A madridi Thyssen-Bornemisza múzeum szerint a festményt „jóhiszeműen” szerezték meg.
Egy amerikai fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy egy spanyol múzeum megtarthatja a nácik által 1939-ben ellopott festményt, elutasítva ezzel egy zsidó család azon keresetét, hogy a festményt visszaadják nekik.
A kaliforniai bíróság e héten hozott döntése megállapította, hogy a Thyssen-Bornemisza múzeum a jogos tulajdonos, miután vita alakult ki arról, hogy a spanyol vagy a kaliforniai jogot kell-e alkalmazni az ügyben. A spanyol jog szerint, amelyet megfelelőnek találtak, a Pissaro Madridban marad.
Consuelo Callahan, az ügyben eljáró egyik bíró szerint Spanyolországnak önként kellett volna lemondania a festményről, de nem tudják kikényszeríteni annak visszaadását.
„Bárcsak másképp lenne”
– írta ítéletében.
David Cassirer két évtizede küzd azért, hogy a festményt visszaszerezze családjának, miután dédnagyanyja 1939-ben kénytelen volt eladni a náciknak.
Cassier dédnagyanyja, Lilly Neubauert ugyanis arra kényszerítették, hogy 900 birodalmi márkáért adja el a festményt, hogy ki tudja fizetni a vízumát Németországból.
A mű, Pissaro Rue Saint Honoré, apre midi, effet de pluie című alkotása ma több mint 20 millió fontot (közel 9 milliárd forintot) ér.
Evelio Acevedo, a Thyssen-Bornemisza Múzeum ügyvezető igazgatója a JC-nek elmondta: „Üdvözöljük ezt a bírósági döntést… amely megerősíti a mű jogos tulajdonjogát”.
„Az intézmény jóhiszeműségét a mű megvásárlásában már első fokon is bizonyították” – tette hozzá.
A festmény magántulajdonosok között cserélt gazdát, mielőtt Spanyolországba került, és Lily Neubauer úgy halt meg, hogy nem tudta, mi történt a családi ereklyével. Unokája, Claude, akire a Pissaro mű jogait hagyta, a LA Timesnak elmondta, hogy „sokkot kapott”, amikor a festmény 2000-ben újra felbukkant.
Claude Cassirer 2005-ben pert indított a festmény visszaszolgáltatásáért. Amikor néhány évvel ezelőtt meghalt, fia, David vette át az ügyet.
A Rue Saint Honoré egyike a háború alatt ellopott több mint 600 000 festménynek, amelyek közül 100 000 még mindig hiányzik.
Spanyolországot korábban már sokat bírálták, amiért nem teljesítette az ellopott műkincsek visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségeit. 2018-ban Stuart E. Eizenstat, az ellopott műkincsek visszaszolgáltatásáért folytatott küzdelem egyik vezető személyisége azt mondta, hogy Madrid „semmilyen lépést nem tett” annak érdekében, hogy az ellopott festményeket visszaszolgáltassa a jogos tulajdonosaiknak.
Cassirerék az ítélet után elmondták, hogy folytatni kívánják a harcot a festményért.
