni. Vettem egy Ford Taurust, $12 ezerért. PONTOSAN! a dupláját fizettem érte a bank kamatainak köszönhetően. A TISZTESSÉGTELEN, legális(!) uzsorakamattal.

          • Attól függ mikor vetted? Az állam rengeteg adóval sujtja a bankokat és a forint is mindig romlik. Valamikor 11,74 volt a dollár ma 350 körül. Nem a bank tehet róla. APRÓpó miért nem forintért vetted, egy ekkora hazafi mért a Soros pénzén vásárol?

          • Ott, ahol éltem, kizárólag USD-ért árultak autót a dealerek, egyébként, ez 1989 tavaszán történt. Ráadásul, ott, a US-ben, akkoriban nem rengeteg adóval sújtotta az állam a magánbankokat, hanem, az adófizetők zsebéből kihúzta őket a csődből, amibe bizonyára nem a 100%-os hitelekre kivetett kamatoskamatok juttatták őket.
            Csöppet sem vagyok , mellét verő hazafi, csak amolyan szimpla goj.

          • A kamatos kamat a pénzügyi világban normális folyamat. Évente elszámolják a kamatokat és a következő évben mint tőke kamatozik. Mellesleg bárkié a bank és bárki az adós igy müködik. Nálunk egy fokkal szarabban. Igy lehetséges, hogy a magyar otp nem az eurora -másra se – ad betéti kamatot, drága a kártya és csomó költséged és ahol kamat van 28% adó terheli. Romániában 15-ről 10%-ra csökkent az adó 3,6% az euro kamat ingyen van a kártya 4 RON a számlavezetési dij / 300 Ft// igaz ott a direktornak nincs focicsapata, repülőgépe, szalámigyára és nem sanyargatja az állam. Ha lejáratkor felveszed a pénzed nincs költség, adó, illeték, sőt a magyar – egykoron zsidó – PICK szalámi és a benzin is olcsóbb.

          • Én nem vagyok jártas közgazdaságban, annyit azért tudok: az, hogy a bankban levő pénzem nem kamatozik, hanem még nekem, betétesnek kell fizetnem „kezelési költség” címén a banknak – az nem normális. Mint az sem, hogy a banki hitelre vett akármiért kétszeres árat kelljen fizetnem.
            Ezek aljas, tisztességtelen üzletvitelek, amiket szép lassan bevezettek és legálissá tették, mint pl. a holokauszt relativizálásának büncselekménnyé nyilvánítását.
            Mint tudjuk: minden, mindennel összefügg.

          • A kormányok a ” relativizálással” letudják a felelősségüket ahelyett, hogy fizetnének az elrablott holmiért. Néhányról értekeztem PICK, Richter Gedeon, Weiss Manfréd, Zwack. A bankok a betétesek pénzét adják hitelbe amit befolyásol a magas infláció, a magas adó és bizonyságul leirtam, hogy a szomszédos országban se ilyen remélytelen a helyzet. Amikor a benzinért is fizetsz azért se a kutast szidod, mert ott köztudott, hogy a benzin árrának nagyobbik fele adó.

          • Könyörgöm! Amit pluszban kifizettél az nem a kocsi ára, hanem a pénzzé. A pénz a legdrágább áru ugyanis. Akinek nincs kölcsön VESZ.

          • Természetesen nem a kocsi ára volt a +100% kamat. Azt lenyelte a bank. Az esetleg tisztességesne mondható 10%-os kamat helyett.
            Üdv!

          • Hány évig hasdználtad a bank (illetve a befektetők) pénzét? A futamidó alatt többnyire változik a tőketörlesztés és a kamtörlesztés aránya. Egy éven belül ha visszafizetsz egy 10 %-os kölcsönt, kevesebb lehet a kamat összege, mint a tóke 10%-a. De pl. tízéves futamidő alatt is 10% a kamat, de összegszerűen elérheti a tőke összegét. De ebben az esetben évente egyre kisebb összegre vonatkozóan, de 10 évig használtad a betétesek pénzét. A bank ugyanis többnyire nem "saját" pénzt helyez ki, hanem betéteket gyűjt és hiteleket nyújt. A betétesek pénzét helyezi ki.

          • Véleményem szrt, ami legális, még nagyon nem biztos, hogy tisztességes is: mint ahogy semmiképp nem lehet tisztességes – befektetőktől függetlenül! – hogy 5 éves törlesztési futamidővel, az áru árának kétszeresét(!) kell visszafizetni.
            (És, hogy abankok tisztessége hibádzik, arra legyen elegendő, hogy mindezek ellenére „csődbe mennek”, és elvárják/kikövetelik az államtól, hogy az adófizetőkkel fizettessék vissza a „csőd” árát.)

    • A magyar múzeumok tele vannak nem eladott hanem egyszerűen zsidóktól lenyult műkincsekkel. Nincs jelentősége, hogy volt e kamu vétel vagy sem. Ellopták mint a Pick gyárat vagy a Richter Gedeont.

  2. Roppant megható az aggódás egy spanyolországi festmény sorsával kapcsolatban.
    Közben itt , Magyarországon , az ellenzék vezetője , gyurcsányfegyenc egész családjával együtt egy nácik által zsidóktól ellopott villában feszít , mint pók a lucernásban. Ez még valahogy nem érte el egyik zsidó szervezet ingerküszöbét sem.
    Valószínűleg nem is fogja …

    • E festmény visszakövetelésének (jogi)alapja, pontosabban annak totális hiánya, némileg érthetővé teszi a holokauszt ellenoldali kutatásának ellehetetlenítését…úgy értem, ki tudja, mik derülnének ki, bebetonozott ‘tényekről’…miért is börtönnel fenyegetett a kétkedés.